Az Alkotmánybíróság április 11-ei döntésével elutasított egy, a Kúria határozatával szembeni alkotmányjogi panaszt. A megtámadott kúriai döntés ugyanis megállapította, hogy a Zuglói Lapok című kiadvány egyoldalú hírközlésével megsértette a választási esélyegyenlőség elvét.
Az Alkotmánybíróság elfogadta a Kúria azon álláspontját, amely szerint a közpénzből finanszírozott médiumok esetében a pártatlanság és elfogulatlanság a kampány idején fokozottan érvényesítendő elv. Ez a megközelítés nem csupán a helyi önkormányzati lapok esetében irányadó, hiszen számos más közpénzből működő médium esetében felmerülhet az elfogultság kérdése. A döntés ráadásul jelentős hatással lehet a kampányokra is a jövőben, gondoljunk csak a legutóbb a Kúria által elkaszált "Magyarország jobban teljesít" reklámszpotra, ahol a kormányzati intézkedések népszerűsítését próbálta közérdekű közleményként tálalni a kabinet.
Forrás: Népszava. Zugló neve rovásírással, ezzel üdvözli a kerületbe érkezőket a zuglói önkorményzat.
Az önkormányzati újságok, mint a településen győztes politikai erők szócsövei?
Az ügy egy olyan jelenségre világított rá, amelyről mindenki tudott, de eddig senki sem foglalkozott vele. Nevezetesen a közpénzekből finanszírozott sajtótermékek elfogultságára.
Számos helyi önkormányzat ugyanis a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében helyi lapot alakított, amelyek jellemzően ingyenesek, s amelyekben a hirdetések száma is viszonylag alacsony. Azaz, ezek a lapok végső soron az önkormányzat által biztosított közpénzekből élnek.
Ezek a lapok a hagyományos, közérdekű tájékoztatás mellett szükségszerűen beszámolnak a helyi közélet eseményeiről is. Mivel ezek az újságok végső soron a fenntartó önkormányzattól, vagy az annak tulajdonában álló cégektől függenek, ezért nem volt példa nélküli, hogy ilyen tájékoztatásaikban "maguk felé hajlott a kezük". Azaz: általában a település életét irányító politikai erők érdekeit szolgálták. Ezek lehettek pozitív hírek, de akár a politikai ellenfelek elleni támadások is.
Az önkormányzati lapokat is védi a véleménynyilvánítás szabadsága, így erre hivatkozva váltak bizonyos esetekben ezek a lapok - különösen kampányidőszakokban - a képviselő-testületek vagy a polgármesterek szócsöveivé. Ez ellen lépett fel a 2014-es országgyűlési választási kampányban az MSZP egyik jelöltje.
A kiegyensúlyozottság követelménye
A konkrét ügyben ugyanis az MSZP jelöltjét hátrányosan érintette az önkormányzati tulajdonban álló lap riportja. A riport ugyanis eléggé egyoldalúra sikeredett, amelyet a sajátos szerkesztés sem oldott, sőt. Erre figyelemmel az ellenzéki jelölt úgy vélte, hogy a cikk lényegében választási hirtdetés, amelynek közzétételére nincs lehetőség a választási eljárási törvény alapján. Az indítványt előbb a választókerületi választási bizottság, majd a Nemzeti Választási Bizottság is elutasította, arra hivatkozva, hogy a cikk az egy sajtótermék, nem pedig választási hirdetés.
Ezt követően a Kúria eljárására került sor, amely megállapította a jogsértést, s a lapot eltiltotta annak folytatásától. A Kúria megállapította, hogy a cikk szoros tartalmi összefüggést mutatott (a Kúria ezzel a finom jelzéssel utalt arra, hogy szinte szó szerint átvette) a Fidesz Zuglói szervezete Facebook-csoportjának egyik bejegyzésével, valamint a Fidesz "Polgári Zugló" című hírlevelének egyik írásával és Papcsák Ferenc képviselő-jelölt szórólapjának anyagával. Így megállapította, hogy a cikk végső soron politikai hirdetésnek tekinthető, ugyanis a kerületet kormányzó párt visszaélt a jogával, amikor ezt az írást közzétette az önkormányzat lapjában is. Ezért az önkormámnyzati lap jogsértését megállapította, s azt eltiltotta annak folytatásától.
És jött az Ab...
... ugyanis az önkormányzati lap alkotmányjogi panasszal élt a döntéssel szemben. Álláspontja szerint a Kúria döntése az Alaptörvényt megsértette, de különösen a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, valamint ennek részeként a médiatartalom meghatározásának a szabadságát.
Ezt az indítványt utasította el az Ab, s így hatályban tartotta a Kúria döntését. Az Ab érvelésének a lényege az volt, hogy elismerte az önkormányzat lapalapítási jogát és azt, hogy abban tájékoztasson az adott közösség eseményeiről, akár közéletéről is. Döntésében azonban kiemelte, hogy az önkormányzatok az államszervezet részét képezik, s közpénzekből gazdálkodnak. Az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatát is alapul véve az Ab kiemelte, hogy a közpénzekből gazdálkodó önkormányzati lapok véleménynyilvánítási szabadságának a választási kampány szabályai a korlátját jelenthetik. Így a kampány időszakában ezeknek a lapoknak is be kell tartani a választási kampány esélyegyenlőségre és a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályait.
Az eset érdekessége, hogy a végzést hozó tanácsban mind etatista-paternalista bírák, mind pedig az emberi jogok mérsékelt és erőteljesebb védelmezői is részt vettek. Az ügy súlyát az is jelzi, hogy a végzés előadó bírája az Alkotmánybíróság elnöke volt.
A döntés jelentősége
A Kúria és az Ab határozata fontos elvet fogalmaz meg: kampány idején a közpénzekből finanszírozott sajtótermékeknek is tiszteletben kell tartani a választási eljárás alapvető elveit. Így legalább is a kampányidőszakban egyértelműen semlegesnek kell lennie az önkormányzatok lapjainak.
Amennyiben azonban ezt a gondolatot továbbvisszük, akkor ebből az elvből akár az is levezethető, hogy a kampány során valamennyi, közpénzből finanszírozott médiumnak ezen elvek alapján kell eljárnia, s ha ennek nem tesz eleget, akkor azt a választási bizottság és a bíróság is eltilthatja a jogsértéstől. Így a lépés látszólag csak kicsi, azonban a jelentősége óriási is lehet, s átírhatja a kampányidőszak stratégiáit is.
Ha tehát a királyi televízió, vagy a Kossuth rádió egy jövőbeli kampányidőszak alkalmával nem tartja be ezeket az elveket, hasonló sorsra juthat, mint a helyi önkormányzati lapok, vagyis eltilthatják a jogsértéstől. A pártatlanság és elfogulatlanság elvének figyelmen kívül hagyása egyébként a közpénzből finanszírozott médiumok esetében leginkább az állampolgárt károsítja, akinek pénzéből működik az elfogult propagandát terjesztő sajtóorgánum. Az ellenzék pedig mostantól nyilván árgus szemekkel figyeli majd a hasonló jogsértéseket, hiszen ezek után annyi ziccert hagyhat ki, ahányszor nem csap le minden hasonló, egyoldalú hírközlésgyanús ügyre.
