Lassan úgy érezzük magunkat, mint az amerikai westernfilmek sírásója, aki ha a városba egy idegen érkezik, akkor azzal kezdi, hogy méretet vesz róla - koporsóhoz. Bennünk is hasonló érzések kavarognak akkor, amikor a hatalommegosztás rendszerének garanciális elemeire tekintünk.
Ez az érzés különösen felerősödött bennünk, ugyanis - ahogyan már korábban megírtuk - eddig csak egy, a hatalom ellensúlyát jelentő intézmény komoly közjogi gyengítése nem következett be: az amúgy sem túl erős ombudsmanoké. Bár az Alaptörvény a három szakombudsman (a környezetvédelmi, az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsman) önállóságát felszámolta, de a tisztségek betöltői ellen nem indult komolyabb kormányzati, politikai támadás.
Eddig.
Jóri András adatvédelmi biztos a Szociális Konzultációval kapcsolatban csak végezte a dolgát. Ugyanis az adatvédelmi törvény szerint “az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit”.
Az ombudsman pedig úgy vélte, hogy a Szociális Konzultáció során sérül a személyes adatokhoz való jog. Felmerülhet az Olvasóban a kérdés, mi is az a személyes adat? Ezt a már hivatkozott adatvédelmi törvény egyértelműen definiálja: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján - azonosítani lehet.
Ráadásul a személyes adatok körében a törvény különösen védi az ún. különleges adatokat, amelyek a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adatok.
Az adatvédelem, amely az információs önrendelkezési jog része, az Alkotmánybíróságnál is erőteljes védelemben részesült: több AB határozat szabályozta a személyes autonómia ezen területeken megjelenő védelmét, s szabott meg szigorú korlátokat az állam és a magánszervezetek részére.
A modern információs társadalmakban mind az állami, mind a versenyszféra szervei ellehetetlenülnének, ha nem kezelnének adatokat. Éppen ezért az emberi jogok védelme érdekében az adatvédelmi törvény rendelkezései mellett külön szabályokat alkottak meg egyes adatkezelési területekre, így a kutatások és a közvéleménykutatások szabályozására. Ez vonatkozik a "konzultációra".
Ez a törvény többek között előírja, hogy “ha a közvélemény-kutató szerv és az érintett között kapcsolat jön létre, a kapcsolatfelvétel után haladéktalanul a név- és lakcímadatokat a közvélemény-kutatás egyéb adataitól le kell választani, azt elkülönítetten kell tárolni, és biztosítani kell, hogy a közvélemény-kutatással érintett személye ne legyen azonosítható".
Jóri András tehát nem tett mást, mint a jogszabály által előírt hatáskörében - a kormányzat által sokat kritizált - bejelentés alapján megvizsgált egy adatgyűjtést és azzal kapcsolatban megállapításokat tett. Az előbbi jogszabályhelyeket áttekintve a megállapítás tartalma sem meglepő: a Szociális Konzultációban ugyanis a politikai vélemény azonosítására alkalmas különleges személyes adatokat gyűjt a kormányzat, oly módon, hogy a vonalkódos jelöléssel pontosan azonosítható a beküldők neve, lakcíme, s az is, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet. Így gyakorlatilag lehetővé válik, hogy a kormányzat ezekkel a szenzitív adatokkal rendelkezzék, s azt listázhassa. Ez pedig a fenti törvény rendelkezéseit egyértelműen megsérti.
Ez márpedig nem áll összhangban a törvényi céloknak megfelelő és azokhoz kötött adatkezelés elvével, így az ombudsman korrektül megállapította, hogy a Szociális Konzultáció a jelenlegi formájában jogellenes.
Egy sértett ember?
Az adatvédelmi biztos kifogásaival szemben a kormányzatot képviselő Szijjártó Péter azt hozta fel, hogy az adatkezelést bejelentették, s hogy azzal kapcsolatban korábban nem érkezett kifogás az ombudsman részéről. Ez a kijelentés erős csúsztatás: ez ugyanis egy bejelentésköteles eljárás.
Ahogyan már korábban - a West Balkán tragédiával kapcsolatban - megírtuk, a bejelentésköteles eljárásoknál a tevékenység megkezdéséhez nem kell engedély, elegendő az, hogy a hatóság felé jelzik annak megkezdését. A hatóság pedig a jelzés alapján végezhet ellenőrzést, s állapíthatja meg a feladatellátás jogellenességét.
Pontosan ez történt itt is: a kormányzat bejelentette az adatgyűjtést, a bejelentést az ombudsman tudomásul kellett, hogy vegye, azonban egyidejűleg ellenőrzést indított és annak alapján megállapította a kétségtelenül meglévő jogellenességet.
A miniszterelnöki szóvivő másik reakciója azonban nagyon meglepő: ugyanis politikai támadást indított egy független szereplő ellen, amikor “személyes motivációkról” beszélt: szerinte ugyanis a jogellenesség megállapításában az is közrejátszott, hogy az új Alaptörvény megszünteti az önálló adatvédelmi ombudsman tisztségét, így Jóri egy sértett ember.
Való igaz, hogy Jóri már korábban is kifogásolta az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését: azonban Szijjártó mostani nyilatkozata arra utal, hogy volt valami alapja a kritikának. Ha ugyanis a jogi érvekkel alátámasztott frappáns és elegáns ombudmsmani állásfoglalással szemben az az egyetlen érv, amely szerint ezt csak azért adták ki, mert 2012-ben megszűnik az azt kiadó pozíciója, akkor talán tényleg nem ártott volna, ha fennmarad az Országgyűlésnek alárendelt adatvédelmi biztos pozíciója. Ugyanis egy ombudsmannak az elsődleges feladata a jogszerűség érvényesítése - ha kell, a kormányzattal szemben is. Láthatóan, Jóri András is így gondolja ezt, Szijjártó Péter pedig nem.
A hazai információs piac méreteit, Jóri András szakmai elismertségét figyelembe véve a Szijjártó által vélelmezett személyes motivációknak ráadásul biztos nincs anyagi oka: Jóri a versenyszférába visszatérve az amúgy sem alacsony ombudsmani fizetés többszörösét keresi meg.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
