A fideszes kampánystáb minden bizonnyal hosszú idő óta tervezhette az idei október 23-át. Profin meg volt komponálva minden: jól működött a szokásos buszoztatás az ország minden részéből (sőt, még azon is túlról) , a 2006-os események helyszínein vonult fel a tömeg, az utcákon a résztvevők pedig mindenhol az ElkXrtuk filmplakáttal találkozhattak. Mondhatni, hogy a Fidesz rutinból hozza már le az egész békemenetet.
Mindezzel együtt, ahogy egy átlagos március 15-ei megemlékezésen kevés szó van általában a márciusi ifjakról, úgy most is kevés szó esett a 65 évvel ezelőtti forradalomról, és sokkal inkább a 2006-os események kerültek az előtérbe. Orbán Viktor miniszterelnök feltüzelni kívánta hallgatóságát az ellenzék ellen, annak a vezetőjének a nevét azonban – Márki-Zay Péterét – egyszer sem kiejtve a száján. Bár a múltbéli beszédéihez képest jóval többet foglalkozott az ellenzékkel, a saját hatalmára leselkedő veszélyt sokkal inkább „külföldben” láttatta.
Abban igaza van, hogy most 2021-2022 fordulóján teljesen más a politikai széljárás, mint korábban volt – Amerikában Trump bukása után Biden demokrata elnök van hatalmon, Németországban pedig Angela Merkel távozását követően szociáldemokrata-zöld hatalomváltás várható, illetve maga a Fidesz is kikerült közben az Európai Néppártból. A miniszterelnök beszédével előre fel kívánta készíteni szimpatizánsait a külföldről érkező kritikákra – „támadásokra”, amelyek vélhetően a 2022-es választás idején érkezhetnek majd nagyobb számban.
Béke(?)menet
Korábban a miniszterelnök rendszerint tudatosan kerülte, hogy a beszédeiben foglalkozzon a hazai ellenzékkel. Bár most már szóba kerültek, a vezető politikusok nevei mégsem lettek kiejtve. A fő fegyver, a gyűlöletkeltés azonban most is jól érzékelhető volt. Orbán nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy:
„a baloldal mindig a hátunkra került és ott ártott, ahol csak tudott. Megint szervezkednek és fenekednek, a békétlenség, a gyűlölködés, az erőszak és a viszály magvait szórják“
Orbán Viktor mindig ellenséges baloldalról beszél, úgy pozícionálva magát, hogy egyedül csak ő van a jobboldalon, s ő a jó, és aki pedig nem vele van, az baloldali, és rossz. Ezzel az egyszerű „világértelmezéssel” kívánja elhallgattatni azt, hogy az ellenzéki oldal nemcsak baloldali pártokból áll, sőt, mi több: annak a miniszterelnök-jelölte, Márki-Zay Péter is erősen konzervatív értékrendet vall. (A Jobbikról már nem is beszélve)
Támad a külföld – kelet helyett nyugatról
Az ellenzék Orbán szavai szerint rendkívül sok pénzzel és erős médiahálozattal rendelkezik, akik ráadásul külföldi érdekek alapján politizálnak. Feltehetjük a kérdést, ha az ellenzék csak idegen érdekeket figyelembe véve politizál, akkor a Fudan-egyetem idehozatala, Belgrád-Budapest vasútvonal megépítése kínai, és Paks 2 erőltetése orosz hitelekből vajon mit jelenthet? És ha már 1956, pont azokhoz a hatalmokhoz dörgölőzünk most, amelyek vagy elítélték (Kommunista Kína), vagy pedig leverték (Oroszország) a magyar szabadságmozgalmat. (De ez tényleg csak mellékes szál, ha már október 23-ról van szó)
Ha a kelet nem merült föl semmilyen negatív kontextusban sem, a nyugat már annál is inkább, mint ahogy a miniszterelnök megjegyezte: „A nagy víz túlsó partján készülődik Gyuri bácsi is” . Szerinte a Magyarországra rosszat hozó hatalmaknak most nem lőfegyverük van, hanem mint mondta, facebookjuk. (Milyen érdekes, hogy tíz évvel ezelőtt még azzal dicsekedett Orbán, hogy ő és a Fidesz a Facebookon nyerte meg a választást, mert olyannyira el voltak nyomva a különböző más médiafelületeken.)
A miniszterelnök szerint szegény Magyarországot azért támadják, mert „megállította a migránsokat”, továbbá megadóztatta a multikat. Nem vitás, hogy Budapestet érte kritika amiatt, ahogyan kezelte a menekültválságot, azonban teljesen hamis és hazug az a beállítás, hogy csak emiatt érte annyi rossz szó Magyarországot az elmúlt években. Valójában hazánkat leginkább a jogállam leépítése és a rendkívül jelentős korrupció miatt támadják külföldön.
Még a multik megadóztatása kapcsán: ha a 2010 évek legelején valóban sor került rövid távon a multik megadóztatására, tudni érdemes, hogy azóta ez az Orbán kormány az, amelyik a legtöbb kedvezményt és pénzt adta a multiknak (háromszor többet mint 2010 előtt), sőt, még a rabszolgatörvényként is elhíresült törvénycsomagot is elfogadták, vélhetőleg a multik kérésére, a magyar munkások érdekeinek ellenében.
Érkeznek a feltehetőleg EU-s és TAO-s pénzekből vásárolt buszok belföldről és külföldről egyaránt. A képeket a 444.hu készítette.
1956 vs 2006
Orbán arról beszélt 2006 kapcsán, hogy „Amikor felemeltük a szavunkat, könnygázzal, lovasrohammal válaszoltak”. Még mindig megy a visszamutogatás a 15 évvel ezelőtti eseményekre, azonban érdemes újra és újra elmondani minden ilyen megnyilatkozás esetén, hogy az éremnek két oldala van: sokkal bonyolultabb és komplexebb annál 2006 októbere, minthogy "a baloldal kilövette az embereket szemeit".
A 2006-os események nem a rendőri lovasrohammal kezdődtek, s a tüntetők sem voltak mindig éppen békések. (A Tv székház ostrommál rengeteg rendőr is megsérült). Mindezzel együtt azt is érdemes megjegyezni természetesen, hogy, az is „gáz” ha bármilyen ellenzéki képviselő meg azt felejti el 2006 kapcsán elmondani, hogy történtek rendőri túlkapások szép számmal.
Orbán a beszédében felfűzte azt, hogy "1956 = 2006", vagyis a 15 évvel ezelőtti utcai összecsapások és a forradalom lényegében egy és ugyanaz a jelenség. A miniszterelnök politikájának alapeleme, – ahogy a 444 is írja – hogy hiába kormányoz közel 12 éve folyamatosan, és ebből közel 9 évet kétharmados többséggel, mindvégig politikai identitásának egyik alapja az, hogy valójában ellenzékben van, és óriási erők ellen vív szabadságharcot.
A miniszterelnök beszédével előre felkészíteni kívánta szimpatizánsait a külföldről érkező kritikákra – „támadásokra”, amelyekből bizonyosan fog majd kapni a 2022-es választások során. A cél az, hogy bármilyen bizonyíték is kerüljön nyilvánosságra, (például egy súlyos korrupciós ügy kapcsán), ahogy eddig is, az leperegjen a Fideszes szavazótáborról.
