A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás és ezzel együtt a brüsszeli felügyelet alól, ezért nagyon úgy tűnik, hogy a pár hete bejelentett Varga-csomag harmadik lépcsője is érvénybe léphet, növelve a tranzakciós adó kulcsát, a vállalati különadók mértékét, és egy új adónemet, a médiaadót is meglebegtette a kormány. Ezt leszámítva is elrejtett több burkolt adót a magyar kormány különböző törvénytervezetekben, annak érdekében, hogy a költségvetési hiány biztosan 3 százalék alatt legyen.
A folyamat egyelőre nagyon képlékeny, és sok múlik azon, hogy a héten hogyan dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal kapcsolatos túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban. Kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság előterjeszti Magyarország kikerülését a deficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig a ECOFIN (Európai Pénzügyminiszterek és Gazdasági Miniszterek Tanácsa) júniusban felfüggesztheti a már 2004 óta tartó túlzott-deficit eljárás alól.
Mivel a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozóról kevés információ szivárgott ki, így biztosat nem tudni: lehetséges, hogy elég volt Bizottság számára a költségvetéshiány-elleni harccal kapcsolatos magyar elkötelezettség, de az is lehet, hogy a Varga-csomag és az ahhoz kapcsolódó adóemelések járulnak hozzá a még be nem jelentett kedvező döntéshez. Utóbbi eset viszont nagyon képlékeny, mivel mind az Európai Unió, mind az IMF ellenezte az unortodox adóemelések, a vállalati szektor agyonadóztatását, ráadásul a külföldi vállalatoknak is elegük van a magyar különadókból, így végül az is lehetséges, hogy vállalati lobbi járul hozzá a túlzott-deficit eljárás megszüntetéséhez, és végül elmaradnak a további adóemelések
Lehetséges adóemelések és burkolt adó
A Varga-csomag harmadik pillére a tranzakciós adó megemelése (emlékeztetőül: a tranzakciós adóból jóval kevesebb folyt be eddig, mint ahogy azzal a kormány és a Nemzet Gazdasági Minisztérium korábban számolt), valamint a vállalati különadók növelése, esetleg kibővítése, abban az esetben, ha a Brüsszel számára a zárolások és a nagyobb állami beruházások leállítása kevésnek bizonyul. A vártnál jobb növekedési adatokat azonban nem segítené, ha a vállalatok további adókkal sújtanák, mivel az amúgy is kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezetben egy további adóemelés még több beruházást ijesztene el az országból. Bár a jelenlegi növekedés pontos struktúrája nem ismert, az szinte biztosra vehető, hogy a beruházási ráta továbbra is mélyponton van. Azt pedig jól tudjuk, hogy a különadókat a cégek áthárítják a lakosságra, ahogy ezt történt a telefonadó, a tranzakciós adó és egyéb adónemek esetében, hiába hangoztatja azt a Fidesz, hogy a kormány nem a magyar embereket és családokat adóztatja meg - közvetlenül lehet nem, de közvetve igen.
Ennek egyik bizonyítéka, hogy szép csendben a kormány egy burkolt adót is be szeretne vezetni: amellett, hogy a legtöbb palackozott ital ára komolyan növekedni fog egy kormányzati szabályozásnak köszönhetően, a hulladékkezelési iparág átrendezésével további 25 milliárd forint bevételt szeretne bezsebelni a költségvetés. A betéti díj és az új szabályozás egyszerre érintené hátrányosan a gyártókat és a fogyasztókat.
Médiaadó
Új taktikai fegyvernek tűnhet a médiaadó meglebegtetése: az egymilliárd forint reklámbevételt meghaladó médiacégeknek sávos rendszerben kellene adót fizetniük: a bevételek arányában 1-10-20 százalékos kulccsal. A kormány 10 milliárdos bevétellel számol, ennek több mint fele pedig a két nagy kereskedelmi televíziótól származna.
A probléma csak az, hogy a válság óta a reklámpiac jelentősen beszűkült, mivel a vállalatok és a különböző intézmények egyre kevesebb pénzt költenek a marketing tevékenységekre - vagy a költséghatékonyabb formákat választják -, így a médiacégek reklámbevételei is megcsappantak. A bevételek majd 50 százalékkal visszaestek, amelyet a hazai médiacégek is megéreztek. Az egyik kereskedelmi televízió például már évek óta masszívan veszteséges, de a másiknak is jelentősen csökkentek a bevételei. De a Neo FM megszűnésére is jól emlékezhet mindenki: a két nagy kereskedelmi rádió közül az egyik részben annak köszönhetően ment csődbe, hogy a reklámpiac beszűkült a válság óta.
Amennyiben a médiaadót valóban bevezetné a kormány az teljesen tönkretenné a hazai médiapiacot, így nem véletlen, hogy az RTL Klub tulajdonosa meg is lebegtette a kivonulást Magyarországról. A kormány motívumai egyelőre nem ismertek: ha kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól, akkor talán elvetik a médiaadó ötletét, vagy nem törődve a következményekkel tovább rombolják a hazai sajtószabadságot, egy teljesen felesleges adóval. A tartalomszolgáltatás pedig jelentősen visszaesne. Az új adó egy részét végül megint a lakosság fizetné meg, hiszen a kábelszolgáltatók díjai is növekednének, ők pedig biztosan beépítenék a csomagok áraiba a pluszköltséget.
Túlzottdeficit-eljárás
Az szinte már biztos, hogy mindent a túlzottdeficit-eljárás sorsa határoz meg: egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország kikerül az eljárás alól, így a kormány mozgástere is nőhet, ráadásul a propagandagépezet is beindulhatna: Magyarország azon kivételes országok közé kerülne, amelyek nincsenek deficit-eljárás alatt. A nem túl könnyen megszerzett sikernek viszont hamar véget vethet egy esetleges választási költségvetés: a választások előtti osztogatás és a deficit esetleges megszaladása esetén hiába kerülnénk ki idén a deficit-eljárás alól, jövőre vissza is kerülhetünk.
Ez lenne az első siker
Legkésőbb a hét második felében, illetve júniusban minden eldől. A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés a kormányzat első gazdasági sikere lenne az elmúlt három évben, azonban ennek számszerűsítése és kommunikációja nagyon nehéz lenne a lakosság felé, mivel egy szűk réteget leszámítva nagy valószínűséggel senki sem tudja mi is az a túlzottdeficit-eljárás pontosan.
Ráadásul nagy az ár: 2011 eleje óta megszorítások sorával kellett szembenéznie a magyar lakosságnak, növelve a szegénységet, és 2012-ben mély recesszióba lökve a gazdasági teljesítményt. Ortodox gazdaságpolitikával akár már tavaly is kikerülhettünk volna a deficit-eljárás alól, ehhez viszont az kellett volna, hogy 2010-ben ne kezdjen felesleges osztogatásba a kormány (egykulcsos adó), és elkerülje az olyan befektetőket elijesztő lépeseket, mint például a magánnyugdíjpénztári-vagyon államosítása. A siker így jól jöhet a propagandának, édesnek viszont koránt sem nevezhető.