Január-februárban az IMF-vel való végleges szakításról és az újabb hitelfelvétel nélküli törlesztéstől volt hangos az NGM honlapja. A PEMÁK (euróban jegyzett magyar államkörvény) és dollárkötvény kibocsátások azonban - Matolcsy miniszter hiányos ismeretei ellenére - hitelfelvételt jelentenek. Nem is keveset, hiszen az 1 milliárd eurónyi PEMÁK, majd a 3.25 milliárd dollárnyi kötvény összességében a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő hitelfelvételt jelent, és akkor még nem ejtettünk szót a forintban kibocsátott 100 milliárdokról. Ezen tételeket csak részben ellensúlyozta az IMF-törlesztés és néhány nagy kötvénylejárat.
Az MNB legfrissebb statisztikája szerint az államadósság 2012. december végén 79 százalékon állt, pontosabban ezen a szinten stagnált. Hiába ugyanis a megszorító politika, az unortodox gazdasági növekedés - közismertebb nevén: recesszió – miatt nem tud csökkenni a mutató. A kormány zászlajára tűzte az államadósság elleni harcot, de azzal, hogy mindent ennek rendel alá, a megtakarításainkat és növekedésünket áldozza be. Ráadásul a kormány elmúlt 3 éve nem csökkenő államadósság mellett folyamatosan csökkenő GDP-t mutat. Ironikusan, épp az államadósság elleni rögeszmés harc vezet az államadósság növekedéséhez.
A Fidesz kurucos politikája nem csak megtakarításaink elvesztéséhez vezetett, de egyenesen azoknak a zsebébe vándorol a pénzünk, akikkel elmondásuk szerint harcolunk. Ideje lenne letenni a fegyvert.
A januári IMF-előtörlesztés egyetlen értelme az volt, hogy a hónap végére ne mutasson újabb csúcsot a központi költségvetés adóssága. Februárra - és így az első negyedév végére - azonban ez várhatóan megtörténik.
300 milliárddal nő az államadósság
Januárban mintegy 450 milliárd forinttal nőtt az államadósság (GDP 1,5 százaléka), amelybe már az IMF-előtörlesztés és a PEMÁK-kötvények is benne vannak. Februárban a dollárkötvény kibocsátás további 700 milliárd forinttal emeli az összeget, amelyet részben ellensúlyoznak a jelentős forintlejáratok és az IMF-részlet fennmaradó része. Számításaink szerint azonban még így is mintegy 300 milliárd forinttal (GDP bő 1 százalékával) nő az adósságunk. Az ÁKK negyedéves kibocsátási terve szerint ez márciusban sem csökken.
A 2005-ös szinten, majd a 2009-es válság mélypontját elérő értéken lévő GDP-nk sem segít az adósságcsökkentésben. A kormányváltás óta folyamatosan csökken a GDP, egyre gyorsulva, mind éves, mind negyedéves összevetésben, és márciusra szinte bizonyosan új mélypontot érünk el. A válság legsötétebb negyedévét is alulmúlja majd a GDP-nk. A ma megjelent adathoz képest becslésünk szerint 2013 első negyedévének végére a GDP 2,5 százalékával nő majd az adósság. Biztonsággal kijelenthetjük,hogy ezt a háborút elvesztettük. 1-2 százalékos államadósság csökkenést elérni több mint 10 százaléknyi megtakarítás elvételével a legnagyobb hozzá nem értésről tanúskodik.
A kormány elmúlt 3 éve folyamatosan csökkenő GDP-t mutat, nem csökkenő államadósság mellett. Az egyetlen különbség, hogy eközben elvették megtakarításainkat. Így a nettó államadósságunk már régóta folyamatosan növekszik, sőt az előző negyedévben csúcsközelbe ért.
A szabadságharc ára
Az államadósság tehát újra növekedő pályára került, amelyet csak súlyosbít a kormány, pontosabban Orbán Viktor erőszakos és arrogáns gazdaságpolitikája. A Fidesz nacionalista közgazdaságtani elméletei, amelyek elutasítják az IMF-segítségét, bizony sokba kerülnek nekünk. A múlt héten lejegyzett dollárkötvények kamatfelára az IMF-hitelhez képest mintegy 2,5 százalék. Ez évi majd 20 milliárd forintnyi kamatfelárat jelent, majd 8 éven keresztül (átlagos lejárat). És ez csak töredéke, kevesebb mint 10 százaléka devizahiteleinknek.
Ha devizahiteleinken - pl. az IMF-nek köszönhetően - meg tudnánk spórolni ezt a 2,5 százalékot, és feltételezzük, hogy ekkor forinthiteleinkhez is mintegy 1 százalékkal olcsóbban jutnánk, akkor mintegy évi 300 milliárd forintot spórolnánk. Ennyibe kerül nekünk a Fidesz és Orbán Viktor ámokfutása. Évi 300 milliárd forintba, a következő 10 évben. Ironikusan, épp az államadósság elleni rögeszmés harc vezet az államadósság növekedéséhez.
Ez azt jelenti, hogy 2020-ra 10 százalékkal alacsonyabban lenne az államadósság-mutató, mint ahogy az most várható. Évi 300 milliárd forintból fent lehetett volna tartani a magánnyugdíjpénztár-rendszert (máris látható, hogy ami régen az egyéni megtakarításokba áramlott, most kamatkiadásként a bankokhoz, spekulánsokhoz megy).
Ideje lenne letenni a fegyvert
Kijelenthető tehát, hogy a Fidesz kurucos politikája nem csak megtakarításaink elvesztéséhez vezetett, de egyenesen azoknak a zsebébe vándorol a pénzünk, akikkel elmondásuk szerint harcolunk. A külföldi bankokhoz és befektetőkhöz, az IMF-hez. Nem is csoda, hogy néhány amerikai befektetési alapnak a magyar devizakötvények a kedvencei. Ekkora kamatot, dollárban csak mi magyarok fizetünk a világon. A külföldi bankok zsebébe. Nálunk még Románia is olcsóbban jut hitelhez. Ez hát az unortodox gazdaságpolitika eredménye.