A "Nemzeti Államosítás Kormánya" újabb fontos közszolgáltatást államosít. Az új célpont – a korábbi bejelentésekkel összhangban – a hulladékgazdálkodás.
A hulladékról szóló törvényjavaslat alapján – amit már tárgyal a Parlament – 2015-től csak a kormányzat központi ügynöksége által kiválasztott, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok láthatnak el hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat. Bár a magántőkét nem zárják ki teljesen, de erősen korlátozzák a versenyt.
A törvény – a záró rendelkezések közé becsomagolt módosítás mellett – több ponton kíván megfelelni az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozásának. Az ezek teljesítéséhez szükséges források előteremtése érdekében egy új közterhet is bevezet: a hulladéklerakási járulékot. A szigorodó előírások, a hulladékgazdálkodási díjszabás változásai és az új adóteher miatt, biztosan növekedni fog a szolgáltatás ára. Kérdéses, hogy 2015-től a verseny megszüntetése mennyivel emelheti az amúgy sem olcsó szolgáltatási díjakat.
Kell egyáltalán az új törvény?
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás módosítására már megérett az idő. A 2008-ban elfogadott új uniós direktívát csak annyiban vette át korábban Magyarország, amennyiben arra feltétlenül szükség volt. Azonban ez a közösségi szabály számos fontos, új rendelkezést tartalmazott, amelyek közül ki kell emelni a hulladék újrafeldolgozási arányának növelését, valamint azt, hogy 2015-től a hulladékot kötelezően szelektíven kell gyűjteni.
A 2015-ös év - bár távolinak tűnik - de egyre közelebb kerül. Ahhoz, hogy megfelelően ki lehessen építeni a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, időre van szükség. Mindezekre figyelemmel, indokolt és elfogadható, hogy a korábbi uniós szabályozásra alapozott, bár többször korrigált hulladékgazdálkodási törvényt egy új hazai jogszabály váltsa fel.
Az árak emelkedni fognak...
Az új törvényi szabályozásból az átlagos állampolgár a várható áremelkedést fogja elsőként megérezni. Ugyanis minden más állítással ellentétben, a megfelelő szintű környezetvédelem – így a hulladékok szelektív gyűjtése, azok megfelelő újrahasznosítása – költséges kötelezettség. A környezet hatékonyabb védelmét szolgáló, Európa nyugati felében már nagy hagyományokra visszatekintő, de hazánkban nem, vagy csak alig alkalmazott megoldások használata jelentős fejlesztéseket és beruházásokat igényel, amelyek árát végső soron a lakosság fogja megfizetni.
Az állam ezeken túl – a fejlesztések megfelelő finanszírozása érdekében – egy új közterhet is bevezet, amely szintén a költségek emelkedéséhez vezethet. Ezek a hatások azonban jelentős részben a környezet hatékonyabb védelmét szolgáló uniós előírások végrehajtásából fakadnak.
2013-2015: az államosítás időszaka
A törvény záró rendelkezései között helyezték el azokat a szabályokat, amelyek az uniós kötelezettségek teljesítésén túl, teljes egészében felülírják a hulladékszolgáltatás mai rendszerét. Az új szabályok szerint, a 2013-15 közötti átmeneti időszakot követően, Magyarországon hulladékgazdálkodást csak olyan szervezet végezhet, amelyben az állam vagy a települési önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik. Emellett ezek a szervezetek jelölik ki az ügyvezetés vagy a felügyelő bizottság többségét is.
Megint az a fránya versenykorlátozás
Ez a megoldás – amely jelentősen korlátozza a magántőkét a hulladékgazdálkodási szolgáltatás megszervezésében – ellentétes lehet az uniós joggal. Bár az uniós szabályozás megengedi, hogy a bizonyos – jellemzően közrendi (közegészségügy, közrend védelme) okokból – egy feladat ellátását kizárólagosan az állam szervezze meg, azonban az Európai Bíróság joggyakorlata alapján, nem biztos, hogy jogosnak fogadnak el egy ilyen szigorú versenykorlátozó döntést. Mivel e téren eddig alig született iránymutató rendelkezés (talán a koppenhágai szemétszállítás ügyét lehet ide sorolni), ezért pontos választ nem lehet előre mondani.
Az eddigi gyakorlattal szemben, ezúttal miért nem totális államosítás?
A magántőke teljes kizárása ez esetben majdnem lehetetlen. Az 1994-2004 közötti uniós csatlakozási időszakban Magyarország folyamatosan építette be jogrendszerébe a közösségi környezetvédelmi jog szabályait. Ennek részét képezte a hulladékgazdálkodási szabályrendszer átvétele is. Ezek a rendelkezések az akkori magyarországinál fejlettebb, a környezetet jobban védő megoldások átvételét jelentették.
Teljesítésükhöz általában a hazai önkormányzatok nem rendelkeztek megfelelő erőforrásokkal, így sok esetben kénytelenek voltak a magántőkét is bevonni. Így az 1990-es évektől a (jellemzően nyugati) magántőke jelentős beruházásokat hajtott végre, amelyek a mai rendszer alapjait is képezik. A kizárólagos állami ellátás előírása esetén, ezeknek a beruházásoknak az értékét meg kellene téríteni, ami óriási kiadást jelentene.
Ezért a törvény egyfajta kompromisszumot tartalmaz: a magántőkét nem zárja ki teljesen, azonban azt csak kisebbségi, szakmai befektetőként engedi a rendszerbe, amelynek irányítását az állam és az önkormányzatok látnák el.
A korrupció melegágya, avagy Tony Soprano ezt is megoldaná?
Ez a részleges államosítás azonban számos kérdést is felvet. A hulladékgazdálkodási szolgáltatási tevékenységet (is) végző Tony Soprano – ha Magyarországon fejtette volna ki tevékenységét – lehet, hogy elsőre így reagált volna:
Ezeket a rendelkezéseket ki is lehet játszani. A törvényi előírás csak annyit tartalmaz, hogy az államnak vagy az önkormányzatnak többségi tulajdonosnak kell lennie, s hogy ezek a szervek jelöljék ki az ügyvezetés (vezető tisztségviselők) vagy a felügyelő bizottság többségét. Könnyen megeshet, hogy megfelelő módszerek alkalmazásával, a szigorú törvényi feltételek mellett is fennmaradhat a magántőke tényleges irányító szerepe. Ez persze nem egyszerű feladat, s feltételezi, hogy az állam vagy az önkormányzat ebben a műveletben partner legyen. De ki tudja, talán ezt is el lehet valahogyan érni.
Merre tovább?
Az egyértelmű, hogy a hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjak jelentős emelésére lehet számítani. Reméljük, hogy ez az áremelkedés csak a szigorúbb, a hatékony környezetvédelmet szolgáló előírások átvételéből, nem az új állami (önkormányzati) monopólium kizárólagos helyzetéből fog fakadni.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!