Az Orbán-kormány a tegnap bejelentett változtatásokkal gyakorlatilag felszámolja jóléti rendszerváltást. A jobboldali gazdaságpolitikusok, politikai elemzők és politikusok által amúgy is élesen bírált politikai projektet, amely az állami újraelosztáson keresztül kísérelte meg csökkenteni a magyar társadalomban megjelenő feszültségeket.
A jóléti rendszerváltás koncepciója ugyanis elsősorban a munkaerőpiacban részt nem vevő inakítvok (nyugdíjasok, gyermekek, rokkantak, álláskeresők) és az alacsony keresetű aktívok életviszonyainak javítását tűzte ki célul. Az új javaslatok pedig éppen ezen, a válságban különösen sújtott rétegek korábbi kedvezményeit és esélyeit csökkentik.
A Széll Kálmán Terv gyakorlatilag a költségvetés kiadási oldalának csökkentésével és részben a bevételek növelésével kívánja csökkenteni az államadósságot; és ezzel az elsődleges országkockázatot.
Bár - az Orbán Viktor által taktikai okokból két miniszterének, Navracsicsnak, és Matolcsynak átadott - bejelentés során igyekeztek kerülni a megszorítás kifejezést a csomag jópár pontjára mégis illik a jelző.
A következőkben áttekintjük, hogy milyen fontosabb, komolyabb társadalmi hatással járó pontjai vannak a Széll Kálmán Tervnek. Annak az intézkedéscsomagnak, amely céljai szerint az országot egy új növekedési pályára állítja.
A két, költségvetésileg és társadalmilag is legnagyobb hatású intézkedés a foglalkoztatás és a nyugdíjrendszer területén tervezett változtatások (kattintásra megnő):
Az álláskeresési támogatás harmadolása várható lépés volt, hiszen a költségvetésben már jelentősen csökkent az idei forrás. A beharangozott nagyszabású közmunkaprogramok többeknek segíthetnek, ám egyben fokozzák a kiszolgáltatottságukat is.
A táppénz szigorítása a nem teljesen egészségeseket is visszakényszeríthet a munkába, rontva az amúgy sem rózsás általános egészségi állapotokon.
A rokkantnyugdíj érdemi felülvizsgálata már több korábbi kormánynak sem sikerült. Most is meg van a veszélye a kudarcnak. Illetve annak, hogy olyanok kerülnek a munkaerőpiacra, akikre ott nincs kereslet - lévén onnét menekültek az inaktivitásba. Hasonló kockázatokat hordoz a korhatár előtti nyugdíjba vonulás visszaszorítása is. Ezen intézkedések következtében a munkanélküliség növekedhet.
A rendvédelmi szervek tagjai az előző kormány a kedvezményes nyugdíjazási kísérletét is tömeges nyugdíjba meneküléssel kerülték meg. A mostani kormánynak sem lesz kisebb gondja ezzel.
Lássuk a további intézkedéseket (kattintásra ez is megnő):
A gyógyszerfinanszírozás átalakítása nyomán drasztikusan növekedhetnek a gyógyszerárak, vagy - amennyiben a beteg nem tudja kiváltani őket - romolhat az egészségi állapota. Egyben hatással lehet kedvezőtlen gyógyszerhasználati szokásokra is - az otthoni gyógyszerfelhalmozás visszaeshet.
Mi lesz ebből?
A bejelentett reformok tehát alapvetően a munkaerőpiacról életkoruk (nyugdíj), egészségi állapotuk (rokkantnyugdíjasok, rehabilitációs járadékosok) vagy munkanélküliségük miatt kiszorult személyek helyzetét nehezíti.
Mindeközben az aktív munkavállalók közül a versenyszférában dolgozókat csak közvetve érinti: elsősorban a fennmaradó különadók, valamint a beharangozott társasági adócsökkentés elmaradása révén. Itt a hatás kettős, egyszerre növelheti, és csökkentheti is a foglalkoztatottságot.
A közszférában alkalmazottak közül pedig alapvetően a rendvédelmi dolgozókat (korengedményes nyugdíj megszüntetése) és az esetleges közszolgáltatási (oktatási, egészségügyi) strukturális reformok miatt leépítendőket érinti. Inkább kellemetlenül.
Ez az új szabályozás ahhoz vezethet, hogy a társadalmi különbségek mélyülése fokozódhat. Több, a mostani válság által erősen sújtott társadalmi csoportot érint kedvezőtlenül.
A Széll Kálmán Terv - amelyet a dualizmus korának talán legkevésbé reformer miniszterelnökéről neveztek el - jól illeszkedik a kormány középső és felső középosztály-bázisú politikájába. Az államadósság csökkentésének terheit elsősorban a jóléti rendszer haszonélvezőire, az inakívokra és az alacsony keresetű aktívokra terheli.
Elfújja a Széll (Kálmán Terv) a korábbi, a társadalmi különbségek növekedését lassító állami jóléti eszközöket.
Ezen írás hosszabb változata olvasható a tenytar.hu oldalon.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!