Ahogy minden ellenzéki párt, a Jobbik is a konstruktív ellenzék magasztos célját tűzte ki maga elé az országgyűlési választások után. Ezzel szemben az új kormány első ülésszaka alatt a két másik ellenzéki párthoz képest sokkal gyakrabban támogatta a kormány előterjesztéseit. A számára ideológiailag elfogadható (pl. Trianon vagy a kettős állampolgárság) javaslatokat megszavazta, és gazdaságpolitikai kérdésekben is gyakran helyezkedett a kabinettel azonos álláspontra. Ezzel szemben tételesen elutasítja minden olyan törvény támogatását, amely ellene (is) bevethető.
A Fidesz markáns gazdasági és nemzetpolitikai javaslataival egyrészt megvalósítja a Jobbik politikájának fontos elemeit, másrészt szervezeti szinten szorongatja a pártot. Mindez együtt a Fidesz Jobbik-stratégiájának jelenleg a sikerét is jelenti; a szélsőjobboldali párt pedig beszorul az őfelsége ellenzéke szerepbe.
A Jobbik (a két másik ellenzéki párttal együtt) jellegzetesen elutasító volt a legtöbb demokráciát és a hatalmi ágak elválasztását csorbító előterjesztéssel kapcsolatban. Ezek többségét persze lehet önérdekkel magyarázni - szolgálhatnak Jobbik-ellenes fegyverként is -, ide sorolható pl. az ügyészégi rendszer átalakítása, a médiatörvény, és az önkormányzati választás szabályainak átalakítása is.
Ugyanakkor a szavazásokat részletesen áttekintve megállapítható, hogy hogy az Alkotmánybíróság kasztrálását jelentő alkotmánymódosítás markáns elutasítását nem lehet behúzni ebbe a skatulyába. Azt sem mondhatjuk, hogy saját ideológiájától elrugaszkodott volna annak érdekében, hogy kisegíthesse a kormányt szavazataival.
Összességében elmondható, hogy - bár kezdeti lelkesedése a kormány intézkedéseivel szemben halványult - még mindig majdnem másfélszer olyan gyakran mondott igent a kormánypárti előterjesztésekre, mint az LMP, és több mint kétszer olyan gyakran, mint az MSZP. A Fidesz által dominált parlamenti napirendbe belesimulva, az előterjesztések 88%-át megszavazta.
Nem szavazott meg viszont több olyan törvényt sem, amelyek az identitása számára fontosak, és politikája alapját érintik, de a Fidesz trükkös árukapcsolással vállalhatatlanná tette számára. Ilyen volt például a Magyar Gárda elleni fellépéssel összekötött "zéró tolerancia" törvény, valamint a holokauszt-tagadás büntethetőségével összekapcsolt "három csapás" törvény is.
Sokak szerint egy Jobbik típusú pártnak nem tesz jót a parlamenti politizálás. Valóban: a Fidesz markáns, gyakran radikális javaslataival kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából – amíg azok a fundamentumait nem támadják meg "kell” szavaznia őket. Eközben a Jobbik nem tudja érdemben megkülönböztetni magát a jobboldal meghatározó erejétől, képtelen önálló arcot kialakítani. A Fidesz tehát egyrészről megvalósítja a Jobbik politikáját (udvarolva ezzel szavazóinak), másrészről szervezeti szinten szorongatja a szélsőjobboldali pártot (megnehezítve a kibontakozásukat).
Mindez együtt a Fidesz Jobbik-stratégiájának jelenlegi sikerét is jelenti; a Jobbik lényegében beleszorul az őfelsége ellenzéke szerepbe.
Ezen elemzés teljes hosszában a tenytar.hu oldalon olvasható.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
