Az Eurostat március 20-án a Boldogság Világnapján jelentette meg kiadványát az életminőség dimenzióiról. A kiadvány célja olyan mérőszámokat bemutatni, amelyek jól szemléltetik az európai társadalmak életminőségének különbségeit.
Az életminőség fogalma kibővíti azokat a kereteket, amelyeket sokszor leegyszerűsítve egy ország GDP-jével írnak le. Ezt legjobban a magyar nyelvben csak egy betű különbséget jelentő jólét és jól-lét fogalmának elkülönítése jelenti. De nemcsak a magyar nyelvben szemléletes ez a különbség, hanem az ország példáján is: hiába tartozunk világszinten a felső középosztályba az egy főre jutó jövedelem alapján, a társadalom közérzete mégis rendkívül rossz.
Az összehasonlításból első részéből az derült ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. A magyar fizetések egyre jobban maradnak le a régiós országokétól, a lakosság háromnegyedének nincs megtakarítása, illetve Görögország mellett csak nálunk csökkentek a munkavállalók szociális juttatásai.
Most az életminőséget a csecsemőhalandóság, a várható élettartam, a személyes boldogság és az elégedettségen keresztül mutatjuk be, de sort kerítünk a férfiak és a nők közötti bérkülönbségekre is.
forrás: parkocka.hu
Csecsemőhalandóság
A csecsemőhalandóság az utóbbi évtizedekben meredeken csökkent Európában és a fejlett világban mindenütt. Ez köszönhető a modernizációval járó egészségügyi ellátás radikális javulásának és az általános életszínvonal emelkedésnek. A csecsemőhalandóságot az egy éven aluli csecsemők halálozásával viszonyítják az összes élve születetthez számához.
Finnország (2.1 százalék) és Svédország (2.4 százalék) büszkélkedhet a legalacsonyabb mutatókkal, míg a legrosszabbal Románia (9.4 százalék) és Bulgária (8.5 százalék). Magyarország az előző két országon kívül csak Máltát és Lettországot előzi meg, ugyanakkor nincs nagyon elmaradva az uniós átlaghoz képest.
Várható élettartam
A születéskor várható élettartam sem alakul fényesen hazánkban. Mindössze egyetlen évvel előzzük meg a legrosszabb kilátásokkal bíró országokat, Romániát, Bulgáriát, illetve két balti államot, Litvániát és Lettországot. Átlagosan 75,3 évig élünk, míg az uniós átlag ezzel szemben 80,1 év.
Az élen az élettartam tekintetében svájciak és olaszok állnak. Kevéssel mögöttük lemaradva a spanyolok, az izlandiak és franciák találhatók.
Szubjektív elégedettség
Az Eurostat közleményében egy 2011-es Eurofond statisztikát is találunk, ami az élettel való elégedettséget próbálja számszerűsíteni egy 1-10-ig terjedő skálán. A magyarok 5,8-ra értékelték az elégedettségüket. Ennél alacsonyabb csak a bolgároké 5,5-tel. A csehek és a szlovákok is 6,4-re, valamint a lengyelek 7,1-re tették elégedettségi szintjüket.
Az ábrán a fenti kérdésre adott válaszokat szemléltetjük a megélhetési nehézségekkel. A függőleges tengelyen azon háztartások aránya látható, amelyek azt válaszolták, hogy nagyon nehezen jönnek ki a fizetésükből.
Férfiak és nők közötti bérkülönbségek
Az országok közötti összehasonlítás alapján a magyar férfiak átlagban 20 százalékkal keresnek többet, mint a nők (az EU-átlag 16 százalék). Ennél rosszabb mutatókat látunk a következő országokban: Csehország (22 százalék), Németország (22 százalék), Észtország (30 százalék), Ausztria (23 százalék), illetve Szlovákia (21 százalék).
A korosztályok összehasonlításából azt láthatjuk, hogy az idősebbek között nagyobb az eltérés. A 24-35 évesek között minden országban kisebbek az eltérések mint az idősebb generációk között.
