„Na, ugye” – Orbán Viktor ezt kommentálta a facebook-falára, mikor kijutottunk a Foci Eb-re, jelezve, hogy a siker igenis neki és a Fidesz focibarát politikájának köszönthető. Ebben az esetben most akkor vajon az andorrai vereségért ki a felelős? Ha ez nem lenne elég, miniszterelnökünk a nyilvánosság előtt csinált hülyét magából, amikor a magyar focit, illetve a hazai akadémiai rendszert dicsérte az M4-en. Az interjú múlt hétfőn készült, de azután került adásba vasárnap, hogy Magyarország kikapott Andorrától.
Orbán szerint „a magyar futballban ma azért mennek jobban a dolgok, mert vannak akadémiák”. A valóság azonban az, hogy eredmények nincsenek, közpénzégetés viszont annál inkább. A felcsúti fociakadémiához a tao-nak köszönthetően már legalább 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt az elmúlt években. Ezen kívül a különböző gazdasági szervezetektől 2011 és 2015 között további közel 11 milliárd forint „adomány” is érkezett a felcsúti csodacsapathoz. Az eredményeken azonban egyáltalán nem látszik ez a hatalmas befektetés.
Szerencsétlenül időzített interjút készített a köztévé Orbán Viktorral. Miközben az M4 bemutatta a felcsúti utánpótlás jelenlegi helyzetét, még a miniszterelnökünket is megszólaltatta. A még az andorrai 1-0-ás vereség előtt felvett riportot egyértelműen nem lett volna szabadott lejátszani a televízióban, de úgy tűnik, hogy senki sem volt a közszolgálatnál, aki ezt be látta volna. Az eredmény parádés lett: Orbán Viktor szerint „a magyar futballban ma azért mennek jobban a dolgok, mert vannak akadémiák”. Csak félve jegyezzük meg: a mostani, Andorra-elleni Szerencsétlenül időzített interjút készített a köztévé Orbán Viktorral. Miközben az M4 bemutatta a felcsúti utánpótlás jelenlegi helyzetét, még a miniszterelnökünket is megszólaltatta.
A még az andorrai 1-0-ás vereség előtt felvett riportot egyértelműen nem lett volna szabad lejátszani a televízióban, de úgy tűnik, hogy senki sem volt a közszolgálatnál, aki ezt be látta volna. Az eredmény parádés lett: Orbán Viktor szerint „a magyar futballban ma azért mennek jobban a dolgok, mert vannak akadémiák”. Csak félve jegyezzük meg: a mostani, Andorra-elleni kezdő tizenegybe hatan is érkeztek a magyar akadémiai rendszerből.
További aranymondatok is fellelhetők az interjúban, mint például, amikor a felcsúti csapat utánpótlásképzése is szóba jön, milyen más stratégiát követ Orbán csapata: „Hemingway úr (a Honvéd tulajdonosa) nagyon nagy példa nekünk azzal, hogy a Honvéddal meg tudta nyerni a bajnokságot, sok saját nevelésű gyerekkel. Mi más úton járunk, mert a mieinket elviszik külföldre.” Csak megjegyeznénk, Sallai éppen most esett ki a Palermóval az olasz élvonalból, Kleinheisler pedig hazaküldték Németországból… De ez most tényleg mindegy…
A legjobbat azonban minden bizonnyal Puskás Akadémia szakmai igazgatója mondta az U-17-es tornát értékelve: „Egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy a Bayern München utánpótlásában sokkal magasabb szintű képzést kapnak a gyerekek, mint akár a Puskás Akadémián vagy más magyar akadémián.”
Azt pedig már csak mi jelezzük, hogyha Norvégia legyőzése után Orbán kiírta a facebook-falára, hogy „Na, ugye” – jelezve, hogy a siker neki és a Fidesz focibarát politikájának köszönthető, akkor vajon a mostani andorrai vereségért ki a felelős?
Felcsúti fociparadicsom
Orbán arról sem beszélt egy szót sem, hogy a magyar futballt a valódi teljesítmény és a piac helyett közpénzekből tartják el. Elég csak az állatorvosi lovat bemutatnunk: a Magyar Labdarúgó Szövetség adatai szerint a 2016/2017-es szezonra 2,92 milliárd forintos támogatási összeget hagytak jóvá a felcsúti foci számára. Ezzel az összeggel együtt már 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kasszájába az államkassza helyett. Ha mindez nem lenne elég, a különböző gazdasági szervezetektől 2011 és 2015 között további közel 11 milliárd forint „adomány” érkezett – írja az mfor.hu.
Ha Felcsút kapja messze a legtöbb tao-pénzt, akkor talán el lehet várni, hogy a csapat kiemelkedően teljesítsen: ennek a bajnoki idénynek a végén csak sikerült nagy nehezen feljutniuk a magyar élvonalba, azonban az eredményeket némileg árnyalja, hogy sok meccsükön több MTK-nevelésű játékos volt a pályán, mint ahányan a helyi egyesületben tanultak focizni. Az akadémia neveltjei a kezdetektől fogva egyre csökkenő jelentőségű epizódszereplői voltak a Puskás Akadémia FC NB I-es feljutásért…
Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) gazdasági szakértője meglepően őszinte nyilatkozatot adott nemrégiben a tao-program eredményeiről és jövőjéről az M4 Sport Sportreggeli című műsorban A nyilatkozatban arról beszélt az MLSZ-tisztségviselő, hogy a különböző szabálytalanságok mennyisége nem elenyésző a tao-programban, mint azt korábban állították, hanem elég sok. Ráadásul azt is elárulta Gudra, hogy tudják, ennél több szabálytalanságra derülne fény, ha az ellenőrzés tényleg megfelelő lenne.
Hogy a felcsúti foci nem tud kitermelni világsztárokat, azt néhányan talán nem is bánják annyira, hiszen valós, komoly teljesítmény nélkül is csak ömlik a pénz Felcsútra. Mészáros Lőrinc klubja 801 millió forint adózott eredményt ért el 2016-ban, amelynek felét már a másodosztályban töltötték. Puskás Futball Club FC nettó árbevétele 2,2 milliárd forint volt összesen tavaly.
A 2,2 milliárd forint egy egészen elképesztő adat, hiszen a Fradi és a Videoton árbevétele volt ennyi 2015-ben, messze megelőzve a többi klubot. Üzletileg ez mindenképpen parádés, hiszen a Puskás nettó árbevétele 2014 óta évente 700 millió forinttal nő, legvalószínűbb az, hogy mindezt a tao- és egyéb támogatásból érték el, nem pedig jegyértékesítésből, tekintve, hogy az átlagnézőszám 1000 alatt van. Mindenesetre a Puskás támogatói listája hosszabb, mint az NBI-es kluboké.
Profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni?
A mi kormányunk 1998 és 2002 között sok támogatást adott a labdarúgásnak, a tapasztalatok alapján van, ami nem volt sikeres, van, ami folytatható. Az biztos, hogy a profi labdarúgásra nem szabad költségvetési pénzt költeni – mondta Orbán Viktor 2010. január 28-án.
Érdekes, Orbán még épphogy ellenzékben elhangzott véleménye, hiszen eddig alsó hangon 90 milliárd forintot mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-2018-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásaiból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot – írja a Figyelő, amely a stadionpénzeknek és a létesítmények fenntartásának járt utána.
A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy - sok esetben önkormányzati - a tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni. Változás csak akkor jöhet, ha hirtelen megtelnének a stadionok, erre pedig sok esély azonban nincsen.
Mindent összevetve: az andorrai 1-0-ás kudarc egy olyan szféra látványos kudarcáé, amelybe nyolc éve tömik a pénzt. A foci az, amit a miniszterelnökünk valóban komolyan vesz, mégsem jönnek a látványos eredmények. Ennek fényében, mégis miért várjuk, hogy csakúgy magától megoldódnak például az oktatás és az egészségügy problémái, amely szektorok sajnos már távol állnak a miniszterelnökünk kedvenc hobbijától.
