Az esztergomi képviselő testület és polgármester egyéves állóháborúját a kormány egy alkotmányellenes huszárvágással igyekszik megoldani. Megfogalmazott egy törvényjavaslatot, amelynek láttán, sokaknak eshet le az álla.
A javaslat ugyanis egy magyar település, egészen konkrétan Esztergom középfokú ellátórendszerének állami kézbe vételéről rendelkezik. Az Alaptörvény és a még nagyjából egy hónapig hatályos Alkotmány alapján, az állam átveheti az önkormányzatok feladatát és a vagyonát is. Ezen felhatalmazásra alapozva, a megyei önkormányzatok összes szolgáltató feladatával együtt vonták el szinte a teljes vagyont - ezzel együtt átvállalták az összes adósságot is.
A Lex Esztergom azonban a 3200 magyar település közül csak egytől veszi el az általa ellátott középfokú feladatokat. Ráadásul, ellentétben a megyékkel, cserébe csak az intézményi tartozásokat, s nem az összes adósságot vállalja át.
Ez a megoldás ütközik mindennel, amit egy joghallgató az első óráján tanul: a jogszabályok kötelező érvénnyel szabályoznak általános és ismétlődő kérdéseket.
Viharok a Duna-kanyarban
A fenti törvény egy hosszú és áldatlan helyzetet kíván lezárni, amely a mai magyar önkormányzati rendszer több problematikus pontját is élesen megvilágította: az esztergomi képviselő testület és polgármester egyéves állóháborúját.
A 2010-es választásokat követően, a hagyományosan konzervatív fellegvárnak számító Esztergomban a jobboldal megőrizte többségét a képviselő testületben, azonban a sokak által megosztó személyiségnek tekintett korábbi polgármestert egy új, független színekben induló - de az összes ellenzéki párt támogatását élvező - vezető váltotta fel.
A választások után nyilvánvalóvá vált, hogy a testület többsége és a polgármester nem tud megfelelően együttműködni, ami erősen súlyosbította az amúgy is anyagi nehézségekkel küzdő város helyzetét. A fenti, áldatlan állapotok között több, alapvető közszolgáltatást nem nyújtottak hosszabb-rövidebb ideig: a város szinte működésképtelenné vált.
A fentiek alapján, a jelenlegi polgármester kezdeményezte a feladatait alkotmányosan ellátni nem képes önkormányzati testület feloszlatását. Minderre nem került sor, azonban az áldatlan állapotok rendezése érdekében az országos politika is megmozdult, s a jobboldal több prominense benyújtotta javaslatát.
"A statuálás a lényeg apuka, a statuálás"
A fenti módosítással a jobboldali kormánytöbbség "erőből" kívánja megoldani a helyzetet, amikor az önkormányzat által önként átvállalt középfokú feladatokat - középiskola, egészségügyi és szociális szakellátás - állami kézbe kívánja venni. A lépéshez a felhatalmazást látszólag az új Alaptörvény és a nemrég módosított Alkotmány adja meg, amelyek alapján a megyei önkormányzatoknál hasonló megoldásra került sor.
Míg azonban a megyék feladatai mellett átvállalták azok teljes adósságállományát is, addig itt csak a fennálló, szállítói tartozásokat veszik át. Szó sincs arról, hogy a közel huszonhat milliárd forintos városi adósságállományt a kormányzat átvenné. Ráadásul a törvény nem általában minden település önként átvállalt feladatait venné át, hanem csak egyetlen várost érint ez a változás.
A megyék esetében rendszerszerű, valamennyi egységet érintő változás helyett, ez egyedi döntés, amelynek alkotmányossága kérdéses is lehet, hiszen miért pont és miért csak Esztergomot érinti ez a változás. Bár az új önkormányzati törvény és az addig megjelenő oktatási, szociális és egészségügyi tárgyú törvények 2014-ig valószínűleg minden településtől elvonják ezeket a feladatokat, de kevéssé érthető, hogy miért kell ezt Esztergom esetében előrehozni. Ha az anyagi helyzetre tekintünk, más város is hasonló nehézségekkel küzd - igaz, ott legalább együtt tud működni a polgármester és a testület.
Aggályok, aggályok mindenhol
A Lex Esztergom így alkotmányos aggályokat is felvethet, hiszen egy sajátságos politikai helyzet eddig nem volt kellő alkotmányos indok ilyen lépésre. Igaz, hogy az új alkotmánybírósági törvény alapján, nem lesz jóval egyszerűbb a kérdéssel kapcsolatos normakontroll sem.
Ez a megoldás – az esetleges alkotmányos aggályokon kívül – azért is jelent gondot, mert egyfajta rossz precedenst teremthet. Bár az origo információi szerint a Lex Esztergom csak egy nagyon erős fenyegetésnek tekinthető, amely erős lökést adott a helyi Fidesznek az önfeloszlatást elutasító álláspontja megváltoztatásához.
Ám ez a törvény azt üzeni, hogy a kormányzat mindent megtehet az önkormányzatokkal szemben. Így ha kell, a "rosszalkodó" városoktól egyesével veheti el a feladataikat és a vagyonukat. Ez hívjuk máshol einstandnak.
És, hogy mi a rosszalkodás definíciója? Na, hát azt a kormány dönti el!
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
