Egy újabb unalmas nemzetközi egyezmény - gondolhatná az olvasó, ha végigolvasná ennek a nemrégiben kihirdetett egyezménynek a címét. Annyira hosszú, hogy még viccből sem merjük ideírni, azonban a hosszú és unalmas cím, és a nemzetközi egyezményekre jellemző terjengősebb bevezetés után alaposabban áttekintjük a jogszabályt, akkor forradalmi változások előszelét érezhetjük.
Az új szabályozás - összhangban az európai uniós kerethatározatokkal és irányelvekkel - jelentősen megkönnyíti, hogy az Egyezményben részes államok (jelenleg Bulgária, Horvátország, Ausztria és természetesen hazánk) autósainak a másik részes államban elkövetett közlekedési szabályszegéseit is meg lehessen büntetni.
Így az új szabályok alapján egy ausztriai, horvátországi, bulgáriai gyorshajtás után könnyen lehet, hogy a hazai szervektől kapjuk a bírságcsekket. Az is lehetővé válik, hogy az ún. objektív bírságok esetében a részes államokban bejegyzett külföldi (horvát, bolgár, osztrák) rendszámú adatok üzembentartóinak adataihoz is hozzáférhessenek a hatóságok, és ezáltal őket is meg lehessen bírságolni.
Így a látszólag unalmas egyezmény a külföldre utazó magyarok széles tömegeit érintheti.
Forrás: MTI/Donka Ferenc
Külföldi közlekedési szabályszegések - eddig
Természetesen korábban is be kellett tartania a külföldieknek az adott ország közlekedési szabályait. Egyrészt amennyiben a külföldi szabálysértést valósított meg, akkor kétoldalú nemzetközi egyezmények és európai uniós szabályozás alapján már eddig is lehetőség volt a külföldi végrehajtásra (ún. végrehajtási jogsegélyre).
Ez azonban csak a közlekedési szabálysértésekre terjedt ki. A közlekedési szabályok megszegéseinek ugyanis többféle szankciója van. A "klasszikus" megoldás a szabálysértés. Ennek az a lényege, hogy csak a tényleges elkövetőt lehet büntetni, s őt is csak akkor, ha vétkes volt a szabályszegésért. (Így például, ha egy orvost a szilveszteri buliról - jókora alkoholfogyasztás után - egy tanyára hívnak szülést levezetni, s ő vezeti az autóját, mert nincs senki vezetésre képes személy, akkor ő nem büntethető ittas vezetés miatt.)
A szabálysértés vétkességi jellege miatt annak alkalmazásához így nemcsak az kellett, hogy megállapítsák a jogsértést, hanem hogy hitelt érdemlően lehessen igazolni, ki is követte el azt. Egy gyakorlati példával illusztrálva: a gyorshajtás szabálysértése csak akkor állapítható meg, ha a traffipax fotóját követően egy másik rendőr megállítja az autót, igazoltatja a sofőrt, s így megállapítja a gyorshajtó személyazonosságát. Ezért a szabálysértések megállapítása viszonylag emberigényes feladat volt, s számos rendőrt vont el sokkal fontosabb feladatoktól.
Az objektív felelősség kora és a változások
Így az európai államok többsége az 1980-as és 1990-es évektől új módszereket vezetett be: megjelentek az ún. objektív bírságok, amikor már maga a jogsértés elegendő volt a bírságoláshoz, s a bírságot nem is magára a tényleges jogsértőre, hanem gyakran az üzembentartóra szabják ki. Az ilyen objektív bírságolás lehetőségét az Európai Emberi Jogi Bíróság is elismerte - bizonyos, az Egyezmény által meghatározott korlátok között - a Salabiaku-ügyben hozott ítéletében.
Ezzel sok országban előre telepített sebességmérők és kamerák révén megállapítják a jogsértés tényét és a jogsértő jármű rendszámát. Ezt követően a közlekedési nyilvántartásból megállapítják a jogsértő üzembentartóját, aki máris kapja a bírságcsekket.
Igen ám, csakhogy ez nem működik akkor, ha a jogsértő gépjármű külföldi, hiszen akkor a hatóságnak nincs hozzáférése a nyilvántartásokhoz.
Európa közbelép
A Schengeni Egyezmény révén megnyíló határok és az objektív felelősség elterjedése miatt a kérdés jelentősége megnőtt. Egyre több külföldi gépjármű közlekedik valamennyi európai ország útján, így elemi érdek, hogy ők is betartsák a szabályokat.
Éppen ezért egy 2011-es uniós irányelv előirányozta olyan nemzeti szabályozások kialakítását, amelyek lehetővé teszik, hogy a külföldi jogsértésekért is ki lehessen szabni és végre lehessen hajtani az objektív bírságot.
Ez a szabály így előirányozza a (külföldi) gépjármű-nyilvántartásokhoz való hozzáférés biztosítását is.
Három és fél uniós tagállam összehangolt végrehajtási szabálya
Ehhez az irányelvhez kapcsolódik ez az egyezmény is. Három jelenlegi (Ausztria, Bulgária és Magyarország), valamint az Unióhoz 2013. július 1-jével csatlakozó Horvátország a fenti irányelvvel összefüggő tényleges végrehajtási kérdéseket szabályozza, a kötelezően előírtnál szorosabb együttműködést lehetővé téve. Az is érdekesség, hogy míg az uniós szabály szerint a 70 eurónál (kb. 20 ezer Ft) kisebb bírságok esetén el lehet tekinteni a jogsegély alkalmazásától, addig az érintett államoknál szigorúbb szabály érvényesül, ott ugyanis a küszöb 50 eurós (kb. 15 ezer Ft).
Így az uniós irányelv és az Egyezmény - annak minden állam általi elfogadását követően, akár már idén nyáron is - lehetővé teszi, hogy külföldi közlekedési szabályszegés miatt a magyar rendőrség küldje a csekket. Azaz: egy izmos horvátországi gyorshajtás után immáron Magyarországon jön a "feketeleves".
A külföldi rendszámú gyorshajtók alkonya
Ez az Egyezmény nem kedvez azoknak a hazai szereplőknek sem, akik a magyar közlekedési bírságolást (is) úgy akarták megkerülni, hogy osztrák vagy horvát (esetleg bolgár) rendszámú autókkal közlekedtek. Ők az autó "honossága" szerinti hatóságoktól kaphatnak bírságcsekket a magyarországi szabályszegéseikért. Igaz, az Egyezményhez még nem csatlakozott Szlovákia, de ha eleget tesznek északi szomszédaink az uniós kötelezettségeiknek, akkor 2013. végétől kellemetlen pillanatokat élhetnek át azok is, akik szlovák rendszámú autójukkal hajtanak gyorsan, vagy parkolnak tilosban, esetleg valamilyen más szabályt sértenek.