A Fidesz kormányzása az intézményi szintű korrupció elburjánzását hozta magával. A mostani végéhez közeledő ciklusban egyenesen tobzódtunk a különféle mutyikban. Az alkalmazott képlet minden alkalommal az, hogy jogszabály-módosításokkal átrendezték a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játszották az adott piacot a klientúra "kitöméséért".
A blogunkban kísérletet teszünk röviden összefoglalni a legjelentősebb mutyikat. Szó lesz a tavaly nyáron elindult trafikrendszerről, a földpályázatokról, a nemzeti bankrendszer kialakításáról, a nagyobb nyelviskolákról és a nyerőgépeket először betiltó, majd újból engedélyező kormányzati szélkakasról is.
Az elmúlt 3 és fél évben sajnos a korrupció nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen intézményi szintre emelkedett: kialakult a foglyul ejtett állam állapota. (Ennek diszkrét megnyilvánulását itt láthatjuk.) A 2010-ben az elszámoltatással kampányoló Fidesz módszeresen szállta meg a közintézményeket és számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Ezúton szeretnénk bátorítani mindenkit: ha egy, a cikkben nem szereplő mutyi ( értsd: jogszabály módosításokkal átrendezni a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játszani az adott piacot a klientúra kitömését) a kedves olvasóink eszébe jut, ami történetesen pont beleillik a fent megfogalmazott képletbe, kéretik megosztani velünk!
A mutyik mutyijának végrehajtása a trafikrendszer bevezetéséhez kapcsolódott. A trafiktörvény 2011 decemberi benyújtása óta követtük figyelemmel a tavaly júliusban megnyíló Nemzeti Dohányboltok sorsát. Már az ötlet felmerülésekor leírtuk, hogy miért tartjuk problémásnak (és álszentnek) a dohánytermékek árusításának állami kézbe vételét. Aki nem pontosan emlékszik a részletekre, az az alábbi táblázat segítségével felfrissítheti az emlékeit:
A klientúra megnyugodhat, őket ugyanis egy esetleges kormányváltás esetére is bebetonozták, kárpótlást előírva nekik. Közben a trafikrendszer miatt felvirágzott a dohánytermékek feketekereskedelme, ami lassan eléri a hazai forgalom felét, miközben 50 milliárdos kiesést jelent az államnak. A rendszer már bevezetésekor több sebből vérzett: a 3 százalékos árrést (ami miatt sok trafikos alapból nem pályázott) a pályázati időszak lezárulta után 10 százalékra emelték, a nyertesek kiválasztása gyakorlatilag pártbelügy lett, a termékek a leszabályzott piac miatt megdrágultak, ráadásul a trafikok rendkívül egyenlőtlenül oszlottak el. A legális dohánypiac a felére zsugorodott eközben.
Közben egészen elképesztő indokkal megtiltották, hogy hipermarketekben, plázákban, benzinkutakon működhessen dohánybolt (persze, hogy a fiatalok miatt, akik az iskolák mellett azért továbbra is vásárolhatnak ha tudnak, hiszen ott a trafikok végül maradhattak). A valós indok persze más, az ezeken a helyeken található 200 dohánybolt a piaci forgalom 17 százalékát lefölözte, miközben 2500 trafik a megélhetés határán van. Nem sikerült tehát tökéletesen monopolizálni a piacot, ezért a finomhangolás. Úgy tűnik tehát, még a piac újraosztását is el lehet szúrni, amit aztán azon keveseknek kizárásával orvosolnak, akik hatékonyan valósították meg a torz elképzelést.
Földmutyi
Az új földtörvény visszásságairól már mi is több ízben beszámoltunk. A kormánypártokon belül is heves indulatokat kiváltó tervezethez több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be a parlamenti képviselők, ezekből 55-öt a Fidesz belső ellenzékét alkotó két korábbi államtitkára, Bencsik János és Ángyán József. Szerintük a javaslat alapvetően szembemegy pártjuk eredeti koncepciójával és elveivel.
A valódi nyertesek
Hogy melyek azok a nagyüzemi érdekeltségek, amelyek a legnagyobb mértékben részesülnek a közös kasszából, és amelyek kormányzati kapcsolataik révén képesek teljesen eltéríteni a törvényhozást a kezdeti céloktól? Ángyán József szerint az agrártámogatások nagy része Csányi Sándor, Nyerges Zsolt és Leisztinger Tamás érdekeltségeihez kerül, állítását pedig többek közt a föld napja alkalmából kiadott jelentésében is bizonyítja. Elmondása alapján a 6 legnagyobb érdekeltséghez egy év alatt 14 milliárd forint támogatás került, ebből Csányi 4 milliárdot, Nyerges Zsolt érdekeltsége 3,7 milliárdot, Leisztinger Tamás érdekeltsége pedig 2,6 milliárd forintot kapott. Eközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra összesen 1 milliárd forintot sikerült kiharcolni.
A nemzeti bankhálózat kialakítása
Többször hallhattunk arra ígéretet Orbán Viktortól, hogy a magyar bankrendszer felét legalább hazai kézen kell tudni. Az új évet Matolcsy György jegybankelnök azzal kezdte, hogy akár több külföldi tulajdonú bank vonulhat ki Magyarországról. Tény, hogy a Fidesz 2010 óta mindent megtett, hogy megnehezítse a bankok helyzetét, sőt, hogy kiszorítsa azokat, amelyek számára nem szimpatikusak.
Brutális bankadó, végtörlesztés - amely nem az igazán bajba jutott devizahiteleseken segített - , majd a tranzakciós adó, amelyet a bankok áthárítottak az ügyfeleikre. Miután Matolcsy György év végén arról beszélt, hogy négy nagy bank távozhat Magyarországról, később ezt a számot Varga Mihály 1-2 bankra szűkítette.
Ezt követően robbant a hír, hogy a Raiffeisen kivonulhat Magyarországról, és az Erste Bank is követheti. Az Erste gyorsan cáfolt, a Raiffeisen esetében viszont egyre több hír keringett arról, hogy a vevő a Széchenyi Bank, a vételi ár egy euró lett volna. Mérlegelve a fantasztikus ajánlatot, a Raiffeisen-nél végül úgy döntöttek, ez túl nagy veszteség lenne, így egyelőre mégse kerül eladásra a hazai üzletág.
Nyelviskolamutyi
A tavaly szeptembertől hatályos felnőttképzési törvény a nyelvoktatás számos területét rendeleti szabályozás alá vonta. A nyelvi képzésekre vonatkozó szabályok azonban egyáltalán nem világosak, ráadásul az érintetteket sem vonták be az előkészületekbe. Így a nyelviskolák és az egyéni nyelvtanárok már hónapok óta bizonytalanságban dolgoznak.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, hogy a nyelvi magántanárok nem tartoznak a törvény hatálya alá, a nyelvi magántanár és a nyelviskola elhatárolása rendkívül problematikus. Az azonban valószínűnek tűnik, hogy a nyelvoktatással foglalkozó mikrovállalkozások is a törvény és a rendelet hatálya alá tartozhatnak. A felnőttképzési törvény hatálya ugyanis kiterjed az egyéni vállalkozókra. A minisztérium által jelzett, kedvező adózási szabályokat is biztosító "lex bejárónő" rendelkezése alapján csak a gyermekek házi tanítására, illetve annak is csak arra a formájára terjed ki, amelyet egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy nyújt. Így a számla adására képes szervezetek - mi legalábbis ezt olvassuk ki a szövegből - a szigorú akkreditációs szabályok hatálya alá tartoznak.
A minisztérium a nyelvoktatás minőségének javításával (amire kétségtelenül szükség van) indokolja a változásokat. Csakhogy az új szabályok a kisebb nyelviskolákat ellehetetleníthetik, közben pedig a támogatásokkal kitömött nagyobbakhoz terelik a tanulni vágyókat.
Szerencsejáték-mutyi
2012. október 2-án 238 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pénznyerő automaták teljes betiltásáról gondoskodott. A kivételes sürgős eljárással tárgyalt tervezetet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető jägermeister államtitkár azzal indokolta, hogy az eddigi szigorítások (korábban jelentősen emelték a játékadót) csak részben voltak hatásosak: a leghátrányosabb helyzetben élők egy része még mindig a pénznyerő automatákba dobálja a pénzét. Sőt, Lázár János kifejezte saját és a kormánypárt aggályait a szerencsejátékkal szemben mondván, ez ellentétes "a mi politikai családunk" krédójával.
Nos úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatban (is) megváltozott a Fidesz álláspontja. A jelek szerint, ha állami koncesszió tulajdonosok üzemeltetik ezeket, már nem is annyira zavaró a káros hatás, amit előidéznek. Elvégre a kaszinónként tervezett évi 850 millió forintos adóbevétel mind az aggályokat, mind a krédót elhallgattatja. Arról nem is beszélve, hogy ezzel újabb lehetőség nyílik arra, hogy (ismét) egy igen értékes üzletet lehessen átjátszani a Fidesz-közeli körök kezeibe, ezzel is tovább építve a hátországot.
Ti, milyen mutyikkal találkoztatok?
