Az elmúlt pár hétben különböző helyekről is érkezett olyan jelentés, amely a magyar gazdaság teljesítményét, állapotát elemzi. A hónap elején Brüsszel küldött nekünk egy országspecifikus jelentést, amelyben az elismerő szavak mellett jó néhány kemény kritika is megfogalmazódott. A tanulmány összesen hét pontban foglalja össze, hogyan is lehetne a magyar gazdaság állapotán javítani. Az ajánlásokból az derül ki, hogy az Európai Bizottság leginkább azokat a dolgokat kritizálja, amelyek még Matolcsy György unortodox tündérmeséjéhez miniszterségéhez köthetőek.
Az Európai Bizottságon kívül az IMF is készített egy jelentést, amely, ahogy már mi is megírtuk – vegyes képet mutat nemzetgazdaságunk állapotáról. A 98 oldalas dokumentum számos pontján megtalálhatóak az aggodalomra utaló jelek: továbbra is számos rendszerkockázat van a gazdaságban, a konvergencia nagyon lassú, a kormányzati programoknak minimális hatásuk van.
A „feketelevesnek” a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég döntése tekinthető, mert Magyarország továbbra is a befektetésre nem ajánlott kategóriában van, köznapi nyelven még mindig a bóvliban. Ennek okait itt boncolgattuk. Mindhárom jelentés tartalmazott hideget-meleget, ezekből mi azokat a megállapításokat gyűjtöttük össze, amelyekre büszkék lehetünk és amelyekre kevésbé.
Hogyan állunk külföldről nézve?
Az Európai Bizottság jelentése szerint a kormány növekedési forgatókönyve a 2014-2016 közötti időszakra „nagyjából megalapozott”, azonban 2017-et illetően már „túl optimista”. A költségvetési célokat övező kockázatok 2014-ben nagyjából egyensúlyban vannak, de erősödik annak kockázata, hogy 2015-től kezdődően a hiány magasabb lesz a célul kitűzöttnél. Brüsszel emiatt (több más egyéb megállapítás mellett) úgy véli, hogy 2014-től kezdődően további „strukturális kiigazításra”, azaz megszorításra van szükség.
(A kép kattintásra megnő)
Az IMF tanulmánya szerint a magyar gazdaság kikerült a 2012-es recesszióból, a termelés növekedése várhatóan 2 százalékos lesz idén a beruházások és a lakossági fogyasztás további javulása mellett. Az ezt követő két évben egyaránt 1,7 százalékos növekedéssel számol. Ám továbbra is jelentős kockázatot jelent a bizonytalan környezet, a még mindig magas államadósság, a nagy finanszírozási igény és a külföldi finanszírozásra való széleskörű támaszkodás.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég szerint a magyar gazdaság átlagos növekedési üteme továbbra is elmarad a „BB/BBB” besorolású szuverén adósokétól, a gyarapodás mindazonáltal gyorsul: épp ezért 2,7 százalékra javították a magyar gazdaság idei fejlődésére adott prognózisát az eddigi 1,8 százalékról. A magyar közadósság-ráta azonban a jelentős költségvetési konszolidációs erőfeszítések ellenére nem sokat változott az elmúlt években. Ezért továbbra sem kerültünk ki a bóvli kategóriából.
Több tiszteletet Unortodoxisztánnak? Nem éppen.
A Brüsszelből érkezett országspecifikus ajánláscsomag több pontja erőteljesen szembemegy a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájával, illetve a volt mágusunk gazdaság-miniszterünk intézkedéseivel. A táblázatba ezeket a pontokat gyűjtöttük össze:
Hogyan látja mindezt a kormány?
A magyar kormány június 3-án küldte el válaszát Brüsszelbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az Európai Bizottság nem veszi figyelembe a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett vitathatatlan javulását. A tárca közölte: Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal, továbbá a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem.
Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára június 10-én úgy reagált a brüsszeli jelentésre, hogy ebben az évben van néhány olyan új ajánlás, amelyekkel nem ért egyet a kormány. Ezek közé tartoznak a költségvetés egyensúlyával, illetve az oktatásban megjelenő szegregációval kapcsolatos kritikák, valamint a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslat.
A költségvetés egyensúlyával kapcsolatban a bizottság ajánlásában a GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékű idei költségvetési kiigazítás szerepel. A kormány viszont úgy látja, hogy az idei büdzsé megalapozott, további kiigazítás nélkül tartható a vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Előbb-utóbb kiderül, ki számolt jobban, mi pedig ígérjük, hogy továbbra is nyomon követjük az eseményeket.
Summa summarum
Ha a különböző tanulmányokat összevetjük, akkor kijelenthető, hogy bár egyértelműen mutatkoznak pozitív trendek is a magyar gazdaságban, túlzott bizakodásra sajnos nincs okunk, a kormányunk pozitív meglátásai ellenére sem.
Ekkora lemaradással, ilyen felzárkózási szinttel ugyanis kizárt, hogy még ebben az évszázadban elérjük az uniós átlagot. A célok eléréséhez komoly átfogó reformokba kellene kezdenie a kormánynak, a Fidesz terveit ismerve - vagy inkább nem ismerve - viszont jól tudjuk, hogy ennek esélye vajmi kevés. A populista intézkedések, mint például a rezsicsökkentés, felülírják a valós problémák kezelését, így pedig kár is abban reménykedni, hogy Magyarország valaha is megközelíti az unió átlagát.
Bár ne lenne igazunk.
Az utolsó 100 komment: