Bár már megcáfolták az a hírt, miszerint az új alkotmány elfogadását követően az állami tisztségviselők és politikusok mellett, a kormánytisztviselők, a köztisztviselők, és a közalkalmazottak közel milliós tömegeinek is esküt kell tennie az Alaptörvényre mi azért nézzük meg közelebbről az ügyet.
Bár csupán néhány, köztük kétharmados törvényt kellene módosítani a kötelező eskütételhez, jelen politikai helyzetben komoly konfrontációval számolhatna a kormány, ha a sokszázezres köztisztviselői és közalkalmazotti kart, valamint a parlamenti képviselőket kötelezné az eskütételre.
Azonban lehet, hogy mégis hallunk majd esküket - a kormány az ilyen, emelkedett, szépen fényképezhető pillanatokat nem szokta kihagyni. Azonban ebben az esetben várhatóan csak olyan körben (kormány, köztársasági elnök, minisztériumi vezetők) kerül rá sor, melynek feltétlen lojalitása a kormány iránt nem kérdőjelezhető meg.
Ennek fényében kell értelmezni az MSZP egykori és jelenlegi elnökének ígéretét is. Nekik a jelenlegi jogszabályok alapján nincs új eskütételi kötelezettségük, és a politikai széljárás miatt valószínűleg csak a következő választások után lesz.
Eskü és a vele járó hatalom
Az eskü tételére kötelezettek mindannyian megbízatásuk keletkezésekor tesznek esküt. A szöveg kis mértékben ugyan eltér az egyes törvényekben, azonban jellemzően az Alkotmány és a jogszabályok megtartására, illetve a becsületes munkavégzésre esküsznek a tisztségviselők.
Az eskü a legtöbb közhatalmat gyakorló, vagy annak gyakorlásában közreműködő személy számára kötelező. Csak a közszolgáltatások nyújtásában résztvevő - egyébként legnagyobb létszámú - állami foglalkoztatotti kör, a közalkalmazottak nem kötelesek esküt tenni.
Lássuk hogy a hatályos jogszabályok kiket, mikor kötelezzenek esküre, s ha az eskü elmarad, akkor annak mik a következményei (kattintásra megnő):
A mai magyar jog nem ismeri a megerősítő eskü fogalmát, tehát azt, hogy bizonyos alkotmányos változásokkor az új szabályrendszerre is fel kelljen esküdni, illetve, hogy meghatározott időközönként esküt kelljen tenni. Így a képviselőknek sem kell.
Viszont amennyiben elfogadják az új alkotmányt úgy legkésőbb a következő ciklusban döntenie kell majd azt elutasító ellenzéki politikusoknak, hogy egy teljes, jövőbeni ciklust is inkább a parlamenten kívül töltenek-e, vagy mégis inkább megadják az új alkotmánynak azt a tiszteletet, melyet az megkövetel magának. Hacsak nem csitulnak el teljesen a kedélyek az alkotmány körül addig, akkor ez mindenképpen dilemma lesz az MSZP számára, különösen, ha esetleg ők nyernék a következő választást.
Esküszünk, esküszünk... - de ha mégsem?
A közszolgák számára még kritikusabb lehet a kérdés. Ha mégis megvalósulna a kormány önszabotázsa és megkövetelnék az esküt a tanároktól, köztisztviselőktől, stb., és ők ezt megtagadják akkor fegyelmi vétséget követnek el. (Legalábbis a jelenlegi törvények szerint.) Ennek megítélése a munkáltató joga, elintézhető egy enyje-benyjével, de akár a felmentésükre is okként szolgálhat.
De mi történik akkor, ha a politikus az esküben vállalt erkölcsi kötelességét szegi meg? Mivel az eskü erkölcsi vonatkozásait nem védi, nem védheti külön jogszabály, ezért itt is csak az erkölcsi következmények lesznek alkalmazhatóak - köztük a demokratikus felelősségre vonás a választók által.
Ezen írás a tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!