A pillanatok alatt közismertségre szert tett Magyar Családtudományi Társaság nagy visszhangot kiváltó küldetésnyilatkozat-tervezetében káros jelenségnek írja le a házasság előtti szexet, az élettársi kapcsolatokat, nem beszélve a nem heteroszexuális kapcsolatokról. A társaság a családot és a gyermekvállalást is kizárólag házasságon belül képzeli el. Sőt, a tagok meggyőződése, hogy a gyermekáldás gyakorisága és a házasság kéz a kézben jár.
Ezzel szemben az igazság az, hogy Európában minimális kapcsolat sincs a gyermekáldás és a házasságok száma között. A társaság kijelentése egyedül azon északi, skandináv országokban igaz valamennyire, ahol amúgy is magas a termékenység. Ehhez azonban nincs szükség házasságra, az élettársi kapcsolatokban is magas a gyermekvállalási kedv. Sőt. Európában azokban az országokban magasabb a termékenységi ráta, ahol magasabb a házasságon kívül született gyermekek aránya.
.png)
Hol születik a legtöbb gyerek?
Rossz hír a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által is támogatott társaság számára, hogy Európában azon országokban magasabb a termékenységi ráta, ahol a házasságon kívül született gyermekek aránya is az. A magasabb gyerekszám ugyanis elsősorban nem a házasságra, hanem inkább a lazább kapcsolatokra jellemző.
Az Eurostat 2010-es demográfiai jelentése szerint, a házasságon kívüli születések száma mindenhol emelkedik. Ebben élen járnak a skandináv országok, ahol egyes helyeken már meg is haladja az arányuk a házasságon belül születettekét; de ez igaz Szlovéniára és Bulgáriára is.
A lista legalján a mediterrán országokat (Görögország, Ciprus, Olaszország, Málta), valamint Litvániát, Lengyelországot és Romániát találjuk. Ezekben az országokban a születések több, mint 70 százaléka házasságon belül történik. Ők azonban sok esetben jócskán el is maradnak az EU 1,6 nő/gyermek átlagától. Magyarország az utolsók között kullog a házasodási és gyermekvállalási kedvet illetően is.
Sőt, az olyan katolikus államok, mint Olaszország vagy Lengyelország, igencsak rosszul állnak. Bár a második legjobb termékenységgel a szintén katolikus írek „büszkélkedhetnek", azonban náluk nagyon szigorúan szabályozzák az abortusz lehetőségét. Egy nagyszerű regressziós egyenest is képezhetünk az alábbi adatokból.
A nőnek meg otthon a helye?
Határozottan nem. Erős pozitív összefüggés figyelhető meg a női foglalkoztatottság és a gyermekáldás között. Természetesen itt is a skandináv országok járnak az élen. De mindkét mutatóban jobbak az uniós átlagnál a franciák, a finnek, a hollandok és még az észtek is.
Olyan országot szinte nem is találunk (Írország kivételével), ahol az átlagnál magasabb női foglalkoztatottság mellett, az átlagnál alacsonyabb termékenységet tapasztalunk.
Magyarország mindkét mutatóban elmarad az uniós átlagtól. Van mit javítaniuk az olaszoknak, a görögöknek, a spanyoloknak és a lengyeleknek is. Azonban Ausztriában, Svájcban, Németországban hiába magas a női foglalkoztatottság, a születések számában mégis elmaradnak az uniós átlagtól.
Mindenképp érdekes lett volna összehasonlítani, hogy egy adott országban átlagosan milyen idősen szülnek a nők először, és ezzel milyen kapcsolatban van a termékenység, de ezt adathiány miatt nem tudtuk megtenni.
Ennek ellenére, az összképet tekintve, mindenképpen érdemes levonnunk a tanulságot: ha már tudományosan kívánjuk megközelíteni a család fogalmát, a XXI. században egyre nehezebben definiálhatjuk pusztán a házassággal.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
