Félidejéhez érkezett a II. Orbán-kormány. Az elmúlt két év során, a Ténytár igyekezett feldolgozni a kormányzati szereplők legfontosabb ígéreteit. Két esztendő elteltével, úgy látjuk, itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást arra, miként teljesít a Nemzeti Együttműködés Kormánya. Előző írásunkban 10 olyan ígéretet vettünk számba, amit sikerült teljesíteni. Ezúttal a buktákon a sor.
A lista saját gyűjtésünkön alapul. Az, hogy mi került bele az általunk rögzített, közel 300 ígéretből, a mi válogatásunk eredménye.
A bukott ígéreteket számba véve, világosan látszik, hogy éppen azokban a kérdésekben volt kénytelen feladni korábbi terveit a kormány, ahol két évvel ezelőtt a legelszántabb volt. A 2010-es kampány óta, a Fidesz legerősebb ígéretei a gazdaságpolitika megváltoztatásához, a magyar gazdaság talpraállításához kapcsolódtak.
Ehhez képest nem sikerült legyűrni az államadósságot, nem indult növekedésnek a gazdaság, és bár nevén nem szívesen nevezik, de egymást érik az újabb és újabb megszorítások. Azzal, hogy másfél éves harc után, ismét az IMF-hez kellett fordulnunk, végleg bebizonyosodott: a II. Orbán-kormány gazdaságpolitikája teljes egészében megbukott.
Nem lesz több megszorítás
Akárcsak a tandíj, a megszorítás – ahogy sokáig a reform – is tiltólistára került a Fidesz-KDNP kommunikációjában. Ennek köszönhető, hogy tandíj helyett a költségtérítéses helyek számának emelését, megszorítások helyett Széll Kálmán tervet, konvergencia programot, kiigazításokat hallunk, nap mint nap. Hiába tesz rendszeresen ígéretet arra valamely kormányzati szereplő, hogy nem lesz több megszorítás vagy adóteher – mostanra senki nem dől már be ezeknek.
Az államadósság csökkentése
A kormány retorikájában az államadósság kezdetektől a legfőbb mumusként, a magyar gazdaság problémájának forrásaként szerepel. Ennek megfelelően, az első Széll Kálmán tervben azt ígérték, hogy bevezetik az adósságfék intézményét. Az intézkedés szerint, a mindenkori kormány nem emelheti 50 százalék fölé az államadósságot. Valamint amíg az több mint a fele a GDP-nek, addig csak olyan költségvetést fogadhat el, amely csökkenti az államadósság hazai össztermékhez viszonyított arányát.
Az adósságfék az Alaptörvényben kapott helyet, azonban annak hatályba lépésével mégsem emelkedett jogerőre. Maga Matolcsy György adott be egy olyan módosítót, amely 2016-ig elnapolja a bevetését. A kormány keresztesháborúja az államadósság ellen véget ért.
Gazdasági növekedés
A kormány kezdetben igen magas célokat, 3 százalékos növekedést tűzött ki maga elé, már 2011-re is. Ehhez képest (bár ez EU-s átlagban nem rossz) 1.7 százalékot sikerült elérni. Az idei évre szintén 3 százalék volt a kezdeti vállalás, de lassan Orbán Viktor is belátta,hogy ez bizony nem fog összejönnni. Olyannyira nem, hogy egyenesen recesszióban van a gazdaság. Éves és negyedéves alapon is, több mint egy százalékos visszaesést könyvelt el Magyarország. Ezzel mind a régióban, mind uniós szinten sereghajtók lettünk. Bár a kormány előszeretettel hivatkozik az európai trendekre, a valóságban a legtöbb EU tagállamban bővült a gazdaság. Fő kereskedelmi partnerünk, Németország, a vártnál nagyobb növekedést tudott felmutatni, így a nyugatra való hivatkozás nem áll stabil lábakon.
Nem tárgyalunk az IMF-fel
Sokan sokféle dátumhoz kötik, de talán 2011. november 17-e volt az a nap, amikor a Matolcsy-féle gazdasági szabadságharc véglegesen elbukott. A nemzetgazdasági tárca ugyanis ekkor adta ki azt a közleményt, amely szerint a kormány kész ismét megállapodni azzal a bizonyos „hárombetűs intézménnyel”.
Azóta (bár meglehetősen furcsa eszközökkel) hetente hallhatunk újabb és újabb céldátumot arról, mikor is számíthat az ország anemzetközi segítségre. Az első ígéretek márciusról szóltak, a frissen kinevezett új tárgyaló, Varga Mihály, őszi megállapodásban reménykedik. Az mindenesetre biztos, hogy még a hivatalos tárgyalások sem indultak el.
Két hét alatt rendet teszünk
A „két hét alatt rendet teszünk” szlogen a Fidesz választási kampányának egyik központi eleme volt. A két hétből szép lassan két év lett, és még mindig nincs rend az országban. A Legfőbb Ügyészség legfrissebb felmérései szerint, nem hogy csökkent volna, hanem egy százalékkal nőtt a bűncselekmények száma 2010-ről 2011-re. A kormány továbbra is az elrettentő büntetőpolitika híve: a jelenleg az országgyűlés előtt fekvő új Büntető törvénykönyv fenntartja az eddig bevezetett szigorításokat (például a három csapás intézményét), amelyek mellé további szigorítások is csatlakoznak. Kérdés, hogy ez javít-e majd a helyzeten.
.png)
Az emberek terheinek csökkentése és adócsökkentés
Ez az ígéret is a 2010-es kampány egyik legfontosabb eleme volt. A miniszterelnök „minél nagyobb felhatalmazást” kért teljesítéséhez, amit meg is kapott. Orbán Viktor azonban nem tartotta a szavát. A Fidesz kormányra kerülése óta, rendszeresek a különböző adóemelések (például az áfa 27 százalékra emelése, vagy a dohány, alkohol és gázolaj jövedéki adójának emelése), valamint a sokszor kifejezetten kreatív, új adók bevezetése is.
A vasúti utazási lehetőségek fejlesztése
A Fidesz ellenzékben hevesen támadta a Bajnai-kormány költségvetési célokat szolgáló vasútvonal-bezárásait. Választási ígéretei között a bezárt vonalak újra-nyitása is szerepelt. Kormányra kerülve, meg is kezdték a bezárt vonalak megnyitását, de végül pénz hiányában nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Ráadásul a költségvetés helyzete miatt, a kormánynak újra elő kellett rántani a vasúti közlekedés felülvizsgálatát. Bár a Széll Kálmán terv egyik fejezete a közösségi közlekedés átszervezéséről és azon belül is a MÁV konszolidációjáról szólt, ezt mostanáig nem sikerült rendbe tenni. Végül vonalbezárások helyett, a járatok számának csökkentésével próbálják meghúzni a nadrágszíjat. Így – becslések szerint – 10-15 milliárd forintot spórolnak meg. Azt mindenesetre fontos kiemelni, hogy a vasúti közlekedésben az infrastruktúra üzemeltetése jelenti a legnagyobb kiadást, és sokkal kisebb részben az egyes szerelevények közlekedtetése.
Egyéni számla az állami nyugdíjrendszerben
Miután – egy tankönyvszerű zsarolás-blöff kombóval – a kormány lenyúlta mintegy 2.8 millió magánnyugdíjpénztár tag megtakarítását. Az állami rendszerbe lépőket azzal nyugtatta Orbán Viktor, hogy ott is bevezetik az egyéni számlákat. A miniszterelnök azt ígérte, hogy erre 2012. március 31-ig sor kerül majd. Az elmúlt hónapokban nem hallhattunk sokat a kérdésről. Végül az új csúcsminiszter, Balog Zoltán öntött tiszta vizet a pohárba: „folyik a feldolgozása az adatoknak, ez egy hatalmas munka, és úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban nem is fogunk a végére érni ennek."
2014-ig tehát nem számíthatnak az egyéni számlára a visszalépők. Kérdés, hogy a következő kormány teljesíti-e az ígéretet. A felelősség ugyanis a jelenlegié.
Pedagógus életpályamodell
Az oktatáspolitikáért felelős államtitkár gyakorlatilag minden évben ígéretet tesz arra, hogy hamarosan bevezetik a pedagógus életpályamodellt, amelynek része a tanárok bérének radikális emelése is. Az előzetes számítások alapján, ennek körülbelül 300 milliárd forint lenne a költségigénye. Hiába hangsúlyozza folyamatosan Hoffmann Rózsa, hogy a kormányzás megkezdése óta az oktatáspolitika kiemelt területe a pedagóguspolitika. Egyszerűen nincs pénz a modell bevezetésére a jelenlegi költségvetési helyzetben.
Kevesebb ember a közigazgatásban
A kormánypártok a 2010-es választási kampányban célként hirdették meg, hogy jelentősen csökkenteni kívánják a kormányzat kiadásait, amelynek keretében csökkentik a közigazgatás létszámát is. A létszámcsökkentés és az átszervezés kapcsán, a 2010/11-es közszolgálati törvényalkotás a közszférát a politikai zsákmányszerzés terepévé tette, ahol a legfőbb értéket a politikai vezetéshez fűződő lojalitás jelenti. Amennyiben azonban az államigazgatási szervek engedélyezett létszámaira tekintünk, akkor láthatjuk, hogy a kormányváltás időpontjához képest 2011-ben még nőtt is a foglalkoztatott létszám, amely a 2012-es létszámcsökkentéssel sem csökkent igazából a 2010-es szint alá. Sőt, egyes álláspontok szerint, a járási rendszer kiépülése, illetve az önkormányzati igazgatással fennmaradó párhuzamossága miatt, akár további létszámbővítésekre is sor kerülhet.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
