A KSH gyorsbecslése alapján a magyar gazdaság az év első negyedévében kikerült a recesszióból, mivel 2012 utolsó negyedévéhez képest 0,7 százalékkal bővült a bruttó hazai termék. Az előző év első negyedévéhez képest viszont még mindig negatív tartományban vagyunk, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítménye még nem érte el a 2011 végi szintet sem. Amennyiben a következő negyedévekben további javulást sikerül elérni, akkor teljesülhet a kormány azon reménye, hogy néhány tized százalékkal növekedni fog a gazdaság, azonban növekedési fordulatról, vagy dinamikus gazdasági növekedésről még nagyon korai beszélni.
A magyar gazdaság nagyon rossz állapotban volt, az elmúlt hét negyedévben gyakorlatilag sorra rosszabbnál rosszabb adatok jöttek ki, és csak egy-két tized százalékon múlt, hogy nem 2011 második negyedévében zuhant a gazdaság recesszióba - na meg a 2011-es év nagyon jó terméshozamának. Egy ilyen hosszan tartó, növekedésmentes időszak után már várható volt, hogy az alacsony bázis miatt növekedés lesz a gazdaságban, ezt pedig tovább segítette az agrár és az építőipar javuló teljesítménye. A nemzetgazdaság szempontjából fontos beruházási teljesítmény viszont továbbra sem növekszik, amely megkérdőjelezi a GDP-növekedés hosszú távon való fenntarthatóságát.
A KSH előzetes becslése alapján a magyar gazdaság négy negyedév után kikerült a recesszióból, mivel az októberi-decemberi időszakhoz képest az első negyedévben 0,7 százalékkal teljesített jobban a gazdaság. A tavalyi első negyedévéhez képest még mindig rosszabbul áll a magyar gazdaság, 0,9 százalékkal van alatta az egy évvel ezelőtti értéknek, de még a naptárhatással szűrt adat is 0,3 százalékkal rosszabb.
Az eredmények jobbak lettek annál, mint amit az elemzők vártak, így mindenki felfelé kezdte módosítani a várakozását. Szerintünk korai még az öröm, és egyelőre érdemes megvárni, hogy hogyan fogunk teljesíteni a második negyedévben az első negyedévhez képest.
Az okok
Az elsődleges ok a nagyon alacsony bázis: 2012 utolsó negyedévében azt megelőző negyedévekhez képest is jelentősen visszaesett a magyar gazdaság, az előző évhez képest pedig több mint 2 százalékkal esett vissza a pocsék ipari teljesítménynek köszönhetően. Ezzel Európa sereghajtói voltunk 2012 végén. A jobb növekedési adatban közrejátszott az agráripar teljesítménye is, ez az első negyedévben jócskán felülmúlhatta a tavalyi év teljesítményét.
Az építőiparnak is sikerült elérnie azt a mélypontot, ahonnan már nincs lejjebb, az év eleji kormányzati beruházások beindulása pedig lökést adott a szektornak (márciusban például 9,9 százalékkal növekedett az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához képest). Az előzetes adatok alapján az ipar is jobban teljesített a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, így minden alapja megvolt annak, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a recesszióból. Bármilyen furcsa is a legalapvetőbb ok tehát a 2012 negyedik negyedévében tapasztalt pocsék teljesítmény, majd az ebből az értékből kiinduló javuló tendencia.
Ha például az utolsó negyedévében 0,9 százaléka helyett "csak" 0,1-0,2 százalékkal csökkent volna a gazdaság teljesítménye, akkor a mostani adat is sokkal rosszabb lenne, és korántsem lenne miért örülni (feltételezve azt, hogy az alternatív pályán az ipari teljesítmény hasonlóan alakult volna).
A negatív sokkok kifutásával korrigált tehát a magyar gazdaság. Míg tavaly a sereghajtók között voltunk végig, most az első negyedévben várakozáson felül teljesítettünk: a német és francia adatok is rosszabb lettek a vártnál, a cseh és az észt gazdaság pedig borzasztóan teljesített. Egy negyedéves adat viszont koránt sem jelent semmit, és egyáltalán nem beszélhetünk még növekedési fordulatról, vagy egészséges növekedésről, ahogy azt Orbán Viktor, Giró-Szász András, Varga Mihály, vagy Matolcsy György állították. Valamivel okosabbak lehetünk, ha publikálásra kerülnek a részletes adatok, az egyes szektorok teljesítményéből már kiderülhet, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság.
A növekedési fordulathoz ez kevés
A miniszterelnök előszeretettel hivatkozott a 2011-es jó gazdasági teljesítményre, csakhogy az az évi növekedést pont az a mezőgazdaság húzta fel, amely tavaly lehúzta. Márpedig ha a magyar gazdaság teljesítménye ennyire függ az agráripartól, akkor a gazdaság koránt sincs jó állapotban (tekintve, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke maximum 3-4 százaléka a teljes GDP-nek). A kormány valahogy mindig elfelejt kommunikálni a beruházási rátáról, amely a fenntartható növekedés kulcseleme.
Magyarországon márpedig ez a beruházási ráta történelmi mélypontra zuhant a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a különadók, a hitelezési csatorna bedugulása és a jogbiztonság hiánya miatt. Ráadásul az állam minél jobban agyonadóztatja ezeket a multikat (a vannak jó és rossz multik elve alapján), azok annál nagyobb eséllyel fognak fityiszt mutatni a kormánynak, és végül odébbállnak.
Egy ideig tehát jó taktika lehet, hogy az emberek helyett a sokak által nem szeretett multinacionális vállalatokat adóztatja a kormány - még annak ellenére is, hogy az áthárítások után az adókat végül a lakosok fizetik meg -, egy idő után viszont bumeráng módjára vissza fog ütni a folyamat, és nem fog tőke érkezni az országba. Külföldi tőke és beruházások hiányában pedig nem lesz sem növekedési fordulat, sem egészséges növekedés.
A várható növekedést tovább ronthatja a nagyobb kormányzati beruházások esetleges leállítása, amennyiben a Varga-csomag eljut ebbe a fázisába. Ráadásul a tranzakciós adó, vagy a bankadó esetleges megemelése tovább rontaná a banki kondíciókat, bár ez spekulációnak tekinthető mindaddig, amíg nem születik döntés a túlzottdeficit-eljárásról.
Ami javíthatja az idei adatokat
Sokat segíthet az idei számokon a fogyasztás javulása. A rezsicsökkentés úgy néz ki, hogy nem csak politikai szempontból volt kifizetődő, hanem az így keletkezett többletjövedelem egy részét fogyasztásra költik a háztartások - hosszú távon azonban ennek is meglesz az ára. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a kormány további rezsicsökkentéseket jelent be: Németh Lászlóné szerint akár 30 százalékkal is csökkenteni lehetne a gáz és villany árát. Amennyiben még idén tovább csökkenne a gáz és villany ára, az tovább javítaná a fogyasztási adatokat. A történelmien alacsony infláció is kedvez a fogyasztásnak, bár egyelőre a munkanélküliség adatokból úgy néz ki, hogy a vállalatok a terheket nem az árakba, hanem a bér- és foglalkoztatáspolitikájuk vezették át, a gyenge munkaerőpiaci adatok pedig ronthatják a növekedést közép és hosszú távon. A jegybank által bevezetni kívánt hitelösztönző program is segíthet a gazdaságon, bár itt elsősorban az lesz meghatározó, hogy a keresleti oldalon milyen mélyek a problémák, azaz képesek lesznek-e hozzájutni a nagyon alacsony kamatozású hitelhez azok a vállalkozások, akik eddig kiszorultak a hitelezettek köréből.
Távol az egészséges növekedéstől
A mostani adatok fényében úgy tűnik, hogy pár tized százalékkal nőhet idén a gazdaság, és bármennyire is viccesen hangzik, úgy tűnik a kormány már ezt is győzelemként tudja elszámolni. Pedig még jól emlékszünk azokra az időkre amikor még 2013-ra 5-6 százalékos növekedést jósoltak, amely valóban egészséges növekedés lenne egy ennyire rossz állapotban lévő gazdaságban. Rossz hír a kormány számára, hogy az államadósság másfél éves csúcsára emelkedett, amely nem csak a forint gyengülésével magyarázható, hanem a nettó hitelfelvétel is 491 milliárd forintra ugrott - a Ténytár már év elején megírta, hogy növekedhet a GDP-arányos államadósság.
A Nemzeti Gazdasági Minisztérium persze egyből kifakadt, hogy csak havi adatokról van szó, bár arról már semmit sem írtak, hogy jelentősebb növekedés fényében hogyan lehetne egyáltalán tartósan 80 százalék alá vinni az államadósságot. Márpedig komolyabb növekedéssel addig nem lehet számolni, ameddig az európai gazdaság ennyire rosszul teljesít, és Magyarország kormánya nem veszi komolyan a beruházások szerepét a gazdasági növekedésben. Ehhez persze teljesen más gazdaságpolitikára lenne szükség, a 2014-es választások előtt azonban biztosan nem tér le a hazai gazdaság az unortodoxia ösvényéről.
