Több írásunkban is foglalkoztunk a magyar társadalom polarizációjával és hazánk régiós versenyben való lemaradásával. Arról is írtunk, hogy a kormány "Magyarország jobban teljesít" szlogenjéhez képest az életszínvonal nemhogy nem javult, de romlott is. Persze, már akinek. A Fidesz társadalompolitikájával a felső középosztálynak nevezett réteg járt jól.
A számok sem igazolják vissza egyértelműen az új adórendszer sikerességét. A családok tavalyi reálkeresete átlagosan másfél százalékkal maradt el a tavalyelőttitől. Ez annak is köszönhető, hogy 3,3 millióan 360 milliárd forinttól estek el az adójóváírás megszüntetése miatt, a családi adókedvezménnyel viszont csak 184 milliárdot tudtak érvényesíteni. Ahhoz képest, hogy az ország jobban teljesít a Hay Group elemzése szerint - a kedvező inflációs várakozások valóra válása esetén - is 2014 végén a bruttó reálbérek csupán a 97,3 százalékát érik el a 2008-as fizetéseknek.
A Privátbankár az Eurostat adatainak segítségével elemezte a társadalom rétegeiben lezajlott jövedelmi változásokat. Eszerint a lakosság legalább 70, más számítás szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint 2009 végén.
Szintén jól érezhetővé teszi a különbségeket a GfK Vásárlóerő tanulmánya, amely szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.
Rosszabbul élünk, mint hat éve?
A Privátbankár az Eurostat adatainak segítségével elemezte a társadalom rétegeiben lezajlott jövedelmi változásokat. Eszerint a lakosság legalább 70, más számítás szerint 90 százalékának alacsonyabb volt a jövedelme 2013 végén, mint 2009 végén. Például a legalsó decilisben a jövedelem értéke 2009-ben még 2656 euró, 2013-ban már csak 2379 euró. Az euró alapú összehasonlítás szerint az emberek 70 százalékának csökkent a jövedelme.
Persze az embereket a forint vásárlóértéke érdekli. A forintalapú számítási módszer szerint - az alábbi táblázatban látható módon - azt mutatja, hogy a 10. decilis kivételével mindenki jövedelme csökkent. (Itt meg kell jegyezni, hogy a jövedelemről és nem a bérekről van szó. A jövedelem tágabb fogalom, a szociális juttatások, nyugdíjak, másodállás, ingatlan-bérbeadás stb. is benne van.)
A legalsó decilisbe tartozók jövedelme majdnem 15 százalékkal esett vissza. A második decilisben 12, a harmadikban 11 százalék ez a csökkenés, de még a kilencedikben is két százalék, tehát majdnem mindenki rosszabbul járt, csak a leggazdagabbak nem.
Az elemzés tartalmazza azt is, hogy a jövedelmi decilisek hogyan részesedtek a társadalmi összjövedelemből 2009-ben és 2013-ban. Az alábbi táblázat szerint a felső két decilis volt képes nagyobb szeletet kihasítani a közös tortából a többi rovására. Az is világosan látható, hogy a legnagyobb veszteséget a legalsó decilisek könyvelhették el. Az adatbázisból az is kiderül, hogy a legmagasabb jövedelmű egy százalék négy éve a jövedelmek 3,8 százalékát kapta, ma már 4,9 százalékát.
Ahhoz képest, hogy az ország jobban teljesít a Hay Group elemzése szerint - a kedvező inflációs várakozások valóra válása esetén - is 2014 végén a bruttó reálbérek csupán a 97,3 százalékát érik el a 2008-as fizetéseknek. (A bruttó reálbér számításakor nem veszik figyelembe az adóváltozásokból fakadó változásokat.)
Akik igazán jól jártak az adórendszer változásával
A családi adókedvezmény kiterjesztésével sem az alacsonyabb keresetűeknek kedveznek igazán, nem beszélve az egyszülős családokról. A gyermekszegénységről szóló blogunkban már foglalkoztunk azzal, hogy a kormány által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között.
A számok sem igazolják vissza egyértelműen a családi adókedvezmény sikerességét. A családok tavalyi reálkeresete átlagosan másfél százalékkal maradt el a tavalyelőttitől. Ez annak is köszönhető, hogy 3,3 millióan 360 milliárd forintól estek el az adójóváírás megszüntetése miatt, a családi adókedvezménnyel viszont csak 184 milliárdot tudtak érvényesíteni.
A bruttó 500 ezer forintnál többet keresők száma a dolgozók 6 százalékát sem éri el, míg a 3 vagy több gyereket nevelők is csak a 6 százalékát teszik ki a dolgozóknak. A gyerektelen kis jövedelműek pedig egyértelműen vesztesei az egykulcsos családi kedvezményes adórendszernek. Ezzel szemben azok a legjobban keresők, akik több gyermeket is nevelnek nagyot kaszálhattak az új rendszerben.
A kormány által emlegetett 184 milliárd forintnyi családoknál kint hagyott pénz tehát igen egyenlőtlenül oszlik meg. Így erősen kétséges ennek hatása, ráadásul a családtámogatási rendszer sokkal rosszabbul áll intézményi (óvodák, bölcsödék) tekintetében.
Az alábbi, Origoról származó táblázat mindenképpen árulkodó:
Lemaradó Magyarország
Jól érezhetővé teszi a különbségeket a GfK Vásárlóerő tanulmánya, amely szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.
Régiós összehasonlításban még szomorúbb a helyzet: a magyar vásárlóerő mindössze a szlovák kétharmadát teszi ki. Északi szomszédunk az egy főre jutó 7473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, Magyarország pedig - a tavalyi évhez hasonlóan - a 31-diken. Így olyan országokat utasítunk magunk mögé, mint Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró).
De Horvátország például (5208 euróval) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka.
Nagyon rossz az irány
A Tárki egy korábbi kutatása alapján a válság óta (2009 és 2012 között) jelentősen nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Most pedig a KSH adta ki a szegénység mértékével és kiterjedtségével kapcsolatos kiadványát, amely szintén lesújtó állapotokat mutat. Csak ízelítőül: a háztartások háromnegyedének nincs fedezete váratlan kiadásokra, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra.
Az olyan intézkedések, mint a családi adókedvezmény kiterjesztése vagy a rezsicsökkentés nem fogják ezeket a folyamatokat megfordítani. Az előbbit eddig csak olyan a családokban tudták teljesen kihasználni, ahol mindkét szülő az átlagnál jobban keres, és a mostani kiterjesztés sem fog segíteni sokaknak. De a rezsicsökkentés sem jelent sokat a háztartások azon 15 százalékának, ahol bevallásuk szerint nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat, vagy ahol elsősorban fával, szénnel fűtenek.
A válasz tehát az, hogy a jövedelmünk változása alapján - hacsak nem a leggazdagabbak közé tartozunk - bizony rosszabbul élünk, mint hat éve. A legrosszabbul a legszegényebbek jártak, nekik majd 15 százalékkal esett vissza a jövedelmük 2009 óta.
