Lassanként végleges formát ölt, hogyan is választunk majd 2014-ben. Az országgyűlés hétfőn megszavazta a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító javaslatokat, így semmi sem állhat a jövő heti zárószavazás útjába. (Maximum néhány száz, utolsó percben benyújtott kormánypárti módosító.)
A parlamenti kétharmados többség a finisben sem tétlenkedett: alaposan megváltoztatta a kampány szabályait, eldőlt, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők levélben nem regisztrálhatnak és átrajzolták néhány körzet határát is. Az elfogadott módosításokból jól látszik: Orbán Viktor és kormánya még mindig nem érti az internet világát.
Nézzük meg a legfontosabb változásokat!
Ötven napos kampány - a közmédiában
A kormánypárti képviselők Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban (!) határozták meg. Ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. A plakátkampánynak kedvezés sem véletlen: a “lex Mahírnak” hála a köztéri plakátbiznisz Simicska Lajos cégének kezében van, így csak rajtuk áll majd, hogy kinek, hol, mennyiért biztosítanak majd helyet.
Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi médiumok és a hazai internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál sem lehet politikai hirdetéseket közzétenni. A közmédia cserébe ingyen sugározza majd a pártok hirdetéseit azoknak, akik még hajlandóak nézni/hallgatni. Az erre felhasználható idő összesen nem lehet több tíz óránál.
A szavazás előtti két napban politikai hirdetés sehol nem közölhető. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.
Az internetet betiltani még nekik sem megy
Mindent megpróbáltak beszabályozni a Nemzeti Együttműködés Rendszere alapítói, csak épp ismét elfeledkeztek arról, hogy is működik az a fránya közösségi háló. Látszik, hogy ezt a világot még mindig nem értik pontosan. A szigorítások ellenére a pártok számára elérhetőek maradnak a külföldi internetes portálok (pl. a facebook 4 millió körüli magyar felhasználóval), arról nem is beszélve, hogy a törvény magánszemélyekre vagy egyesületekre nem vonatkozik.
Így aztán semmi akadálya nem lesz, hogy pl. Gipsz Jakab hirdetést adjon fel “Én az MSZP-re szavazok, mert a kedvenc színem a piros” címmel. Jakab blogot is írhat, fórumot is indíthat a témában. Ehhez szabadon csatlakozhatnak mások.
Bármilyenek is a közállapotok, a mai Magyarországon nem lehet megakadályozni, hogy azok, akiket érdekel a politika az interneten fejtsék ki a véleményüket. Illetve meg lehet, de ilyet csak Kínában és Észak-Koreában csinálnak. Ott azért még nem tartunk.
A külhoniak levélben is regisztrálhatnak
Véglegesen eldőlt a regisztráció mikéntje is: a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe. Levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak - a külhoni magyaroknak - viszont lesz rá lehetőségük.
A fideszes Szakács Imre javaslatát is elfogadta a T. Ház, így (a kormányoldal korábbi terveivel szemben) a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy tájékoztassák őket, illetve lehetőséget biztosítsanak a regisztrációra. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban - ez legalább pozitív változásként értékelhető az eredeti javaslathoz képest.
Mi - finoman szólva - erőteljes ellentmondást látunk abban, hogy bár a kormány regisztráció melletti legfőbb érve, hogy ezzel a megoldással csak a tájékozott, felelős állampolgárok mennek el majd szavazni, a törvény jelentősen szűkíti a tájékozódási lehetőségeket.
Ötszáz aláírás, több választókör, megemelt tiszteletdíj
Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra. Egy ember ráadásul több jelöltet is ajánlhat. Így aztán nem lett jobb ez a rendszer, mint a kopogtatócéduláké volt, holott ezen a téren valóban szükség lenne a változásra.
Több szavazókör lehet, a képviselők ugyanis támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. (Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.)
Megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját. A tagok havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.
A kormánypártok változtattak a pécsi, a kecskeméti, a miskolci, a szegedi, a székesfehérvári, a győri és a debreceni választókörzetek határain is, ezt a - bizottsági módosítást előterjesztő - fideszes Papcsák Ferenc a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában. Mi nem tudjuk kizárni, hogy más is meghúzódhat a döntés mögött.
Jobbra lejt a pálya
Miként azt a választási törvény első verziója alapján is látni lehetett: a kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy jobb helyzetbe hozzák magukat ellenfeleiknél. Kétségtelen, hogy az egyfordulós, előzetes regisztrációval és túlzottan korlátok közé szorított kampánnyal súlyosbított rendszer - rövid távon legalábbis - semmiképp nem kedvez az ellenzéki erőknek.
Ugyanakkor az ilyen mértékű bűvészkedés visszatetszést kelthet azokban is, akik nem feltétlenül szavaznának az ellenzék jelöltjeire 2014-ben. Őket persze - mint sokakat - meggyőzhetné, ha pl. a gazdaság kitűnően muzsikálna. Ez azonban nincs így, és a jelek szerint nem is várható javulás az elkövetkezőkben.
