Ahogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot vezető Navracsics Tibor szavaiból világosan kitűnik, a kormányzat tervei között szerepel a járási rendszer (ismételt) kialakítása, amely a jelenlegi kistérségi beosztáson alapulna. Nem igazán értjük a Fidesz újdonsült járás-imádatát, tekintve, hogy a kistérségi rendszer 2004/2005-ös kialakítása során az új rendszert az ellenzéki párt még a falurombolás lopakodó eszközének tekintette.
No persze nem ez lesz az első (és valószínűleg nem is az utolsó) eset, amivel kapcsolatban változik a szél(l)járás a Fideszben. A “fülkeforradalmat” követő forradalmi jogalkotás eddig inkább elkerülte a kistérségi rendszert, bár az mindenképpen jelzésértékű, hogy a költségvetés soha nem látott magasságokba (az összes önkormányzati támogatás 2,91%-ára) emelte a kistérségi ösztönző normatívák arányát. Emellett még 3 módosító – a már megszokott egyéni képviselői indítvány formájában – született, amelyek a kistérségi törvény, az egyes kistérségek lehatárolásáról rendelkező mellékletét módosították.
Ez már csak azért is érdekes, mivel a törvény 2007. évi módosítását az akkor hivatalban levő köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László arra hivatkozott, hogy a jogszabály pontosan előírja a kistérségek lehatárolásának módosítására vonatkozó szabályokat. Ez alapján pedig a lehatárolás megváltoztatására vonatkozó javaslatot - az érintett önkormányzatok véleményére is figyelemmel - a Kormány nyújthatja be. Az akkori parlament - és az abban többségben lévő MSZP-SZDSZ koalíció - az elnök érveit elfogadva feladta a szeghalmi kistérség megszüntetésére vonatkozó törekvéseit.
Az első lépések
Ezzel szemben, a kistérségi törvény előírásait szintén megkerülő, a devecseri kistérség kialakítását végrehajtó jogszabályt - a törvényalkotás motorjaként működő - köztársasági elnök minden aggály nélkül aláírta.
Az első módosításra 2010. végén került sor. Ekkor az ajkai kistérségről választották le a devecseri kistérséget. Aa jelenleg folyamatban levő módosítás szerint az ercsi kistérség ezentúl - Martonvásár székhellyel -martonvásári kistérségre változna.Végül Márton Attila Fideszes képviselő módosító indítványa a derecske-létavértesi kistérség székhelyének változását vetíti elő: Létavértes helyett Derecske (ahol kormánypárti a polgármester) lenne az új székhely.
Miért kell?
Az első esetben a változtatást a javaslatot benyújtó képviselők azzal indokolták, hogy “Devecser városának az utóbbi évtizedben végbement fejlődése, közlekedési, közszolgáltatási és igazgatási szerepe, alkalmassá teszi térségi központi feladatok ellátására. Ezzel lehetőséget biztosítanánk a környék településeinek, hogy a jelenlegi kétpólusú térségi szerveződés önállóan egy-egy pólusúvá váljon”.
A második esetben Martonvásár kistérségi székhellyé nyilvánításának indokát abban látták, hogy “a kistérség települései között már a jogszabály alkotás időszakában meglévő, majd azt követően is fejlődő kapcsolatok azt igazolták, hogy a jelzett kistérség esetében indokolttá vált a kistérség székhely településének megváltoztatása”.
Márton Attila a változtatást azzal indokolja, hogy "Derecske lélekszámát és infrastruktúráját tekintve is nagyobb település, mint Létavértes", ráadásul véleménye szerint a székhely megállapítása politikai nyomás eredményeként született meg.
A Ténytár szerkesztősége az elérhető statisztikai adatok és a településeken működő intézmények listája alapján áttekintette, hogy helytállónak tekinthetőek-e a felhozott érvek. A következő táblázatokban összehasonlítjuk az érintett kistérségi székhely városokat.
1. Ajka és Devecser
2. Ercsi és Martonvásár
3. Létavértes és Derecske
A táblázatokból egyértelműen kiderül, hogy Ajka és Devecser két, egymással nehezen összemérhető település: előbbi egy valós térségi központ, addig utóbbi legfeljebb Ajka “szolgálóleánya”, amely bizonyos kisebb körzeti feladatokat vesz át a valódi központtól.
Bár Ercsi és Martonvásár tekintetében nincsenek ekkora különbségek, de itt is egyértelműen látható, hogy mind a gazdaság (különösen a MOL kőolajfinomító képében jelentkező nagyüzem), mind a közszolgáltatások tekintetében Ercsi tekinthető a térség valós központjának.
Igaz, hogy legalább Létavértes esetében megáll az az érvelés, hogy lakossága kisebb, de ha összevetjük a két település szolgáltatásait, akkor látható, hogy e tekintetben megelőzi Derecskét.
Akkor mi a valós ok?
Valós indokok hiányában az összeesküvés-elméletek rajongói, a konteók hívői, valamint egyes, bizonyosan rosszindulatú MSZP-s képviselők szerint a változtatás valódi indokát a táblázat utolsó sorában szereplő információ jelenti: mindkét esetben ugyanis a kistérségi település székhelyének polgármesterét a legnagyobb ellenzéki párt jelölte. Márpedig ez a “béke, szabadság és egyetértés” időszakában súlyosan rontja a települések közöotti egyetértés lehetőségét, hiszen a Nemzeti Hitvallást tartalmazó alkotmányozással szembeforduló közösség egyik tagjával csak nagy nehézségekkel lehet együttműködni.
Mi nem kívánunk a kormány valós szándékait illetően ítélkezni, de annyi mindenképpen megállapítható, hogy egy pártnak, amely kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik és emellett az önkormányzatokban is domináns pozícióban van, kerülnie kellene annak látszatát is, hogy hátrányosan megkülönbözteti azt a néhány települést, amelynek vezetésével a választók az ellenzéket bízták meg. Sajnálatos, hogy a kormány ezt nem tartja fontosnak.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
