Az elmúlt hónapban több településen tartottak időközi választásokat, ahol ellenzéki (rész)sikerek is születtek. Mesterházy Attila ezeket igyekezett trendfordulónak és országos jelentőségűnek beállítani. A szocialisták elnöke hangsúlyozta, hogy "jó jelölttel és reális programmal legyőzhető a Fidesz".
Az persze kérdéses, hogy a sikerek mennyiben tudhatók be az MSZP programalkotói forradalmának (amit mi a Ténytárnál az ígéretmérőinkkel folyamatosan követünk) és országos mozgósító erejének, mint az egyéni jelölt helyi beágyazottságának és ismertségének.
Mindenesetre az MSZP sikereiből az egész ellenzék profitálhat, hiszen hiába például az Együtt 2014 mozgalom zászlóbontása, csak a szocialisták rendelkeznek országos alapszervezeti hálóval, és nem utolsó sorban magasan a legnagyobb támogatottsággal a demokratikus ellenzék szervezetei közül. Ugyanakkor a szocialisták lendülete - ha egyáltalán volt nekik olyan - kissé megtorpanni látszik. Bár az október végi időközi választásokon mindenhol növelték a szavazóik számát és arányát, nem termett sok babér az MSZP-színekben induló jelölteknek.
A Jobbik viszont megtartotta a párt fővárosának kikiáltott Tiszavasvárit. Fontos győzelem volt ez a radikális ellenzéki pártnak, a botrányokkal teletűzdelt viharos hónapok után.
A kampány megkezdődésével és az ellenzéki összefogás alakulásával adódik a kérdés: milyen következtetéseket lehet levonni az időközi választásokból? Mi arra jutunk: nem sokat, "messzemenőket" pedig semmiképpen.
Trendforduló?
Az, hogy egy kormánypárt népszerűsége erodálódik a ciklus során, törvényszerű. Ez történik a Fidesszel is a 2010-es földcsuszamlásszerű győzelme után. A politikusok és a közvélemény hajlamos az önkormányzati választások eredményeiből országos jelentőségű folyamatokat kiolvasni. Holott sokkal inkább természetes visszarendeződésről lehet szó, mint fordulópontról. Ezt mutatja, hogy helyi szinten régóta ismert szocialista arcok kerültek vissza a képviselő-testületekbe (vagy azok élére).
Horváth Zsolt független jelöltként, MSZP-s megyei elnökhelyettesként nyerte az időközi polgármester-választást Dunaföldváron. Korábban többször is sikerült győzelmet elkönyvelnie, csak a 2010-es a narancsos ár elsöpörte. Miként a soproni Varga Gyulát is. Varga már 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is győzni tudott, a kivétel ezúttal is a 2010-es év volt.
Tévedés lenne tehát trendfordulóról beszélni. Mesterházy szavai inkább a pártelnök reményét fejezték ki, mint a valóságot. Sokkal inkább egy lassú visszatalálásról beszélhetünk korábbi önmagukhoz és népszerűségükhöz. Ráadásul az október végi időközik nem sok sikert hoztak a szocialistáknak. A jobboldalnak annál inkább: Dabason az MSZP nem is indított jelöltet, Tiszavasváriban a Jobbik és Fidesz is megelőzte őket, Baján mindössze azzal vigasztalódhattak, hogy duplázták 2010-es eredményüket. Bár az is kevés volt az üdvösséghez.
A Jobbiké maradt Tiszavasvári
A radikális párt fontos győzelmet könyvelhetett el azzal, hogy sikerült megtartania "fővárosát". Ismét Fülöp Eriket választották polgármesterré.
A Jobbik így lélegzetvételhez juthat az elmúlt hónapok - főleg Szegedi Csanádhoz köthető - botrányai és a borsodi pártszervezet szakadásához vezető belső harcok után. Sőt, erejét demonstrálhatja szavazótábora előtt a település megtartásával. Erre úgy tűnik szüksége is van, hiszen mintha lassú csökkenés látszódna a párt népszerűségében:
Milyen tanulságokat lehet levonni az időközi választásokból?
Nem sokat. Messzemenő következtetéseket pedig teljesen felesleges. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy az MSZP kezd magához térni, újra működnek a régi, bejáratott, helyi arcai. Éppen ezért csak korlátozottan jelenthető ki az, hogy a dunaföldvári és soproni siker a párt által folytatott politikának és programalkotói forradalomnak köszönhető. Ebben komoly szerepe volt a helyi jelöltek ismertségének és beágyazottságának.
Emellett az is jól látszik, hogy továbbra is nagy csatában lesznek a Jobbikkal és a Fidesszel is a Kelet-Magyarországért folytatott választási harcban. Mi úgy látjuk, ha a demokratikus ellenzék valóban kormányt akar váltani, kénytelen lesz félretenni a nézeteltéréseket és kiegyezni. Csak együtt van esély a győzelemre.
