Kifizetetlen tartozások, forráshiány, lopakodó nem-vizitdíj és szakemberhiány. Ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni a magyar egészségügyet. Korábban már írtunk arról, hogy valami készül az egészségügyben: bár a Fidesz a 2008-as szociális népszavazással elutasította a vizitdíjat, ám ez nem oldotta meg az ágazat problémáit.
Ráadásul az egészségügyi dolgozók elvándorlása továbbra is komoly méreteket ölt. Az elmúlt 5-6 évben több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Az idei első félévben sem lassult a kivádorlás üteme. A 25 és 29 év közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.
Magyarországon az egészségügyi kiadások jelentősen kisebbek – arányaiban és összegükben is – a fejlettebb államokénál, azonban Lengyelország kivételével a visegrádi államokénál is kisebb. Hiába volt 2010-ben választási ígéret az állami tartozások felszámolása, azóta az államosításokkal rekordméretűre hízott a költségvetési intézmények eladósodottsága. A kórházak összesen 54 milliárdos tartozást görgetnek maguk előtt.
Olcsó demagógia lenne azt mondani, hogy az új Puskás-stadion vagy a Városligeti beruházás feléből rendezni lehetne az intézmények adósságát, hiszen, mint azt mostanában hallottuk, az éhező gyermek is jobban járnak attól, hogy Vajna kaszinói 7 milliárdos adókedvezménnyel működnek.
forrás: demotivalo.com
Korábban már írtunk arról, hogy valami készül az egészségügyben: bár a Fidesz a 2008-as szociális népszavazással elutasította a vizitdíjat, ám ez nem oldotta meg az egészségügy problémáit. A kórházak eladósodottak, az orvosok elvándorolnak, a szolgáltatás minőségén pedig jócskán lehetne javítani. A rendszer fenntartható működéséhez muszáj lesz reformokat bevezetni a szektorban, ezt már kormányzaton belül is egyre többet hangoztatják.
Jelenleg a kormányközeli sajtó szivárogtatásaiból úgy tűnik, bevezetésre kerül egy "nem-vizitdíj", amely a minőségibb ellátásért és a szabad orvosválasztásért rendszerszinten kötelezné fizetésre az extra költséget vállaló betegeket (a módszer hellyel közzel egyébként már működik). Ez a részleges térítési díj azonban nem oldaná meg a nagy többség problémáját, az alacsony színvonalú, hálapénzzel fenntartott egészségügy problematikáját.
Alternatív javaslatok is léteznek: egy koncepció szerint negyedévente maximum ötször lenne ingyenes a betegellátás, a további kezelésekért, vizitekért fizetnie kellene a betegeknek. Szegeden pedig olyan tesztüzem kezdődött a nyáron, hogy aki hajlandó kifizetni a kezelések árát, nem kell feliratkoznia a hosszú, akár több hónapos, sőt éves várólistára.
Szakemberhiány
Az egészségügyi dolgozók elvándorlása továbbra is komoly méreteket ölt. Az elmúlt 5-6 évben több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Az idei első félévben sem lassult a kivádorlás üteme. A 25 és 29 év közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.
Az orvosok, az ápolók és a gyógyszerészek között legnépszerűbb célországok: Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Szintén népszerű Írország, Svájc és az északi skandináv országok.
500 milliárd forint hiányzik az egészségügyből
"Magyarországon nagyon keveset költünk közpénzből egészségügyre. A '90-es évek közepén, a GDP százalékában nagyjából egyforma, 5-6 százalék közötti költés jellemezte Magyarországot, Csehországot, Szlovéniát, Belgiumot, Nagy-Britanniát és Svájcot. Mi ezen országok között az élmezőnyben voltunk a 6,1-es értékünkkel. Csakhogy hazánk mára a közkiadások tekintetében lement 5 százalék alá, miközben Csehország és Szlovénia 6,4-6,5 százalékra ment fel, a jóval magasabb GDP-jű Svájc és Nagy- Britannia pedig 7-8 százalékra. ... Az elmaradás tehát éves költségvetési szinten az ágazatban minimum 400-500 milliárd forint a szerényebb magyar GDP-vel számolva is" - nyilatkozta a Népszavának Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki egyben a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője is.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint - aki egyben a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője is - a kormányzati politikának újra kellene értékelni prioritásait, mert az egészügy politikai hasznot is hozna számára. A magyar egészségügyet hatékonynak tartja, mert kevés pénzből sok embert kezel, de ez főleg az elszánt szakembergárdának köszönhető.
Velkey úgy reagált Orbán Viktor kijelentésére, hogy addig nem kap plusz forrást az egészségügy, amíg nem bizonyítja a hatékonyságát, hogy a rendszerben nincs akkora tartalék, ami a kérdést rendezni tudná.
(A táblázat kattintásra megnő)
A mai egészségügyi rendszerek erős kihívások előtt állnak. A technika és az orvostudomány fejlődése jelentősen hozzájárult az átlagéletkor növekedéséhez, azonban ezek számos kihívást is magukban rejtenek. Egyrészt a társadalom elöregedését, amely a járulékfizetők arányának csökkenésével, s a járulékokat felhasználók számának növekedésével jár, másrészt azzal, hogy a modern megoldások általában költségesebbek. Így a kihívások elsősorban a rendszerek finanszírozását érintették.
Amennyiben a fenti táblázatra tekintünk, azt láthatjuk, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások jelentősen kisebbek – arányaiban és összegükben is – a fejlettebb államokénál, azonban Lengyelország kivételével a visegrádi államokénál is kisebb. Mindemellett nálunk is jelentős költségvetési kiadást jelent az egészségügy működtetése.
Tartozások
"Ám Magyarországon a körbetartozás nagyobb része az egyik legnagyobb megrendelőtől, az államtól és az önkormányzati szektorból indul ki.[...]Hasonlóképpen fontos garancia, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a kifizetéseket" – olvasható a Fidesz Nemzeti Együttműködés Programjában 2010 májusában.
Hiába volt 2010-ben választási ígéret az állami tartozások felszámolása, azóta az államosításokkal rekordméretűre hízott a költségvetési intézmények eladósodottsága. A kórházak összesen 54 milliárdos tartozást görgetnek maguk előtt. Olcsó demagógia lenne azt mondani, hogy az új Puskás-stadion vagy a Városligeti beruházás feléből rendezni lehetne az intézmények adósságát.