Közel 600 milliárd forintnyi közbeszerzés ment az Orbán-közeli oligarcháknak öt év alatt: a felcsúti fociklub tovább gyarapodik, Paks reklám- és médiaköltései kormányközelbe kerülnek, a letelepedési kötvényen pedig csak Magyarország bukott, mindenki más nyert. Németh Szilárd szerint azonban a kormány zéró toleranciát tanúsít a korrupcióval szemben.
Úgy tűnik Németh Szilárd mégsem ebben az országban él, vagy csak egy messzi álomvilágból tudósított, amikor azt mondta, hogy „a Fidesz zéró toleranciát tanúsít a korrupcióval szemben”. Nemcsak a jelen gyűjtemény, hiszen ez csak az utóbbi időszak történéseit veszi górcső alá, hanem sajnos eddigi „mutyi-blogjaink” is ennek ellenkezőjéről tesznek tanúbizonyságot.
Kiemelkedő a Puskás nyeresége
Bár szakmailag a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nem nagyon tud sikereket felmutatni, hiszen tavaly kiesett az első osztályból, a tulajdonos Mészáros Lőrinc azonban annál inkább – klubja ugyanis ennek ellenére is irigylésre méltó évet zárt anyagilag – 801 millió forint adózott eredményt értek el 2016-ban, amelynek felét már a másodosztályban töltötték. A Puskás Futball Club FC nettó árbevétele 2,2 milliárd forint volt tavaly. Ez egészen elképesztő adat. A Fradi és a Videoton árbevétele volt ennyi 2015-ben, messze megelőzve a többi klubot. Üzletileg ez mindenképpen parádés, hiszen a Puskás nettó árbevétele 2014 óta évente 700 millió forinttal nő, legvalószínűbb az, hogy mindezt a tao- és egyéb támogatásból érték el, nem pedig jegyértékesítésből, tekintve, hogy az átlagnézőszám 1000 alatt van. Mindenesetre a Puskás támogatói listája hosszabb, mint az NBI-es kluboké.
Forrás: 444.hu
Paks reklám- és médiaköltései kormányközelben
Mészáros Lőrinc pénztárcájában valahol mindig van plusz zseb, hiszen Szél Bernadett, az LMP társelnöke jóvoltából kiderült, hogy pontosan mennyit kapott a most is működő paksi atomerőmű népszerűsítésére fordítandó reklámpénzekből. Az LMP társelnöke szerint súlyos pénzek tűnnek el a semmire, a Magyar Villamos Művek és a Paks II. Zrt. rengeteg pénzt költ el a kormányközeli sajtóban, a Paks II. Zrt. tavalyi és idei kifizetései meghaladták az 1 milliárd 143 millió forintot, aminek több mint fele öt, kormányhoz köthető médiacsoporthoz került, a költségvetésben pedig három év alatt 250 milliárd forintot tapsoltak el a beruházásra.
Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez (Mediaworks Zrt. és a Pannon Lapok Társasága) majd 160 millió forint jutott, Habony Árpád cégei (Modern Média Group és a Ripost) néhány millióval vannak lemaradva, majd a Magyar Időkhöz köthető Liszkay Gábor követi őket 108 millió forinttal, de Andy Vajna 102 millió, és Csetényi Csaba is 62 milliót kapott.
Csak Magyarország bukott rajta, mindenki más nyert
Bár a letelepedési-kötvény-biznisz az utóbbi időben csendesülni látszik, itt-ott azért mégis kiszivárognak mutyigyanús információk ezzel kapcsolatban. Bár Rogán Antal ötletével eredetileg az államot akarták segíteni (az államadósság finanszírozásához volt rá szükség, valamint a remények szerint befektetések ösztönzésére), az csak veszteséget termelt. Az állam 11,3 milliárd forintot bukott az utolsó két évben a kötvényforgalmazáson a piacinál drágább kamatok miatt, arra pedig, hogy hányan hozták ide az üzletüket a kötvény miatt, nincs is adat. Magyarország közben toplistás a kínaiaknak pénzért letelepedési engedélyt adó országok sorában – a 4. helyre sikerült feltornásznia magát úgy, hogy csak néhány éve, 2013 nyarán indult a magyar letelepedésikötvény-program, azonban így az Egyesült Államok és Kanada mellett foglalhat helyet.
Forrás: 24.hu
A könnyített feltételeknek köszönhetően nem csoda, hogy a kiadott 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedély 87 százaléka kínai volt, ugyanis az igénylőknek mindössze 300 ezer – az első időszakban 250 ezer – eurót kellett leszurkolniuk, plusz közvetítői díjat, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal igazolniuk, hogy nem büntetett előéletűek, a hatóságok ezt követően bírálják el a kérelmet. Ezzel azonban nem csak a kötvényvásárlók és családjuk járt jól a szabad EU-n belüli mozgással, főleg hogy az egyik forgalmazó cég, az Arton Capital idén februárban már akciósan, közvetítői díjjal együtt 125 ezer euróért árulta a kötvényeket, hanem a kötvényeket ténylegesen forgalmazó közvetítő cégek is. Legalább 330 milliárd forintot kell majd kifizetni a kötvényvásárlóknak, ez az összeg azóta csak nőtt, ez pedig óriási terhet fog jelenteni a költségvetésnek. 3 év alatt a közvetítő cégek mintegy 100 milliárd forint nyereségre tettek szert, a forgalmazásért cserébe felszámolt közvetítői díj pedig kötvényenként 40-60 ezer euró volt.
Jelentés a magyar állapotokról
Democracy Reporting International, a demokráciák állapotát és az emberi jogok érvényesülését vizsgáló nonprofit szervezet a magyar illiberalizmust vizsgálta, melynek legfőbb következtetése az lehet, hogy közel 600 milliárd forintnyi közbeszerzés ment az Orbán-közeli oligarcháknak öt év alatt. Az alkotmánybírósági döntéseket megvizsgálva megállapították, hogy 2010 óta két és félszeresére nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági ítéletek aránya. 1177 százalékkal nőtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott magyar keresetek száma és az adatok fényében az is kijelenthető, hogy egy főre vetítve Magyarországon a legnagyobb a folyamatban lévő ügyek száma Európában.
A médiát is vizsgálták: véleményük szerint a közmédia nem nyújt elfogulatlan tájékoztatást, az őszi kvótanépszavazási kampányban ugyanis az M1 műsorideje 95 százalékában a kormány álláspontját jelenítette meg, amelyre egyébként is aránytalanul magas összegek mentek el, hiszen ha a 9,8 milliárdos költségvetéssel számolunk, akkor egy magyarországi lakosra vetítve négyszer olyan magas volt a kampányköltség, mint amennyi egy brit állampolgárra jutott a Brexit-kampány „árából.”
Forrás: DRI/ magyarnarancs
A Fidesz-közeli oligarchák pedig hatalmas közbeszerzési megbízásokat kapnak, az eljárások nem átláthatók. Garancsi István, Mészáros Lőrincz, Simicska Lajos és Tiborcz István érdekeltségei 2010 és 2015 között összesen 401 közbeszerzési megbízást nyertek el 585,4 milliárd forint értékben. Ráadásul a közbeszerzések Magyarországon átlagosan 25 százalékkal vannak túlárazva.
Bár a kormány kézzel-lábbal magyarázná, hogy nincs itt korrupció, erre már független szervezetek is rámutatnak, méghozzá meglehetősen alultámasztott adatokkal. Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Garancsi István is kedvezményezett, ám a sor általában tovább bővül, hiszen a közbeszerzési piac végtelen, a kormányközeli barátok száma pedig még inkább. A kérdés az, hogy meddig mehet a féktelen gyarapodás?
