Sok tanárt nem fizettek ki az uniós pénzből finanszírozott nagyszabású állami nyelvoktatási programban, miközben az uniós pénzeket osztó, a programot lebonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal már le is zárta a projektet, még záróünnepséget is tartott. Az, hogy a kiválasztott nyelviskolák átverték a nekik dolgozókat, láthatólag senkit nem érdekel. 300 nyelvoktató cég egyébként teljesen kimaradt a bizniszből, addig öt olyan nagy cég kapott milliárdos megrendelést, amelyek közül az egyik nem is foglalkozott nyelvoktatással, és a többi is erős politikai szálakkal rendelkezik.
Közben a legújabb felsőoktatási koncepció megint pálfordulást hozott: 2020-tól akár kötelező is lehet a felsőoktatásban a felvételihez a nyelvvizsga. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot decemberben tárgyalhatja az országgyűlés.
Az biztos, hogy az Eurobarometer 2012-es kutatása szerint sereghajtók vagyunk az Unión belül idegennyelv-ismeretben. A probléma azonban ennél sokkal mélyebben van, ezért is hiányzik évek óta egy megfelelő nyelvstratégia, amely a közoktatástól a felsőoktatáson keresztül a felnőttképzésig orvosolni próbálná a terület hiányosságait.
Káosz az állami "megaprojektben"
A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárokat nem fizették ki az uniós pénzből finanszírozott nagyszabású állami nyelvoktatási programban, miközben az uniós pénzeket osztó, a programot lebonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal már le is zárta a projektet, még záróünnepséget is tartott. Eddig hiába tettek panaszt az illetékes Munkaerő-piaci Kulcskompetenciák Projektirodánál, a szervezet valamiért ebben nem érzi magát kompetensnek. A Ring Nyelvstúdióról már évek óta terjed az a hír, hogy átveri a neki dolgozókat, mégis ők lettek kiválasztva a projekt lebonyolítására. Nyilván nemsokára rájuk is kiszáll a KEHI, a gépeiket pedig 40 rendőrrel vitetik majd el. Már csak azért is, mert a program költségvetése közel 12,5 milliárd forint, ami jóval több, mint a Norvég Civil Alap 3 milliárdos költségvetése.
Már a projekt kezdetekor kérdések merültek fel az uniós pénzből indított lakossági nyelvoktatási programmal kapcsolatban. Amíg 300 nyelvoktató cég kimaradt a bizniszből, addig öt olyan cég kapott milliárdos megrendelést, amelyek közül az egyik nem is foglalkozott nyelvoktatással, és a többi is cég is erős politikai szálakkal rendelkezik.
A tavaly szeptembertől hatályos felnőttképzési törvény is csak tovább nehezítette a nyelviskolák dolgát. A legnagyobb nehézséget a vagyoni biztosíték előteremtése és az engedélyeztetési eljárás jelenti. A minisztérium a nyelvoktatás minőségének javításával indokolta a változásokat. Csakhogy az új szabályok a kisebb nyelviskolákat ellehetetleníthetik, közben pedig a támogatásokkal kitömött nagyobbakhoz terelik a tanulni vágyókat.
Az ország versenyképességének megőrzéséhez mindenképpen szükség van idegennyelv(ek)et beszélő munkavállalókra. Az új felnőttképzési törvénnyel azonban felmerül a kisebb iskolák ellehetetlenülésének veszélye.
Az újabb szabályozás persze lehetőséget teremt a nyelvoktatási piac újraosztására. Erre már számtalan példát láthattunk a ciklus során - elég csak a trafik vagy a takarékmutyira gondolnunk. Egy dolog mindenesetre biztos: minőségi nyelvoktatásra az országnak feltétlenül szüksége lenne.
Romló adatok
Az egyértelmű, hogy a pluszpontok, illetve a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetését követően egyre többen próbálkoztak és tettek le sikeres nyelvvizsgát. A megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok száma 2007 és 2010 között 103 és 104 ezer körül mozgott. 2010-től azonban egyértelmű csökkenés figyelhető meg: míg angolból ekkor 70 ezer 735-en tettek le sikeres nyelvvizsgát, 2013-ban már csak 56 ezer 618-an. A többi nyelvnél is ehhez hasonló tendenciák jellemzőek.
Érdekesség, hogy az adatok alapján egyértelműen kijelenthető: Németország a német nyelv elvesztette a küzdelmet az angollal szemben, egyértelművé vált az utóbbi dominanciája. Míg 2007-ben a megszerzett nyelvvizsgák 61 százalékát angolból, 25 százalékát pedig németből szerezték meg, addig ez az arány 2013-ban úgy fest, hogy: 71 százalék a 20 százalékkal szemben, sajnos úgy, hogy nem az angol nyelvvizsgák száma növekedett, hanem éppenséggel mindkét nyelvvé csökkent.
Diploma nyelvvizsga nélkül vagy az egyetemi felvételi követelményként?
A nyelvoktatással kapcsolatos bizonytalanságok nem új keletűek. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal javaslatára egyes szakokon akár nyelvvizsga nélkül is lehet majd diplomát szerezni. Az indoklás szerint olyan szakokról van szó, ahol „nem létszükséglet, vagy másodlagos" a nyelvtudás. A stratégia ezért felülvizsgálná a diplomaszerzés nyelvvizsgák letételéhez kötött követelményeit képzési szintenként és területenként.
A kerekasztal szerint a felsőoktatásban végzők egyötöde a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg időben a diplomáját, és ezt sok esetben nem is pótolják utólag. A probléma főleg a kisebb vidéki egyetemeket és főiskolákat érinti. Sokat mondó, hogy korábban éppen ennek az ellenkezőjét tervezték a fenti esetek megakadályozására: középfokú C-típusú nyelvvizsgához kötötték volna az egyetemi felvételit.
Ezen probléma kezelését segítené a választás előtt bejelentett diplomamentő program. A programba összesen 30 ezren regisztráltak, ebből a tervek szerint 13 ezer 730-an vehetnek majd részt a tanfolyamokon. Közülük angolt 9968-an, németet 3488-an, franciát pedig 274-en tanulhatnak.
A legújabb felsőoktatási koncepció szerint meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e a középfokú nyelvtudás kötelezővé tétele a felsőoktatási felvételin. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot decemberben tárgyalhatja az országgyűlés. Egyelőre a részletek nem tisztázottak.
Rossz idegennyelvtudás
Az biztos, hogy az Eurobarometer 2012-es kutatása alapján sereghajtók vagyunk az Unión belül idegennyelv-ismeretben. A probléma azonban ennél sokkal mélyebben van, ezért is hiányzik évek óta egy megfelelő nyelvstratégia, amely a közoktatástól a felsőoktatáson keresztül a felnőttképzésig orvosolni próbálná a terület hiányosságait.
Miért jó, ha ismerünk legalább egy idegennyelvet?
http://coub.com/view/3yweo