Benyújtották a parlamentnek azt a 47 oldalas törvénytervezetet, amely alapján az egyoldalú szerződésmódosításokból fakadó bevételt kell visszafizetniük a bankoknak. A veszteség akár 1000 milliárd forintos is lehet, mivel minden túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venniük a bankoknak, így a pénzügyi szektor számára a legrosszabb forgatókönyv valósult meg. A bankoknak ráadásul nem csak a deviza- és devizaalapú, hanem a forinthitel-szerződéseiket is újra kell számolniuk az eredeti feltételek szerint.
Elsőre úgy tűnt, hogy a végtörlesztők is jól járhatnak, a részletek megismerése után azonban biztosra vehető, hogy a legtöbb végtörlesztő semmilyen további kedvezményben nem fog részesülni, mivel el kell számolniuk a végtörlesztés során alkalmazott árfolyamkedvezménnyel, ez alapján pedig csak nagyon keveseknek járhat vissza pénz.
Mindeközben a legtöbb bankok által indított állam elleni per megbukott a bíróság előtt, és csak néhányaknak sikerült bizonyítaniuk, hogy nem jártak el tisztességtelenül.
Az első csomag
Júniusban fogadták el az első törvényt, amely az árfolyamrés semmisségét mondta ki. A törvény további eleme volt, hogy minden olyan egyoldalú szerződésmódosítás, ami tisztességtelennek számít szintén semmisnek mondható, így például az egyoldalú kamatemelések is. A bankoknak az MNB által számolt feltételek alapján kell visszafizetniük ezeket a pénzeket, amennyiben nem sikerült a bíróság előtt bizonyítaniuk az igazukat. A törvényalkotó erre rövid időt adott, és bár a bankok szinte egytől-egyig bíróság elé vitték a maguk igazát, a legtöbb állam elleni pert eddig bukták a bankok, vagy éppen az Alkotmánybíróság elé kerültek az ügyek.
Az új törvénytervezet
Múlt héten benyújtották az országgyűlésnek a második, a korábbinál sokkal részletesebb csomagot, amely alapján a bankokat akár 1000 milliárdos veszteség is érheti. A külföldi anyabankoknak tehát további feltőkésítést kell alkalmazniuk, amennyiben továbbra is ragaszkodnak magyarországi leánybankjaikhoz. Nézzük a részleteket:
- Túlfizetésként kell elszámolniuk a bankoknak az árfolyamrés különbözetet, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból eredő kamat, kamatfelár és egyéb díjemeléseket.
- Az elszámolást egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni egy későbbi MNB-rendeletben meghatározott képlet alapján.
- 2016. április 30-ig kamatemelési moratóriumot hirdetnek meg, azaz a bankok másfél évig nem változtathatnak a szerződések kamat és díjtételein.
- Az árfolyamréshez hasonlóan minden további túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni, azaz a bankoknak a legrosszabb, az adósok számára a legkedvezőbb verzió valósul meg.
- Különböző az ügyfeleknek adott kedvezmények által csökkenthető a visszafizetett összeg.
- A bankoknak nem csak a deviza- és devizalapú, hanem a forinthitel szerződéseiket is újra kell számolniuk az eredeti feltételek szerint.
- A végtörlesztők 10 ezer forint befizetése ellenében kérhetik az újraszámolást.
- A bankoknak 2015. január 15. és 29., valamint február 14. és 28. között kell elküldeniük az elszámolást.
Bizonyos részleteket egyelőre nem ismertek, és még várhatóak módosítások a törvénnyel kapcsolatban, ezért csak megbecsülni lehet, hogy a bankszektort körülbelül 1000 milliárdos veszteség érheti. Ez már hatással van a gazdaság egészére, igaz a teljes gazdasági hatást nehéz megbecsülni, mivel a másik oldalról nézve az ügyfelek többletforráshoz jutnak, amellyel növelhetik például fogyasztásukat.
A végtörlesztők kimaradnak
Bár elsőre úgy tűnt, hogy a végtörlesztők is jól járhatnak, a törvénytervezet részletei alapján úgy tűnik, hogy ők hoppon maradnak. Bár a kedvezményes végtörlesztőknek is visszajár a pénz, az ő esetükben azonban a kifizetendő összegből a bank levonhatja a végtörlesztés során alkalmazott árfolyamkedvezményt. Így egy végtörlesztő csak akkor járhat jól, ha a különbözet pozitív.
A legtöbb végtörlesztő így garantáltan nem kap semmit, ami további 130 milliárd forint elszámolásától mentesíti a bankszektort.
Nem mindenki jár jól
Az árfolyamgátasok sem járnak olyan jól, mint azok akik nem léptek be az árfolyamgátba, így relatív előnyük csökken (azaz nem is járnak rosszabbul, mivel az árfolyamgát során rengeteg kedvezményhez jutottak hozzá, például árfolyamkockázat elkerülése, vagy az aktuális törlesztőrészlet 30 százalékos csökkenése). A törvénytervezet ugyanis kimondja, hogy azok, akik igénybe vették az árfolyamgátat, az ő esetükben az abból származó kedvezményt levonhatja a bank az elszámolás során.
Azok, akik beléptek az árfolyamgátba, átlagosan 122 ezer forinttal kaphatnak vissza kevesebbet, viszont a korábbi kedvezmények miatt még így is jobban járhattak azoknál, akik nem léptek be. Bár az árfolyamgát hosszú távú hatásai ismertek, egyelőre nem lehet tudni mi lesz akkor, ha a deviza- és devizaalapú hiteleket forintosítják, mivel ebben az esetben az árfolyamgátat is meg kellene szüntetni. Így a mindenki számára ismert pontos hatást majd csak akkor lehet megismerni, ha elfogadnak egy törvényt a forintosítással kapcsolatban is.
Jöhet a forintosítás
A forintosítás szinte biztosra vehető, mivel a vezető kormánypárti politikusok többször érveltek mellette. Nagyon úgy fest, hogy a folyamatba az MNB is beszállhat a devizatartalékaival. Becslések alapján körülbelül 8 milliárd euró konvertálásában kell majd a jegybanknak segítenie.
A most megismert törvény alapján viszont úgy tűnik, hogy ez csak a jövő év második felében történhet meg. Már csak azért sem kell elkapkodni a forintosítást, már a hazai fizetőeszköz árfolyamának nagyon nem kedvezne egy rosszul kivitelezett folyamat.
Elkésett csomag
Fontos ügy a devizahitelesek megsegítése, hiszen sok százezer családot érint a pénzügyi válság óta a hazai fizetőeszköz mélyrepülése, és részben az abból fakadó törlesztőrészlet megemelkedése, csakhogy ezt a lépést már évekkel ezelőtt meg kellett volna lépnie a kormánynak. Nem csak a kormánypárt vádolható lassúsággal, hanem a hazai és európai igazságszolgáltatás is, hiszen egészen május-júniusig kellett várni azokkal a bírósági döntésekkel, amelyek lehető tették a törvényalkotó számára a fellépést. Az már más kérdés, hogy az állam akár 2010-ben is már megkezdhette volna a procedúrát, ahelyett, hogy a következő években kidolgozta az olyan rossz terveket, mint például a végtörlesztés, vagy a többször is módosított és nagyon lassan útjára indult árfolyamgát.
