Már az Alaptörvény megszövegezésekor felvetődött annak a gondolata, hogy a kormány az abortuszt be akarja tiltani. Az új rendelkezés értelmében ugyanis a magzat életét már a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az ellenzék és a jogvédők szerint akár tilalom is következhet az alaptörvényi szabályozásból.
Ha ez még nem lenne elég, a kormány egyéb eszközökkel is küzd az abortuszok száma ellen: csökkentették az erre a célra elkülönített költségvetési keretet, elérték, hogy betiltsák az abortusztablettát, EU-s forrásból plakátkampányba kezdtek, emellett a szokásos eszközzel, törvénymódosításokkal próbálnak hatást gyakorolni a születésszámokra.
Ismerve Magyarország negatív demográfiai mutatószámait, valóban szükségszerű a fellépés a tendenciák visszafordításáért. Az már más kérdés, hogy ennek érdekében milyen eszközöket vet be a kormány.
A támogatások megvonása
Az Alaptörvény rendelkezésétől függetlenül már a 2011. évi költségvetésben negyedannyi pénzt különítettek el abortuszra, mint amennyi a 2010-es évben jutott erre a célra. A 2012-es költségvetés vitájában a KDNP és a Jobbik az abortusz támogatásának teljes elvonását szorgalmazta, végül maradt az előző év összege, vagyis a 400 millió forintos támogatás.
Eközben az abortuszért fizetendő összeg 28 ezer 500 forintról 29 ezer 710 forintra emelkedett. Bizonyos esetekben továbbra is ingyenes a terhesség-megszakítás - például, ha a magzat bűncselekmény útján fogant. Van azonban olyan képviselő, aki szerint ezek ingyenességét is meg kellene szüntetni, mivel „Keresztény ember nem pénzelheti az abortuszt, keresztény képviselő nem támogathatja a küretet". Ha a parlament elfogadta volna a kereszténydemokraták javaslatát, éppen a legszegényebb réteg került volna hátrányos helyzetbe, tovább növelve ezzel a gyermekszegénységet.
A dilemma forrása: az Alaptörvény rendelkezése
Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a magzat életét fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az Alkotmánnyal és a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezményekkel ellentétben az Alaptörvény már egzakt védelmi kötelezettséget fogalmaz meg. Hogy ez a rendelkezés a jövőben mennyire fog változtatni az abortusz-szabályozáson, egyelőre nem lehet tisztán látni.
Ha az Alkotmánybíróságnak értelmeznie kellene az Alaptörvény rendelkezését, akár az abortusztilalom (de a szigorítás mindenképpen) levezethető lenne belőle, hiszen alaptörvényi szinten részesül már védelemben a magzat. Az abortusztilalom kimondása pedig az Alaptörvény által szintén védett női önrendelkezési jog – ezáltal az emberi méltósághoz való jog – korlátozása súlyos alapjogi sérelmet valósítana meg, az állam beavatkozna a magánszférába. Másrészt nyilván egyből megindulna az abortuszturizmus a környező országokba, mint ahogy az sok olyan ország esetében is történik, ahol tiltó a szabályozás.
Titkolja el a kiskorú a terhességet?
Hasonlóan a magánszférába való állami beavatkozásként értelmezhető a gyermekvédelmi törvény közvéleményt erősen megosztó módosítása, amelynek értelmében a teherbe esett kiskorú törvényes képviselőinek engedélye szükséges az abortusz elvégzéséhez. Akkor viszont, ha a kiskorú úgy dönt, hogy megszüli és örökbe adja a gyermekét, nincs szükség szülői hozzájárulásra.
Az állam ezzel gyakorlatilag a terhesség eltitkolásában(!) segédkezik. „A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kérelmére a gyámhatóság mellőzheti a törvényes képviselő meghallgatását…” Összehasonlításképpen: kiskorú útlevelet csak szülei közreműködésével igényelhet, ehhez képest jelentősen (és egyirányúan) növelte a kiskorú önrendelkezési jogát a törvényhozó. Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség?
Kampány az abortusz ellen
Az asszonyi kötelességre 2011-ben a kormány egyéb formában is emlékeztetett: a felelős minisztérium EU-s forrásból plakátkampányba kezdett, hivatalosan az örökbefogadás népszerűsítése volt a cél. Ezt azonban olyan eszközzel tette, amely joggal váltott ki felháborodást, a plakátok képeivel ugyanis a nők lelkiismeretére hatva, bűntudat keltéssel agitáltak az abortuszok ellen.
A kampánynak végül EU-s nyomásra kellett véget vetni, a foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program keretében kapott támogatást nem a célnak megfelelően használta fel a tárca. Soltész azzal érvelt a kampány mellett, hogy az egyik legfontosabb törekvést, a népességfogyás mérsékelését hivatott elősegíteni az abortusz-ellenes kampány.
Az abortusztabletta betiltása
Hiába regisztrálta az Országos Gyógyszerészeti Intézet – hosszú évek után – 2012 májusában az abortusztablettát, a kormányzat mégis úgy döntött: nem engedélyezi hazai alkalmazását. Túl sok indokot nem hallhattunk Szócska államtitkártól, csak annyit, hogy „kockázatosnak" ítélték a készítményt. Sokkal valószínűbb, hogy betiltása egyfajta gesztus a „nem koalíciós partner” KDNP felé, hiszen a tablettát a világ 37 országában alkalmazzák. Az Egészségügyi Világszervezet és a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium is biztonságosnak ítéli. Sőt, szerintük kevesebb kockázattal jár, valamint kevésbé terheli meg a női szervezetet, mint a terhesség-megszakítás másik formája, a műtét.
Nem véletlen, hogy egyre több magyar nő keresi fel a bécsi klinikákat azért, hogy a művi beavatkozás helyett, gyógyszeres úton vessen véget nem kívánt terhességének. No persze csak azok tudnak élni az abortuszturizmus lehetőségével, akiknek vastag a pénztárcájuk: a beavatkozás 490 euróba (körülbelül 140 ezer forintba) kerül, míg itthon a műtét költsége ennek ötöde, 29 ezer 710 forint.
Az abortuszturizmus fellendülése, mint a szigorításokra adott reakció egybevág a szakértők álláspontjával: az abortuszturizmus mellett a szigorítások a „lányanyák”, a mélyszegénységben élő és az állami gondozott gyermekek számának növekedéséhez vezetnek. Emellett az illegális magzatelhajtások száma is nő.
Demográfiai válság és a probléma félrekezelése
Tény, hogy hazánk egyik legégetőbb problémája a demográfiai válság, az élveszületések számának folyamatos csökkenése. Ugyanakkor demográfusok kutatásai azt mutatják, hogy a valós és kívánt gyermekszám között lényeges az eltérés. A magyar társadalom a demográfiai mutatószámok ellenére gyermekközpontú. A gyermekvállalás terén nem a szándék hiányzik, hanem a gazdasági háttér.
Mint arról írtunk, a kormányzat kevésbé balkáni lépesekkel is próbál reagálni a népességfogyásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a potenciális szülők kedvét szeretné meghozni a gyerekvállalást ösztönző intézkedésekkel. Reméljük, hatékonyabb eredménye lesz ennek a kormányzati programnak, mint Varga István-féle „érveknek".