A Felsőoktatási Kerekasztal javaslatára egyes szakokon akár nyelvvizsga nélkül is lehet majd diplomát szerezni. Az indoklás szerint olyan szakokról van szó, ahol „nem létszükséglet vagy másodlagos" a nyelvtudás. A stratégia ezért felülvizsgálná a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit képzési szintenként és területenként.
A kerekasztal szerint a felsőoktatásban végzők egyötöde a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg időben a diplomáját, és ezt sok esetben nem is pótolják utólag. A probléma főleg a kisebb vidéki egyetemeket és főiskolákat érinti. Azonban a könnyítés biztosan nem segít a magyarok gyatra nyelvtudásán, hozzátéve persze, hogy egy nyelvvizsga sem jelent automatikusan megfelelő nyelvismeret.
Az Eurobarometer kutatása alapján sereghajtók vagyunk az unión belül az idegennyelv-ismeret tekintetében. De a népszámlálás sem mutat túl kedvező képet a társadalom nyelvtudásáról. (Szintén megjegyezve a felmérések korlátait, mivel önbevalláson alapulnak.)
A probléma azonban ennél sokkal mélyebben van, ezért is hiányzik évek óta egy megfelelő nyelvstratégia, amely a közoktatástól a felsőoktatáson keresztül a felnőttképzésig orvosolni próbálná a terület hiányosságait. A lassan egy éve nyilvánosságra hozott Fehér Könyv nem feltétlenül ad megoldást. Ez többek között a nyelvek „komplexitás” szerinti sorba rendezését és tanítását tartalmazza, de úgy tűnik lesz a mostani alapszintnél alacsonyabb nyelvvizsgaszint is, amely a szakmunkások nyelvtudását statisztikázhatná.
Nyelvvizsga nélkül is lehet majd diplomázni?
A Felsőoktatási Kerekasztal javaslatára egyes szakokon akár nyelvvizsga nélkül is lehet majd diplomát szerezni. Az indoklás szerint olyan szakokról van szó, ahol „nem létszükséglet vagy másodlagos" a nyelvtudás. A stratégia ezért felülvizsgálná a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit képzési szintenként és képzési területenként.
Ma a felsőoktatásban tanulók ötöde a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg időben az oklevelet, de ezt sokan később sem tudják pótolni. A kerekasztal szerint az „irreális nyelvvizsga-követelmények ésszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát. A probléma főleg a kisebb vidéki egyetemeket és főiskolákat érinti: a Nyíregyházi Főiskolán a hallgatók 45 százaléka, a Kaposvári Egyetemen 50 százaléka nem kapta meg a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt.
2011-ben már volt egy engedmény, a nyelvvizsga-amnesztia. Ez azokat érintette, akik az abszolválást követő három évben nem tudták bemutatni nyelvvizsgájukat. Ők az intézmény által szervezett vizsgával válthatják azt ki.
A mostani javaslat azért is érdekes, mert 2011-ben az oktatási államtitkárság azt tervezte, hogy 2016-tól az egyetemi, főiskolai felvételi kötelező részévé tették volna a középfok nyelvvizsgát, pont a fenti esetek elkerülése miatt.
Magyarország az utolsó az idegennyelv-ismeret szempontjából
Az Eurobarometer felmérése szerint Magyarország áll a legrosszabbul a nyelvismeret terén az unión belül: hazánkban a megkérdezettek 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt. Ez a szám pontosan közelíti a népszámláláson megismert adatokat, ahol is 6,36 millióan mondták azt, hogy a magyaron kívül nem beszélnek más nyelven.
Nem meglepő módon a 15-39 éves korosztály áll a legjobban nyelvtudás szempontjából, ahol az angol messze népszerűbb a németnél. A végzettség tekinettében sincs meglepetés, ha továbbtanul valaki, annál valószínűbb, hogy beszél valamilyen nyelven. A népszámláláson majdnem 1,6 millióan mondták, hogy beszélnek angolul, a németet pedig 1,11 millióan jelölték meg beszélt nyelvként.
Jó-e a nyelvstratégiában kijelölt cél?
A magyarok rossz nyelvtudása nem új keletű, ahogy a diplomázók nyelvvizsga-problémája sem. A megoldás a közoktatáson keresztül a felsőoktatáson át a felnőttképzésig vezethet. Erre tesz kísérletet a tavaly év végén megjelent Fehér Könyv. Ez az oktatási tárca idegennyelv-oktatással kapcsolatos stratégiáját tartalmazza.
A stratégia azonban nem hozott osztatlan sikert. Sokat kritizálták és Hoffmann Rózsa is magyarázkodni kényszerült például amiatt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzanak először.
Egyre biztosabb azonban az alapfokú nyelvvizsga szintnél eggyel alacsonyabb bevezetése. Az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma a tervezetet azzal indokolja, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti. Az új szinttel főleg a szakiskolákban tanulókat céloznák. Egy biztos: ha ez valódi tudást nem is jelentene, mindenképp kozmetikázná az elszomorító statisztikákat.
Az utolsó 100 komment: