Többszöri nekifutásra ugyan, de nagy nehezen végleges formát öltött, hogyan is választunk majd 2014-ben. Az országgyűlés hétfőn megszavazta a választási eljárási törvényt, a zárószavazás előtt már csak két lényegi ponton változtatva a jogszabály szövegén.
Így mégis lehet interneten hirdetni a kampányban és a jegyzőnek mégsem kell felkeresnie a hozzá tartozó körzet minden lakóját. A többi vitatott pont maradt: a regisztráció, a 8 hónapos kampány és az egyfordulós választás.
És mindez miért alakul így? Hát csak!
Mi lesz a menetrend?
A választást az időpont előtt 90-70 nappal kell, hogy kitűzze a köztársasági elnök. A végleges szabályok szerint 2013. szeptember 1-től a választást megelőző 15. napig tudunk majd regisztrálni. A belföldi szavazók ezt személyesen, vagy ügyfélkapun keresztül, míg a külhoniak ezeken felül levélben is regisztrálhatnak. A települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy tájékoztassák őket, illetve lehetőséget biztosítsanak a regisztrációra. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban - ez legalább pozitív változásként értékelhető az eredeti javaslathoz képest -, igaz ezt írásban kell kérvényezniük az illetékes jegyzőnél.
Szintén jó hír, hogy Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosítójának köszönhetően a közös önkormányzati hivataloknak is minden nap nyitva kell tartaniuk a regisztrációs időszakban (az eredeti javaslatban csupán két nap volt erre).
Aki a választást megelőző 58. napig regisztrál, azt a választást megelőző 48. napig értesítik is erről.
Nyolc hónapos kampány - az interneten is
Bár az országgyűlés két hete még támogatta, hogy a pártok a kereskedelmi médiában és az internetes hírportálokon se reklámozhassanak 2014-ben, Lázár János zárószavazás előtti módosító javaslatának köszönhetően a hírportálokat most mentesítették a tilalom alól. Így a nyomtatott sajtótermékekhez hasonlóan a neten is közölhetnek választási hirdetéseket a pártok. Azonban ha ezt teszik, előbb el kell juttatniuk a vonatkozó árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez, amely regisztrálja, hogy melyik párt, milyen hirdetése, mennyiért került fel. Választási reklámokat viszont csak a közmédia - a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió - tehet közé, a közösségi médiaszolgáltatók nem. A reklámidőt az új választási szerv, a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.
A szavazás előtti két napban viszont politikai hirdetés már sehol nem közölhető. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül pedig tilos lesz kampányolni. Bár az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy 6-8 (?) nappal a választás előtt nem lehet közvélemény-kutatási adatokat publikálni, ez a tiltás kikerült a végleges szövegből. Ennek oka feltehetően az, hogy a jogalkotó ráébredt: az Alkotmánybíróság még 2007-ben a kutatási csend alkotmányellenességét mondta ki.
Az elfogadott törvény szerint a kampány elvileg maximum 50 napos lehet, azonban ez a valóságban nem így lesz. A regisztrációs kampány augusztusi végi kezdete miatt valójában minden eddiginél hosszabb, kb. 8 hónapos kampányra számíthatunk!
Ötszáz aláírás, több választókör
Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra. Egy személy ráadásul több ajánlást is tehet, így összességében ez a rendszer nem lett jobb, mint a valóban változtatásra szoruló kopogató cédulák eddigi rendszere.
Ajánlást a választást megelőző 48. naptól lehet gyűjteni, a rendelkezésre álló idő két hét lesz. A jelöltek bejegyzésére öt, míg a jelöltkiadásra három nap lesz.
Könnyen lehet, hogy több szavazókör lesz, mivel (az eredeti javaslattal szemben, ami 2000 főként állapított volna meg egy-egy szavazókört) 600-1500 fő már elegendő lesz egy szavazókör kialakításához. Ezeket az illetékes jegyző vizsgálja majd felül. Az mindenképpen lényeges, hogy a választás kitűzését követően a szavazókörökön változtatni már nem lehet.
Új választási szervek, megemelt tiszteletdíj
Megújulnak a központi választási szervek. A Nemzeti Választási Bizottság országgyűlés által választott tagjainak száma 7 fő, mandátumuk 9 évre szól. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészül ki.
A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre. A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A tíz főből álló Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját jelentősen emeli az új törvény. A tagok havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett a tizenötszörösét kaphatja.
A Nemzeti Választási Központ, mint a központi választási iroda felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Központ elnökét - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre. A kinevezett a választást megelőző négy évben nem lehetett kormánytag, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja, de polgármester igen.
A szavazás
Maga a szavazás a szavazóhelyiségekben, a megszokott módon történik. Minden településen ki kell alakítani egy akadálymentes szavazókört. Változás, hogy a boríték nem lesz kötelező. A szavazatszámlálásnál nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
A külhoni szavazók levélben leadott szavazólapon is szavazhatnak, ezek összeszámolásakor a Nemzeti Választási Irodánál jelen lehet nemzetközi megfigyelő. (Az ugyanakkor „érdekes”, hogy a nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről a Nemzeti Választási Központ elnöke dönt, döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.) Ezen felül számukra továbbra is fennmarad a külképviseleten való szavazás lehetősége, sőt, Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában is voksolhatnak majd.
A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok azon a településen szavaznak, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, hanem az „átjelentkezés” lesz. Ez azt jelenti, hogy a papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékébe.
A választási jogorvoslatok rendszere alapvetően nem változik. Újdonság azonban a szankciórendszer bővülése: ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki.
Előrehozott önkormányzati választás?
Azt még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy semmi nem zárja ki, hogy ugyanazon a napon kerüljön sor az Európai Uniós és az önkormányzati választásra. Ha ez bekövetkezne, akkor az előrehozott önkormányzati választást jelentene, mivel az uniós voksolásra hagyományosan júniusban kerül sor.
OK, de mindezt miért? Hát csak!
