Nem vádolhatja senki azzal a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy nem történik körülöttük semmi. Ismét sűrű hétvégét tudhatnak maguk mögött: megalakult az Együtt 2014 választói szövetség, ismét kongresszust tartott az LMP, az MSZP pedig elkezdte a kampányt.
Az elmúlt napok eseményeit áttekintve úgy tűnik az MSZP és Mesterházy Attila ismét egy komoly lépést tett az ellenzéki szereplők közötti vezető szerep megszerzéséért, illetve a miniszterelnök-jelöltségért. Az ugyan már eddig is világos volt mindenki számára, hogy a szocialisták nélkül nincs ellenzéki győzelem, a szombati rendezvény pedig azt sugallja, hogy akár az MSZP is képes a megújulásra. Tízezer ember, látványos show-elemek, stand up comedy-t hozó politikusok és egy jól felépített miniszterelnök-jelölti beszéd.
Mindent összevetve, nehéz vitatkozni azzal a beszédben is elhangzott kijelentéssel, hogy e pillanatban az MSZP “a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki párt".
Forrás: mszp.hu
Mesterházy vs. Bajnai
Már a helyszínválasztás is ambíciót sugárzó lépés volt a szocialisták részéről. Azonban lényegében sikerült megtölteniük az Arénát, ezzel megmutatva, hogy szervezettségben és infrastruktúrában aligha találnak versenytársat az ellenzéki oldalon.
Az üzenet egyértelmű: az MSZP akarja betölteni az ellenzéki vezető szerepet. Az üzenet pedig úgy folytatódik: ha az MSZP vezeti az ellenzéki összefogást, akkor a párt elnöke kell, hogy Orbán Viktor kihívója legyen 2014-ben. Papíron ugyan Mesterházy Attila beszéde évértékelő volt, valójában világossá tette, hogy ő akar lenni a miniszterelnök-jelölt. Nem mond le Bajnai Gordon javára.
A szombati beszédet és annak körítését nézve ettől a céltól nem is került messzebb. Összességében egy jól felépített és jól elmondott beszédet hallhattunk. Annak ellenére, hogy hossza meghaladta az ilyenkor szokásos évértékelőkét (valójában nem is az volt), sikerült folyamatosan fenntartania a helyszínen tartózkodó majd 12 ezer szimpatizáns figyelmét. Ezzel egy komoly lépést tett abba az irányba, hogy Orbán méltó ellenfelévé váljon, ezen a téren legalábbis egészen biztosan.
Mesterházy vs. Orbán
Ha már szóba került a miniszterelnök, az is érdekes, hogy Mesterházy ügyesen fordította a Fidesz ellen saját fegyverét. Elővette az általuk oly sokat sulykolt “hazudtunk reggel, délben és este” idézetet az őszödi beszédből - csak éppen a most hatalmon lévőkre vonatkoztatva. Szóba hozta az elhíresült “elmúltnyolcévet” is, nem tagadva a szocialista kormányok felelősségét, de kihangsúlyozva az akkor elért eredményeket is.
A mi szempontunkból szintén fontos kiemelni, hogy Orbán Viktorral ellentétben - aki 20 éves távlatokban tett ígéreteket évértékelőjében, így ezeket követni és ellenőrizni gyakorlatilag értelmetlen -, többségében reális, megvalósítható ígéreteket tett. Bár az már koránt sem garantált, hogy mindnek a megvalósításához lesz elég felhatalmazása, vagy forrása.
Erőt mutattak
Mi is, mások is leírták már, hogy Mesterházy ellenzékben jónéhány sikert elért. 2010-ben bevállalta az előre borítékolható óriási buktát, sikerült rendet teremteni a párton belül, megerősítette saját és pártja pozícióját, a szombati rendezvény pedig azt mutatja, ő is és az MSZP is képes a megújulásra. A hétvégi eseménnyel sikerült erőt mutatnia neki és a pártjának is.
Mindent összevetve, nehéz vitatkozni azzal a beszédben is elhangzott kijelentéssel, hogy e pillanatban az MSZP “a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki párt".
És a többiek?
Mindeközben Bajnai Gordonék éppen csak túlestek (az eleinte nem is akart) pártalapításon, és ígéretük szerint országjárásba, valamint programalkotásba kezdenek, addig a szocialisták már javarészt tú lvannak ezen. A Bajnai színre lépését követő nagy várakozást egyértelmű és gyorsan visszaeső népszerűség követte, amelyet most próbálnak visszaszerezni.
Az LMP legújabb kongresszusa gyakorlatilag csak és kizárólag szervezeti átalakításokról szólt, a “szakadárok” kiválása után pedig a párt nagyon messze került a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százaléktól. Mivel csatlakozni nem hajlandóak senkihez (a Millát leszámítva), már csak a fanatikus híveik gondolják azt, hogy velük alakul meg az új 200 fős országgyűlés 2014-ben.
A DK soha nem is törekedett vezető szerepre, ami nem is csoda, hiszen az 1-2 százalékos támogatottságuk nem elég semmire. Bár Gyurcsány Ferenc folyamatosan hangsúlyozza az ellenzéki összefogás szükségességét, némiképp nehezíti a helyzetét, hogy vele csak a szocialisták hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni. Az, hogy a Demokratikus Koalíció három országgyűlési képviselője részt vett az MSZP hétvégi rendezvényén egyértelművé teszi, hogy ők boldogan csatlakoznak Mesterházyhoz. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc személye az MSZP dolgát is nehezíti a későbbiekben.
Újabb állomáshoz érkezett tehát a 2014-es ellenzéki összefogás vezető szerepéért folyó harc. Egyelőre eredményt lehetetlenség hirdetni - egy dolog viszont biztos: sok idő már nincs az erőfitogtatáshoz. Ha az ellenzék komolyan kormányváltást akar, akkor a magukat komolynak gondoló szereplőknek valamilyen formában meg kell egyezni, különben csak egy jól csengő kampányszlogen marad a rezsimváltás.
Bár a kormányváltás óta a Fidesz rengeteg szavazót vesztett, sikerült megőriznie egyértelmű vezető helyét a közvélemény-kutatásokban. Így vagy az MSZP-nek kell legalább tíz százalékpontot erősödnie, vagy az ellenzéknek kell egy erős választási szövetséget létrehoznia, máskülönben a Fidesz csak a saját elkötelezett híveinek mozgósításával megőrizheti kormányzati pozícióját. Ráadásul ezt ez az új választási rendszer -újrarajzolt választókerületek, több egyéni kerület, egyfordulós rendszer, győzteskompenzáció, határon túli listás szavazatok - csak megkönnyít.