Jó ideje fogy a magyar. 1981 volt az utolsó év, amikor pozitív volt a természetes szaporodás-fogyás egyenlege. A demográfiai helyzet rosszabb is lehetne, ha az eltelt idő alatt a határon túli külhoni magyarok migrációja az anyaországba nem fékezte volna a csökkenést.
A napi politikában rendszeresen fel-feltűnnek olyan viták, amelyek a népesség csökkenésével kapcsolatosak, de legtöbbször megállnak a pártok közötti egymásra mutogatásban, pedig egy koherens családbarát politikára feltétlenül szükség lenne. Ennek hiányában, azonban főleg ad hoc jellegű ötleteléssel, néhány hajmeresztő javaslattal próbálnak választ találni a demográfiai helyzetre.
Két csúcsminisztérium (Nefmi, NGM) is kidolgozott egy-egy koncepciót a demográfiai helyzet bemutatására, valamint lehetséges ötleteket a csökkenő trend megfordítására. Ugyanakkor a kormány továbbra is adós egy koherens, átfogó programmal. Persze egy ilyen programtól önmagában valódi változást várni tévedés lenne.
A gyermekvállalás alakulásában sokkal fontosabb a kiszámítható, tervezhető jövő. Azonban az oktatás, valamint a gazdaság tönkretételével ez a jövőkép egyre csak halványulni látszik.
.png)
A meg nem született, tervezett gyerekek
Az NGM tanulmányának legfontosabb megállapítása Kopp Máriához fűződik. Eszerint a tervezett gyermekek meg nem születése okozza a legnagyobb gondot. Bár a magyarok számára fontos érték a család, valamint a fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek (ami elég lenne a népesség reprodukciójára) ez nem válik valóra. Igen alacsony a gyermekvállalási hajlandóság (egy nőre számítva átlagosan 1,3).
A kormány és középosztályi babyboom
A jelenlegi kabinet az egykulcsos adóval és a családi adókedvezményekkel ösztönözné a gyermekvállalást. Már itt is győzelmi jelentésekkel (és elmúltnyolcévezéssel) találkozhatunk. (Emlékezzünk csak Matolcsy kijelentésére az egykulcsos gyerekekről.)
Az mindenesetre igaz, hogy az előző év negyedévéhez képest 3,6 százalékkal emelkedett a születések száma. Ezt a kormánypárti képviselők egy babyboom kezdeteként aposztrofálják. Mint az a fenti ábrán is látható, ez a 3,6 százalékos növekedés némileg kisebb, mint az előző negyedéves csökkenés. Szóval még a fél évvel ezelőtti önmagunkat sem értük utol. Reméljük, a kormány nem úgy jár ezzel a babyboom-mal, mint a gazdasági növekedéssel.
A magas szinten beragadt munkanélküliség és a már említett oktatási reformnak csúfolt megszorítás, valamint az egyre magasabb elvándorlás azonban nem kedvez annak a bizonyos kiszámítható, tervezhető jövőképnek.
A női gyerek- és munkavállalás
Az mindenképpen örömteli, hogy miniszteri biztost neveztek ki a nők foglalkoztatásának bővítésére. Magyarországon hagyományosan rugalmatlan a munkaerőpiac: nagyon alacsony a részmunkaidőben és távmunkában foglalkoztatottak aránya a teljes munkaidőben foglalkoztatottakhoz képest.
Az egyik kormányzati tanulmány szerint, gazdasági károkat okoz, ha magasan képzett nők minél hosszabb ideig maradnak otthon. Viszont így gyakorlatilag csak a gyes vagy a teljes munkaidő mellett dönthetnek.
Gyerekvállalás magasabb nyugdíjért?
Koherens családpolitika hiányában, főleg ad hoc jellegű ötleteléssel próbáltak választ találni a demográfiai helyzetre. Így csak egyre hajmeresztőbb elképzelések születtek: gondoljunk arra az ötletre például, hogy akinek több gyereke van, helyettük is szavazhatna.
Most meg éppen azt az elképzelést dobták be a köztudatba, ami büntetné a gyermekteleneket és jutalmazná a legalább három gyermeket vállalókat. Persze csak akkor, ha mind a háromnak lesz munkahelye. No, de ezt nehezebb összehozni, mint a három gyereket!
