Önmagában is hűen tükrözi a hazai közállapotokat, hogy a politikai elemzőket, a népszerű bloggereket és az ellenzéki pártokat egyaránt alaposan meglepte, hogy az Alkotmánybíróság (bár nem első alkalommal) tett egy bátor lépést és elkaszálta az előzetes regisztrációt. Arra pedig - az elmúlt lassan három év tapasztalatából kiindulva - végképp nem számított senki, hogy a Fidesz simán elengedi azt, amiért ezidáig foggal-körömmel harcolt.
Mi nem voltunk olyan bátrak, hogy jósoljunk, és persze utólag könnyű okosnak lenni. De átgondolván a történteket több érv is amellett szól, hogy érdemes volt “gesztust gyakorolnia” az eddig a kétharmados többséget fenntartások nélkül kihasználó kormánypárt(ok)nak. A diáktüntetések, a vészesen fogyó támogatottság és az ellenzéki erők szerveződése közepette - legalábbis nagyon úgy tűnik - elkezdte gyűjteni a piros pontokat Orbán Viktor és csapata.
Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy nem a regisztráció volt az egyetlen pont, amit megsemmisített az Ab. A frissen kitalált kampányszabályok is a kukába kerültek, és egyelőre nem tudni, hogy milyen új választási törvénnyel rukkol elő a kormány. S bár a regisztráció bukása kétségtelenül nagy veszteséget jelent a számukra, maradt még bőven olyan eszköz, amelynek köszönhetően továbbra is jobbra lejt a pálya. És minden bizonnyal van is még pár ötlet a tarsolyukban...
Egy bátor lépés
Múlt héten írtunk arról, hogy az Alkotmánybíróság a választói regisztráció ügyével útelágazás elé érkezett. A kényelmesebb, ám gyávább megoldást az jelentette volna, ha az Átmeneti Rendelkezések hatályon kívül helyezését követően, az alkotmányos felhatalmazás hiányára hivatkozva, az Ab formai okokból semmisíti meg a választási eljárásról szóló, a parlament által már elfogadott, de ki még nem hirdetett törvényjavaslat regisztrációra vonatkozó rendelkezéseit.
Nem így történt. A bírák a bátrabb utat választották, döntésükkel megpróbálva elejét venni annak, hogy a választói regisztráció Alaptörvénybe írásával próbálják a kormánypártok “kezelni” a kérdést.
A jogi háttér
A döntés központi eleme, hogy az Ab a köztársasági elnök által felvetett európai standardokat is alkalmazta vizsgálata során. Azaz a regisztráció alkotmányosságával kapcsolatban az Európai Emberi Jogi Bíróság iránymutató gyakorlatát (így különösen a Grúz Munkáspárt kontra Grúzia ügyet) alapul véve kiemelte, hogy a magyar regisztrációs szabályozás nem áll összhangban az európai emberi jogi standardokat meghatározó Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Ehhez - párhuzamos véleményében - a “civilben” nemzetközi jogász Kovács Péter csak annyit fűzött hozzá, hogy az európai egyezmény védelmi szintje még alacsonyabb is, mint a magyar Alaptörvényé. Még ezzel a lazább, szélesebb állami beavatkozást engedő szabályozással sem állt összhangban a törvény.
Az Alkotmánybíróság kettészakítottsága állandósult
Már többször írtunk arról, hogy az elmúlt két évben az Alkotmánybíróság két részre szakadt. Ez a kettészakítottság most tovább mélyült. A döntéssel ugyanis ezúttal sem értettek egyet a jelenlegi kormányzat érdekeit és szempontjait általában méltányló bírák, így Szívós Mária, Pokol Béla, Dienes-Oehm Egon, Balsai István és Lenkovics Barnabás. (A határozat érdekessége, hogy annak előadó bírája az a Stumpf István volt, aki az első Orbán-kormányban még a Miniszterelnöki Hivatalt vezette miniszterként.)
A különvélemények alapján látható, hogy a frontvonalak sem változtak még meg, azon majd csak az új alkotmánybíró érkezése módosíthat. Természetesen a kormánypárti többség javára.
Meglepő fordulat
Miután az origo egy nappal a döntés nyilvánosságra kerülése előtt megszellőztette, hogy mi várható, politikai elemzők és közéleti bloggerek találgatták, mi lehet a Fidesz következő lépése. Gyakorlatilag teljes volt az egyetértés abban, hogy a kormánypártok a már megszokott sémát követik: figyelmen kívül hagyják az Ab döntését és kétharmados parlamenti többségüket kihasználva, egy laza mozdulattal az Alaptörvény részévé emelik a kifogásolt részeket - így a regisztrációt is.
Nem ez történt. A hivatalos bejelentés után Rogán Antal szinte azonnal bejelentette, hogy 2014-ben(!) nem lesz regisztráció. A frakcióvezető azt is sietett kihangsúlyozni, hogy erre a lépésre nem kényszeríti őket senki:
„Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk."
A valós ok
A közvéleménynek szóló, jól csengő mondatok helyett a valóságban sokkal inkább arról van szó, hogy a döntéshozók - kiemelten Orbán Viktor természetesen - osztottak-szoroztak és arra jutottak: a jelenlegi helyzetben nem éri meg kötni az ebet a karóhoz. (Idejük volt rá bőven, hiszen kétség nem férhet hozzá, hogy jó előre értesültek arról, hogyan határoznak a bírák.)
Ha a tényeket számba vesszük, valóban nem bonyolult a kérdés. Még mindig tart a diákok tüntetéssorozata - s bár a történetnek még koránt sincs vége, legalább részben ebben is meghátrált a kétharmad. A Fidesz népszerűsége meglehetősen alacsonyan stabilizálódott, és még az ellenzéki erők is elkezdték a 2014-es összefogás alapját megteremtő szövetség létrehozását. Ráadásul a társadalom döntő többsége határozottan ellenezte a regisztráció bevezetését.
Jól mutatja a feliratkozás népszerűtlenségét, hogy a Fidesz nemhogy a teljes magyar választóközönséget, de még a saját szavazótáborát sem tudta meggyőzni: bár az előzetes regisztrációt a fideszesek támogatták a legnagyobb arányban, körükben is abszolút többségben voltak az azt elutasítók.
Még mindig jobbra lejt
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az Ab a kampányra vonatkozó új szabályokat is alkotmányellenesnek minősítette. Így egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a kormány “új javaslata” arra, hogyan zajlik majd a 2014-es kampány. Egy biztos: már most elkezdődött, hiszen mi más értelme lenne a piros pontok begyűjtésének?
Végezetül szeretnénk kiemelni, hogy bár a regisztráció bukása kétségtelenül nagy veszteséget jelent a Fidesz számára, maradt még bőven olyan eszköz, aminek köszönhetően továbbra is jobbra lejt a pálya.
Mindezeket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze:
