Kormányok jöhettek és mehettek, Kovács Árpád gyakorlatilag a rendszerváltozás óta kulcspozíciót töltött be az Állami Számvevőszékben. ÁSZ-on belüli pályafutását 1990-ben főcsoportfőnökként kezdte, amit hamarosan az igazgatói székre cserélt. Tett ugyan egy rövid kitérőt, és két éven keresztül az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke volt, de gyorsan „hazatalált”, és 1998-tól egészen 2009-ig az ÁSZ elnökeként felelt az államháztartás pénzügyi rendszerének ellenőrzéséért.
Az egyetemi oktatóként, valamint az MNV Zrt. felügyelő bizottságának elnökeként is tevékenykedő Kovácsot – saját bevallása szerint – váratlanul érte, amikor januárban felkérték a Költségvetési Tanács elnöki posztjára. Azt egyelőre nem tudjuk, miként vélekedik arról, hogy Kósa Lajos az egyes közpénzügyi törvényeket módosítani hivatott javaslatába beletett egy olyan változtatást is, amely az elnök fizetését havi 2 millió forintra emelné.
Csak mi érezzük úgy, hogy ismét „lex-gyanús” törvénybe botlottunk?
A KT függetlensége érdekében
Kósa Lajos 2012. március 5-én nyújtotta be a parlamentnek az egyes közpénzügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A módosítás gyakorlatilag két dolgot szabályoz újra: egyfelől lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok – igaz, csak külön kormányzati engedéllyel – az adott éven átnyúló hitelt vehessenek fel. Debrecen polgármestere ezzel azt, a stabilitási törvényben szereplő szabályt javasolja elhagyni, amely szerint önkormányzat – működésének szabályozására – csak likvid hitelt vehet fel.
Emellett (bár a két téma között zéró összefüggés található) a javaslat a Fidesz-módra átfazonírozott Költségvetési Tanács elnökének fizetését az átlagos bruttó kereset kilencszeresére, azaz havi 2 millió forintra emeli fel.
Az indoklás meglehetősen érdekes:
A Költségvetési Tanács függetlenségének erősítését és munkája integritását szolgálja, hogy a javaslat a stabilitási törvény módosításával a tanács elnökére nézve előírja, hogy – az oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve – nem folytathat más kereső tevékenységet, ugyanakkor ezzel a korlátozással összhangban, megfelelő díjazásban és juttatásokban részesül.
Meglepő dolog a KT függetlenségével érvelni azok után, hogy a Fidesz gyakorlatilag az elsők intézkedései között – még 2010. december 6-án – drasztikusan átalakította a tanácsot. Az erre vonatkozó módosító javaslat a takarékosság jegyében elvonta a KT teljes költségvetését. Ennek köszönhetően, az addig ott dolgozó, mintegy 40 tagú szakmai stáb – az OECD,az IMF és az EU bírálatának közepette – távozni kényszerült, és az addigi szervezetet pedig egy három tagú testületre alakította át. (Tagjai: az ÁSZ és a MNB elnöke, valamint a köztársasági elnök által delegált, legalább hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász.)
Az ily módon teljes mértékben kiüresített tanács elnöki posztjáról 2011. február 8-i hatállyal le is mondott Kopits György, az akkori vezető, mert
„...az a testület, amelyet ma a törvény Költségvetési Tanácsnak nevez, semmilyen tartalmi szempontból nem tekinthető a 2010. végéig működő Költségvetési Tanács intézményi folytatásának".
Hol is láttunk már ilyet?
Kopits lemondása után, az elnöki székbe – Schmitt Pál delegáltjaként – Járai Zsigmond ülhetett, aki idén januárban távozott a testület éléről. Indoklásként Járai a január 1-jétől hatályos, új stabilitási törvényt nevezte meg, amely a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot. A korábbi jegybank elnök úgy érezte, ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb funkcióival összeegyeztethetetlen.
Járai elsősorban a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságában betöltött elnöki pozíciójára gondolhatott. Ezért a munkáért egyébként – szintén egy neki szánt lexnek köszönhetően – havi 1.2 millió forintot vihet haza. Mert kinevezésekor úgy módosították a költségvetést megalapozó törvényeket, hogy az addigi 400 ezer forintos elnöki fizetés a háromszorosára duzzadjon.
Az mondjuk jó kérdés, hogy megdolgozik-e a megemelt fizetésért, hiszen – nem sokkal lemondása előtt – aggályokat fogalmazott meg a 2012-es költségvetési törvénnyel kapcsolatban, egy novemberi konferencián pedig egyenesen odáig „merészkedett”, hogy kijelentse: „A közeljövőben nem lesz lehetőség olyan gyors növekedésre, amiről korábban álmodtunk". A tőle szokatlan szavak következményeként – ráadásul nyilvános közleményben – „szakított” vele régi barátja, Matolcsy György is.
Az már tényleg csak hab a tortán, hogy Rogán Antal a Költségvetési Tanácsban betöltött szerepéért – csak úgy, mint most Kósa Kovácsot – 2 millió forintos fizetéssel kívánta jutalmazni Járait egy, a már sokat emlegetett stabilitási törvényhez utolsó percben benyújtott módosító javaslatával.
Ebből akkor (az EKB kifogásai miatt) nem lett semmi. Kósának (és persze Kovácsnak) tegnap összejött.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!