Idén januárban lehetett hallani először arról, hogy az új hét éves uniós költségvetési és fejlesztési ciklusban a kormányzat radikálisan át akarja alakítani az EU-s fejlesztési források elosztásának rendszerét. Az akkori hírek arról szóltak, hogy a korábbi egységes szemléletű fejlesztési ügynökség helyett a minisztériumokra bíznák a források szétosztását. A miniszterek tevékenységét pedig egy kormánybizottság hangolná össze. A változtatások fő okaként az uniós források lehívásának és elosztásának kudarcait jelölte meg a kormányzat.
Júliusban aztán egy teljesen más koncepciót jelentettek be. Eszerint – a korábbi tervekkel ellentétben – mégsem szüntetik meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), az irányítás nem a fejlesztési tárcához, hanem a Miniszterelnökséghez, egész pontosan Lázár Jánoshoz kerül. Ennek megfelelően 2013. augusztus 1-el az államtitkár kormánybiztosként látja el az uniós pénzek elosztásának felügyeletét. Ebbéli minőségében Lázár az első állománygyűlésen nem sok jó hírrel szolgált: most éppen 15-ből 13 operatív programot teljes egészében befagyasztott az Unió. Csak emiatt (a legjobb esetben)100 milliárdos büntetési pénzzel számolhatunk. Ráadásul további 500 milliárdra még a pályázat sincs kiírva, holott a határidő a jelenlegi költségvetési ciklus vége, azaz 2013. december 31. A hibás természetesen Brüsszel, Gyurcsány és Bajnai.
Idén januárban a kormányzat az addigi, az Európai Uniós fejlesztési elosztások rendszerének radikális átalakításának tervét azzal indokolta, hogy hatékonyabbá kell tenni a rendszert. Tény, hogy a 2006-ban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem mindig nyújtott optimális teljesítményt, amelynek köszönhetően a pénzek elosztása időnként akadozott.
Az eddigi rendszer
Ez több problémára vezethető vissza. Az első, az állandóság feltétele. Az NFÜ szervezetén belül folyamatosan magas volt a fluktuáció, hiszen a legjobb munkatársakat a piaci szféra folyamatosan elszívta. Ez csak tovább nőtt a 2010-es kormányváltás után. Mára már megszoktuk, hogy a kormányváltás általában a vezetői gárda nagy részének lecserélésével is jár. Csakhogy 2010-et követően nemcsak az ügynökség vezetői rétegét érintette a csere. Így számos új munkatárs került a rendszerbe, akik kevesebb rutinnal rendelkeztek, amelynek megszerzése időbe telt. Az idő pedig pénz a fejlesztési területen is.
A másik problémát az okozta, hogy a tervek is folyamatosan változtak, ráadásul ezek olyan mértékben, hogy ahhoz, a vonatkozó uniós előírás alapján Brüsszel jóváhagyása kellett. Márpedig Brüsszel jóváhagyása csak ritkán gyors: így Magyarország 2007-2013 közötti uniós fejlesztési keretét továbbra is az Új Magyarország Fejlesztési Tervről szóló kormányhatározat rögzíti (hiába döntöttek már a Új Széchenyi Tervre történő átkeresztelésről 2010-ben).
A régi-új rendszer
A rendszer hatékonyabbá tétele érdekében a kormány idén januárban úgy döntött, hogy visszatér a 2006 előtti időkhöz. Azaz az akkor létrehozott egységes és centralizált modell helyett visszatér a korábbihoz hasonlító, széttagolt modellhez: a fejlesztési ügynökség helyett a minisztériumok lettek volna felelősek a források szétosztásáért, a miniszterek tevékenységét pedig egy kormánybizottság hangolta volna össze.
Végül (talán belátva a széttagolt rendszer miatt felmerülő problémákat) mégsem e mellett döntött a kormány. Az NFÜ mégis marad, de a pénzek elosztásáért nem a fejlesztési tárca, hanem a Miniszterelnökség, egész pontosan Lázár János felel 2013. augusztus 1-től.
A hidegzuhany
Lázár ebbéli minőségében már első hivatalos munkanapján állománygyűlést hívott össze. Itt az derült ki, hogy per pillanat Brüsszel 15 operatív programból 13-at nem finanszíroz, mégpedig a Magyarország által elkövetett különböző szabálytalanságok miatt. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi hétéves közös költségvetésben az unió 500-600 milliárd forintot végérvényesen elvonhat hazánktól, ráadásul tetemes büntetést is kiszabhat, ha a kormány nem hoz komoly lépéseket.
Ráadásul 500 milliárdnyi támogatásra még csak ki sem írtak a pályázatot, holott ha december 31-éig nem lesznek lezárult, nyertes projektek, ezeknek a pénzeknek egészen biztosan búcsút mondhatunk.
Ki a hibás?
Természetesen még véletlenül sem a mostani kormány. Lázár János az M1 A Lényeg című műsorában gyakorlatilag Brüsszelre és persze az előző szocialista kormányokra keni az egész problémát. Az államtitkár szerint az ügynökség még a Gyurcsány-kormány idején állt fel, majd Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt vett lendületet, az alkalmazottak több mint fele Brüsszelből kapja a fizetését; a hivatal szerkezete pedig már akkor dilemma tárgyát képezte.
“Erre a szervezetre Brüsszel úgy tekint, mintha a saját szervezete lenne. Arra utaló jelek eddig is voltak, hogy a pályázatok kiírásait illetően, a pénzek elosztásában és az intézmények fejlesztésében Brüsszel szempontjai érvényesültek. Nem mindenkinek volt érdeke az, hogy ez a pénz bekerüljön a magyar gazdaságba és versenyképesebbé tegye az országot (...) Brüsszel megtámadta a magyar fejlesztéspolitikát, a támadás azonban mondvacsinált. Azért akarnak megbírságolni minket és nem fogadnak be számlákat, mert 2007-ben, az előző kormány kikötötte, hogy magyar mérnöki tagsággal rendelkező műszaki ellenőrök vehetnek részt a beruházásokon, ami egyébként kiváló ötlet volt. Brüsszel véleménye szerint azonban ez hátrányosan diszkriminálja a Portugáliában vagy Litvániában élő műszaki ellenőröket.”
Merre tovább?
Azzal azért nyilván tisztában vannak a döntéshozók is, hogy mekkora gondot jelent Magyarországnak az uniós források befagyasztása. Így aztán – annak érdekében, hogy ne veszítsünk el több száz milliárdnyi uniós támogatást – a kormány most mielőbbi megegyezésre törekszik Brüsszellel.
Lázár azt ígéri, szeptember 15-ig megszületik a megállapodás, amelynek alapja, hogy kifizetjük a szabálytalanságok miatti büntetést, így jóval kevesebb pénzt bukunk. Meglátjuk, sikerül-e megegyezni, Lázár augusztus 19-i, a már jól ismert "gyere ide, takarodj!" stratégiát követő szavai után. Egyáltalán nem biztos, hogy jó szívvel fogadják majd a magyar tárgyaló delegációt. Elvégre (mint megtudtuk) nem mindenkinek érdeke, hogy "ez a pénz bekerüljön a magyar gazdaságba."
