A kiszivárgó információk szerint a köztársasági elnök várhatóan előzetes normakontrollra küldi a választási eljárásról szóló törvény javaslatát. Így az Alkotmánybíróság előtt folytatódik ez a jogi érvekkel is vívható politikai csata, amelyben a taláros testület mondhatja ki a végső szót.
Valószínű, hogy valaki, valamilyen módon biztosan megtámadná a rendelkezéseket az Ab előtt, azonban az új eljárási szabályokra figyelemmel nem mindegy, hogy ki teszi ezt. Amennyiben a köztársasági elnök az előzetes normakontrollt választja, akkor az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróságnak 30 nap áll rendelkezésére határozata meghozatalára. Ilyen határidő nincsen abban az esetben, ha ezt az eljárást nem az államfő indítja.
Amennyiben az előzetes normakontrollra kerül sor, akkor ebben az ügyben még a "régi felállású" Ab dönthet, amely kulcsfontosságú lehet a határozat tartalmának szempontjából, hiszen jelentős személyi változások előtt áll az Ab.
Ha a köztársasági elnök "csak" megfontolásra küldi vissza a törvényt, akkor annak elbírálására csak később, egy új felállású Ab mellett kerülhet sor, amely egész más helyzetet eredményezhet.
Forrás: [o]rigo
Alkotmánybíróság: váltások előtt
Az alkotmánybírákra vonatkozó sajátos szabályozásra figyelemmel - amely alapján a 70. életévük betöltésekor jogviszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik - 2013-ban két alkotmánybíró megbízatása szűnik meg. 2013 februárjában Bihari Mihály, áprilisában pedig Holló András tölti be 70. életévét, s kell a helyükre új bírát választani.
A kiszivárgó hírek szerint a megüresedő helyekre egy kormánypárti képviselő, illetve a kormánypártokhoz közel álló jogászok esélyesek - ezek a mozgások pedig jelentősen átalakítanák az Alkotmánybíróság szerkezetét.
Jelenleg ugyanis - ahogyan azt már megírtuk - az Alkotmánybíróság erősen megosztott. Szűk kisebbséget képez a testületen belül a radikális jogvédők tábora, amely mellett az Ab jelenlegi meghatározó ereje a mérsékelt jogvédők köre. Az elmúlt években azonban folyamatosan nőtt az etatista-paternalista bírák köre, akik döntéseikben általában megértőek a kétséges alkotmányosságú (az egyre olvadó többség által alkotmányellenesnek minősített) kormányzati szándékokkal szemben is.
A jelenlegi "kiegyensúlyozott" helyzetet azonban a váltások átalakítanák. Míg Bihari Mihály a mérsékelt jogvédők köre sorolható, addig Holló András a radikális jogvédők egyik legnagyobb tekintélyű képviselője. Korábban mindketten az Ab elnökei is voltak, így informális befolyásuk is jelentős a testületen belül.
A várható jelöltek közé tartozik Salamon László, aki jelenleg kormánypárti országgyűlési képviselő, s kérdéses, hogy a kormánypárti lojalitás, vagy a talár súlya és felelőssége lesz-e jelentősebb nála. A kiszivárgott hírek szerint a jobboldallal jó viszont ápoló korábbi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila is a jelöltek között szerepel. A jelöltek eddigi előélete előrevetíti azt, hogy megválasztásuk esetén az Ab-n belüli erőviszonyok radikálisan átalakulhatnak. Így akár a kormánypártoknak az is érdeke lehet, hogy ezt a "baráti" Ab-t megerősítsék, s ezzel egy esetleges kormányváltás ellensúlyává alakíthassák.
Előzetes normakontroll esetén: még a régi összetételben
Amennyiben viszont a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér, akkor annak elbírálására az Alaptörvény 30 napot ad az Alkotmánybíróságnak. Ezt a szabályt eddig még egyszer sem kellett alkalmazni, hiszen Schmitt Pál minden törvényt aláírt, s Áder János is csak megfontolásra, döntően nem érdemi alapon küldött vissza törvényeket.
Egy előzetes kontroll viszont a fenti eljárási rendelkezések miatt azt is jelenti, hogy a döntést a jelenlegi megosztott testület hozhatja meg.
Amennyiben utólagos normkontrollra, vagy alkotmányjogi panaszra kerülne sor, akkor a döntésnek ilyen törvényi határideje nincs. Azaz: az Ab nyugodtan "fektetheti" az ügyet, s megvárhatják, hogy egy új összetételű testület dönthessen. Ez pedig a döntés érdemére is kihathat.
A döntés az elnök kezében
Amennyiben ugyanis az elnök "csak" megfontolásra küldi vissza a javaslatot az országgyűlésnek, akkor annak alkotmányossági kontrolljára csak később kerülhet sor, s így azzal kapcsolatban már szinte bizonyosan az új felállású Ab dönthet - ami más végeredményt hozhat, mint az előző megoldás.
A korábbi bejegyzésünkben írt elnöki felelősség így még nagyobb: az Ab összetételének átalakulása jelentősen befolyásolhatja a döntések alakulását. Egyáltalán nem mindegy, hogy az elnök miként dönt. Döntése ugyanis alapvetően befolyásolhatja azt, hogy kik ülnek majd a "zöld asztal" mellett, s így milyen döntést hozhatnak a ciklus legfontosabb törvényével kapcsolatban.
