Dübörög a brazíliai világbajnokság és a nemzetközi európai kupákban is kisorsolták a magyar futballklubok selejtezős ellenfeleit. Az új stadionok közül már átadták a felcsúti Pancho Arénát, debreceni a Nagyerdei Stadiont és az utolsó simításokat végzik a Ferencváros új otthonánál is, illetve a Puskás Stadion is elbúcsúzott a nagyközönségtől, amelynek felújítása várhatóan 2018-ban fejeződik be.
Ezenkívül az MLSZ pénzügyi rendszerén belül és kívül is folytatódnak a Nemzeti Stadionfejlesztési Program munkálatai is. Nem véletlenül nevezték a 2014-es büdzsét a stadionépítések költségvetésének.
A brazíliai világtorna előtti felvezetést és botrányokat figyelve az embernek akarva-akaratlanul is eszébe jut párhuzamot vonni Brazíliával, ahol bár a foci szent és sérthetetlen, mégis láthattunk tiltakozásokat a világbajnokság és az olimpia rendezése ellen. Az ok egyszerű: a brazilok úgy érezték, hogy oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára nem marad pénz, annak minősége rossz, de igénybe venni legalább drága. Ismerős helyzet, ugye?
Lezárul a stadionfejlesztések első köre
A Ferencváros arénájának átadásával lezárulhat a fejlesztések első köre. Amennyiben a Loki és a Fradi is továbbjut a selejtezőkben, a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is bemutatkozhatnak az új létesítmények. Az új arénák fényében még kínosabb lenne a tavalyi szereplés megismétlése: az utóbbi évek legkiábrándítóbb eredményét hozták a selejtezők: egyik csapatunknak sem sikerült megélnie legalább az augusztust. Igaz, az eggyel előtti szezonban az utóbbi évek egyik legjobb magyar nemzetközi szereplését produkálta a Videoton.
A Puskás Stadion is búcsúzik egy időre
A klubcsapatok mellett a nemzeti aréna is megújul, ahol utoljára a kazahokat fogadta a nemzeti tizenegy. Az 2013. április 15-i kormánydöntés értelmében mégis a Puskás marad a nemzeti futballaréna, amelyben új lelátókat alakítanak ki. Az Istvánmező rehabilitációjának részeként a Puskás Ferenc Stadiont a legmagasabb UEFA-kategóriájú, legalább 65 ezer fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportközponttá építik át.
A stadion építése várhatóan 2014 végén kezdődhet és a tervek szerint 2017 végén kerülhet átadásra. A létesítmény 60-80 milliárd forintba kerülhet, ám a kiszolgáló egységek - például parkoló létesítése - miatt a beruházás összköltsége 70-90 milliárd forint lehet.
Emellett felújítják a Körcsarnokot és a Millenáris Velodrómot, illetve átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot. Új létesítmények is készülnek: egy nemzetközi úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas csarnok, atlétikai pálya és fedett atlétikai edzőpálya, valamint kiszolgáló épületek és parkolók. Az aréna egyik különlegessége lesz a tetőre kerülő, körülbelül egy kilométer hosszúságú kivilágítható panoráma futópálya.
2020-ban pedig az Eb-t is rendezhetnek Budapesten, mivel onnantól nem egy rendezőország, hanem 12 európai nagyváros bonyolítja le a mérkőzéseket.
2014-2017 közötti fejlesztések
Stadionépítésekre összességében majdnem 82 milliárd forint jut 2014-re. 2017-ig pedig összesen 345 milliárd forintot irányoznak elő az ehhez kapcsolódó célokra. A Puskásra és az Olimpiai Központra 2014-ben 20 milliárdot, a győri arénára 4,9-et, a szombathelyi stadionra 4,6-ot, a fehérvárira 4,5-öt, a diósgyőrire pedig 1,75-öt szánnak.
A stadionfejlesztési koncepció megvalósulása első évében 12 milliárddal terheli a költségvetést. Ezen kívül tanuszoda és tornaterem-építési projektek is szerepelnek a jövő évi költségvetési tervezetben. De ide tartozik még a Tüskecsarnok, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, a 16 kiemelt sportág létesítményeinek fejlesztése, valamint a nyolc év múlva sorra kerülő úszó-vízilabda világbajnokság előkészítése is.
Mindezeken felül folytatódik a stadionbiztonsági projekt is, amelyre 2014-ben 714 millió forintot szánnak.
Van, amit az MLSZ pénzügyi rendszerén kívül...
Az már korábban ismert volt, hogy NB II keleti-csoportjából feljutott Mezőkövesd 400 millió forintot kapott a költségvetés tartalékaiból, mivel az élvonalbeli induláshoz nem rendelkeztek megfelelő létesítménnyel. A székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésére 2014-ben 4,5 milliárd forintot szán a kormány, 2015-ben pedig újabb 4,5 milliárd juthat a projektre. A terv szerint egy 14 ezres IV. kategóriás aréna épülhet, ahol csak nemzetközi kupadöntőt nem lehetne rendezni.
Miskolcon is egy-egy 15 ezres modernizált brit stílusú, fűthető stadion felépítése a cél. A tervezett költség ebben az esetben két év alatt 3,5 milliárd forint, amelyet az egy milliárdos tao-támogatás egészít ki. Szombathelyen 10 ezer néző befogadására alkalmas stadion épülhet, amelyhez más sportágakat kiszolgáló létesítményeket is kapcsolnak. Itt is két egyenlő részletben 9 milliárdot különítenek el a beruházásra (amelyben benne van a kézilabda csarnok is).
Van, amit az MLSZ pénzügyi rendszerén belül...
Az MLSZ az új, Nemzeti Stadionfejlesztési Programját a 2020-as Eb-kandidálással egy időben jelentette be. A kormány által jóváhagyott koncepció értelmében 2016-ig 38 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NB I-es és NB II-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.
A profi létesítményekből négy lesz 8 és 14 ezer férőhely közötti, négy-öt 8 és 6 ezer közötti, a többi pedig ez alatti stadion. A fejlesztési tervek tartalmaznak egy úgynevezett budapesti csomagot is, e szerint Budán és Pesten két futballcentrum jön majd létre, ezek mellett összesen 70 pályát építenek.
A 10 éves MLSZ-stratégia
A 2020-ig terjedő időszakban az MLSZ céljai között szerepel a tízezres átlagnézőszám elérése az élvonalban. A felnőtt válogatott részvétele legalább két világtornán (ez a 1986-os mexikói világbajnokság óta nem sikerült). Valamint a 2012-14-es időszakban évente egy klubcsapatnak a főtáblán kell szerepelnie, majd 2015-től már kettőnek, s ebből egyiknek a nemzetközi kupatavaszt is meg kell élnie.
A választásokra felépült a Pancho Aréna is
A felcsúti stadion áprilisi megnyitóján az összes fideszes és Fidesz-közeli háttérember jelen volt, hogy megtekinthessék Orbán Viktor ékszerdobozát, az 1800 fős faluba telepített 3500 ember befogadására képes Pancho Arénát. Ki is sajnálhatná a „nem közpénzt” (- by Orbán Viktor) az összességében 3,8 milliárd forintból épült stadionra, amelyből 2,8 milliárd forint tao-ból folyt be, amely - ahogy az átlátszó írja - közjogi értelemben közpénznek minősül. Mivel a támogató cégek nem fizették be az államkasszába az adójukat, ez a pénz jelenleg hiányzik onnan. Így tulajdonképpen a tao állami támogatásnak tekinthető, tehát a Pancho Arénát, az Orbán házának szomszédjában felépült stadiont mégiscsak közpénzből húzatta fel a miniszterelnök.
És hogy konkrétan mit is jelentenek számokban az elmúlt évek a felsőoktatásban és a fociban? Míg 2010-ben a felsőoktatás állami támogatására kb. 190 milliárd forint állt rendelkezésre, 2013-ban már csak 123 milliárd forint jutott az egyetemeknek. Ez az összeg csak idén emelkedett valamelyest, amit a kormánypárt(ok) óriási nagylelkűségnek igyekezett beállítani. Az elmúlt évek forráskivonásai azonban nagyon nehéz helyzetbe hozták az egyetemeket, ráadásul a rektoroknak jelentős pénzügyi zárolásokkal is szembe kellett nézniük. A kormányzati politika azt az üzenetet hordozza magában, hogy ma Magyarországon az út a felemelkedéshez nem az oktatáson, hanem a gyepszőnyegen keresztül vezet.
Foci vs. középosztály
Az pedig nyilván a legsötétebb demagógia lenne - a stadionavatók szünetei között - megjegyezni, hogy becslések szerint Magyarországon négymillióan élnek a létminimum alatt, a gyermekes családok felében időnként gondot okoz az élelmiszervásárlás és a nettó minimálbér már régóta köszönő viszonyban sincs a létminimummal. Magyarországon már a mondás sem a régi: cirkuszt, vagy kenyeret!
Az utolsó 100 komment: