Az új médiaszabályozással szembeni kritikák meghatározó elemei a médiatartalmi előírások alkalmazási körével, tartalmi bizonytalanságával, valamint a kilátásba helyezett szankciókkal kapcsolatos fenntartások. A Mérték Médiaelemző Műhely elemzésének kivonatát részekben közölve azt vizsgáljuk, hogy a Médiatanács gyakorlatában sikerült-e kiszámítható tartalommal megtölteni a törvényi rendelkezéseket, és hogyan alakult – a hozzáférhető nyilvános médiatanácsi határozatok, jelentések és beszámolók anyagaira támaszkodva – az NMHH Médiatanácsának szankcióalkalmazási joggyakorlata.
Arra jutottunk, hogy a Médiatanács eddigi, a médiatartalmi előírások végrehajtására irányuló tevékenységének meghatározó jellemzője a visszafogottság. Ezen felül a Médiatanács tudatosan törekszik a médiatartalmi rendelkezések lehető legszűkebb értelmezésére. Ez sok esetben azzal a pozitív eredménnyel jár, hogy a hatósági beavatkozás indokolatlan mértékben nem korlátozza a szerkesztői szabadságot. Sok esetben azonban oda vezet, hogy a szabályozás egésze kiürül, diszfunkcionálissá válik, a vélt, vagy éppen kifejezett szabályozási célokkal ellenkező eredményt ér el.
Tabula rasa, visszafogottság
A hatóság tevékenységét visszafogott beavatkozás jellemezte az első másfél évben. A korábbi médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) adataival összehasonlítva, az utolsó teljes, 2009-es évi működésének adatait figyelembe véve, 2011-ben a törvénysértést megállapító határozatok száma harmadára csökkent. A korábbi hatáskör egy részét ugyan az NMHH Hivatala látja el, de pusztán ez a feladatmegosztás nem indokolja a határozatok ilyen mértékű csökkenését. Az eljárások néhány kivételtől eltekintve, bejelentés alapján indultak. Saját kezdeményezésre, hivatalból folytatott eljárások a reklámszabályok megsértése, a kiskorúak védelme, a médiaszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, valamint az adatszolgáltatás elmulasztása miatt indultak.
A hatóság szankcióalkalmazását néhány – a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt kiszabott – nagy összegű bírságtól eltekintve elsősorban a figyelmeztetés és kis összegű bírság alkalmazása jellemzi. Az enyhe büntetések oka alapvetően a hatóság által a szankcióalkalmazás során elsődleges szempontként kiemelt fokozatosság elve, valamint a törvénysértés ismételtségének megszorító értelmezése: 2011 nyarától a hatóság szankcióalkalmazási politikájában egyértelművé vált, hogy az új szabályozással együtt új lapot nyitott, és a hosszú évek óta működő szolgáltatók is tiszta lappal kezdik az új szabályozás alkalmazását. A szankció kiszabásnál a Médiatanács nem vette figyelembe a korábbi médiahatóság által megállapított büntetéseket.
Lassú reakció és ügymenet
Az ORTT tevékenységét is sok kritika érte azért, mert lassan reagált nagy jelentőségű ügyekre és meghatározó ügyekben is már csak a jelenség lecsengése után hozott döntést. Úgy tűnik, ez a Médiatanács esetében sem változott. A gyermekvédelmi szabályokkal, valamint az emberi méltóság védelmével és a gyűlöletkeltés tilalmával kapcsolatos határozatok meghozatalával csúsztak sokat. Az eljárások időtartama általában jóval meghaladta a törvény szerinti eljárási határidőket.
A korábbi hatóság gyakorlatával összehasonlítva nem változtak az ügytípusok arányai. A legtöbb határozat a gyermekvédelem területén született, és hasonló számban születtek a reklám- és támogatási szabályok megsértését vizsgáló határozatok. Számos elmarasztaló határozatot hozott a hatóság a médiaszolgáltatási szerződésbe foglalt vállalások nem teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt. Utóbbi ugyan nem közvetlenül a tartalmat érintő beavatkozás, de a szankcióalkalmazás gyakorlatában jelentős arányt képvisel.
A televíziós és a rádiós médiatartalmak kivételével az új törvény lehetővé tette, hogy az azokra irányadó médiatartalmi előírásokat a piaci szereplők önszabályozó szervezetei (társszabályozási szervek) hajtsák végre. Eddig kevesebb, mint öt bejelentést kellett vizsgálniuk, és az ügyek egy része jelenleg is folyamatban van. Ez alapján valódi gyakorlatról egyelőre nem beszélhetünk. Az is kérdéses, hogy a társszabályozás intézménye szerezhet-e valódi társadalmi elfogadottságot a júniusi módosítások nyomán.
Elmenekült tévék 'ellen nem véd'
A médiatörvény elfogadása során nagy vitát váltott ki a magyar médiapiacon működő, de külföldi joghatóság felügyelete alatt álló televíziós szolgáltatókkal szembeni fellépés szabályozása. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a Médiatanács az elmúlt időszakban alig élt a törvényi lehetőségekkel. A magyar nyelven elérhető televízió-csatornák háromnegyede nem áll magyar joghatóság felügyelete alatt, és velük szemben az európai médiaszabályozás eleve igen szűk körben teszi lehetővé a fellépést. Az eredeti szándékkal ellentétben a hatósági gyakorlat nem tudta szélesíteni a hazai szabályozási mozgásteret.
A vizsgált időszakban bírósági felülvizsgálatra csak csekély számban, alapvetően a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos ügyekben került sor. (A bírósági gyakorlat külön elemzés tárgya lehet.)
A tartalomkontroll jogi kerete
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan, a médiahatóság továbbra is közigazgatási eljárásban dönt arról, hogy a médiaszolgáltatók betartották-e a tartalmi szabályokat, korlátokat. A nyomtatott és az online médiatartalom, illetve a lekérhető médiaszolgáltatások esetében a tartalomkontroll az úgynevezett társszabályozási szervekhez került át, a Médiatanács csak kivételesen avatkozik a szabályok betartatásába.
A törvény új szankciókat is bevezetett. Ezek egységesítették a vagyoni szankció alkalmazásának rendjét – a korábbi megközelítéssel szemben minden szolgáltató esetében bírság kiszabását helyezte kilátásba –, és a szolgáltatás fajtájához igazította a maximálisan kiszabható bírság összegét. Ugyan eddig csak jogszabályi lehetőségként, de a médiahatóság eszközrendszere azzal is kibővült, hogy már nem csak a szolgáltató, hanem a szolgáltató vezető tisztségviselője is vagyoni szankcióval sújtható ismételt jogsértés esetén, valamint a törvénysértő szolgáltató ki is zárható a támogatási rendszerből. A hatóság határozata ellen a szolgáltatók bírósághoz fordulhatnak, és a törvény szerint gyorsított eljárásban születnek meg a bírósági döntések.
Következő bejegyzésünkben a médiatartalmi szabályok témakörök szerinti csoportjai (gyermekvédelem, reklám- és támogatási szabályok, kiegyensúlyozottság követelménye, emberi jogok, emberi méltóság tiszteletben tartásának követelménye, gyűlöletbeszéd tilalma) közül a kiegyensúlyozottság területén hozott határozatokat vizsgáljuk.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.