Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy abban az esetben, ha nem sikerül ténylegesen csökkentenie az államadósságot, akkor Magyarország visszakerülhet a szégyenpadra. Mindeközben a választásoknak köszönhetően az év első felében másfél éve nem tapasztalt költségvetési hiány halmozódott fel, ami miatt szigorú takarékosságra lesz szükség a következő hónapokban.
Mint ismeretes, a 2015-ös költségvetési tervnek se híre, se hamva, bár ebben az időpontban már nyilvános szokott lenni. Ennek az lehet az oka, hogy a vártnál nagyobb első féléves hiány és a jobb GDP-adatok miatt újra kellett tervezni a jövő évi büdzsét, valamint a közelgető önkormányzati választás miatt nem lenne "időszerű" felfedni, amennyiben újabb megszorításra készül a kormány.
Az biztos, hogy a brüsszeli fenyegetést komolyan kell vennie a kormánynak, hiszen az Orbán-kormány egyetlen gazdasági sikere a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülés volt, igaz ennek minden magyar ember megfizette az árát.
Sokat költött idén a kormány
A második negyedévben GDP-arányosan 3,8 százalék volt a hiány, ami az elmúlt másfél év legmagasabb értéke. A KSH adatai szerint a kiadások 5,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezt pedig továbbra is azt bizonyítja, hogy a választások miatt a kormány már az év első felében kiköltekezett. A következő hónapokban spórolni kell majd, amennyiben tartani szeretnénk a 3 százalék alatti hiánycélt.
A kiköltekezés összhangban van a vártnál nagyobb GDP-adatokkal is, amit korábban mi is azzal magyaráztunk, hogy részben a nagyobb kormányzati kiadások támogatják a várnál magasabb növekedést, de ezek csak átmeneti hatással bírnak. Például az uniós támogatások lehívásának felgyorsulása azt is jelentette, hogy Magyarországnak nagyobb hozzájárulást kellett befizetnie.
A vártnál nagyobb második negyedéves hiány még nem jelenti azt, hogy ne teljesülne a hiánycél, mivel az év második felében (leginkább az utolsó hónapokban) számolnak el bizonyos adóbevételeket, ami javítani fog az egyenlegen. Ennek ellenére a kormány nem engedheti meg a további túlköltekezést, még az önkormányzati választás ellenére sem.
Az államadósság nem teljesít jól
Mindeközben Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy figyeljen oda az államadósság csökkentésre, ellenkező esetben visszakerülhet az ország a szégyenpadra. A túlzott-deficiteljárás ugyanis nem csak a költségvetési hiányról, hanem az államadósságról is szól, és abban az esetben, ha egy adott országnak nem sikerül teljesítenie az uniós előírást és szabályt az államadósság csökkentéssel kapcsolatban, akkor az ország visszakerülhet az eljárásba, még annak ellenére is, ha a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt van.
A magas államadósság egyértelmű oka a gyenge árfolyam. 2014 második negyedévében például rekord magas szintre ugrott a GDP-arányos bruttó államadósság, köszönhetően a forint mélyrepülésének. Hiába a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása és a vártnál nagyobb idei növekedés, az államadósságot mégsem sikerült csökkenteni, köszönhetően a Matolcsy György monetáris politikájának. A kamatcsökkentések miatt a forintárfolyamban egy egyszerű szinteltolódás volt megfigyelhető, és a korábbi 280-290 körüli sávból 300-310 közé tolódott az euróval szemben. Ez pedig érzékenyen érintette az államadósság devizában jegyzett részét.
Az Európai Bizottság koránt sem optimista a jobb növekedési adatok ellenére, és valódi költségvetési konszolidációt sürget annak érdekében, hogy az államadósság tartósan csökkenő pályára tudjon állni.
Mi a helyzet a jövő évi büdzsével?
Talán nem véletlen, hogy ezzel összhangban a sajtóban egyre több hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a következő években komoly strukturális átalakításba kezdene a kormány annak érdekében, hogy a GDP-arányos újraelosztás csökkenjen, és az állami kiadások csökkentésével stabilizálni lehessen a gazdaságot, és biztosítani az államadósság csökkentését.
A kormányzati kommunikáció azonban egyből tagadni kezdett a megszorításokkal kapcsolatban. Igaz, ezt úgy hárították, hogy eddig sem voltak megszorítások, és ezután sem lesznek. Mi azonban jól tudjuk, hogy az Orbán-kormány eddig sem tétlenkedett, ha megszorításokról volt szó, gondoljunk csak az új adókra, adókulcsok megemelésére, és még hosszasan lehetne sorolni.
Az eddigi információk, az uniós fenyegetés és a második negyedéves hiány arra utal, hogy a jövő évi költségvetés sok meglepetést tartalmaz majd, de ezzel a közvélemény csak a hónap végén szembesülhet a tervek szerint.
Vaskos deficit volt 2011-ben
Ez uniós statisztikai módszertan megváltozása után újrakönyvelték a 2011-es hiányt, az ESA 2010-es módszertan alapján pedig Magyarország nem számolhatja el bevételként a magánnyugdíjpénztáraktól befolyó vagyont. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es szuficit valójában deficit volt, mégpedig vaskos hiányt sikerült összehoznia a kormánynak, GDP-arányosan 5,6 százalékot.
Ez azt jelenti, hogy trükközés nélkül a válság óta nem látott hiány jött össze 2011-ben.
Jöhetne már a stabilitás
Magyarország megítélésén sokat javítana, ha a kormány nem trükközéssel és ad hoc intézkedésekkel próbálná meg kistafírozni a költségvetést. Az elmúlt két évben sikerült stabilizálni a hiányt, ehhez azonban számos megszorító intézkedésre volt szükség. Az ad hoc intézkedések és ötletelések viszont korántsem jelentik azt, hogy a magyar államháztartás hosszú távon is stabil pályára állt volna. Nem véletlen, hogy az Unió az elmúlt időszakban már többször is felhívta arra a figyelmet, hogy valódi, átfogó költségvetési konszolidációra és strukturális átalakításra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság stabilizálódjon és az államadósság csökkenő pályára álljon.
