A következő 45 évben 2 millióval csökkenhet a népességszám Magyarországon. Minden harmadik ember 65 évnél idősebb lesz, a gyermektelenek aránya pedig még tovább növekedhet – derül ki a KSH Népességtudományi Intézet által készített 2015-ös Demográfiai Portréból. Sajnos nagyon rossz prognózist mutat Magyarország jövője számára az a tény, hogy a hazánkból való tömeges kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási életkorban lévő korosztályokat érinti leginkább.
Bár a kormány felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban (is) a gyermekvállalás ösztönzésével kívánja megoldani a hazai demográfiai válságot, ennek ellenére sajnos nem látható, hogy történt volna érdemi javulás az éves születésszámban 2014 végéig. Múlt év februárjában például minden idők legalacsonyabb februári születésszáma volt megfigyelhető, 2013-ban pedig összesen közel 89 ezer újszülött látta meg a napvilágot, amely szám azonban jóval elmarad a 2009-es adatoktól (96 ezer 422).
A 2015-ös Demográfiai Portré
A KSH Népességtudományi Intézet által készített 2015-ös Demográfiai Portré újabb három év eltelte után ad jelentést a magyar népesség helyzetéről. Az immár harmadszor megjelenő átfogó elemzés nemcsak a közelmúlt, hanem a következő évtizedek ijesztő magyarországi demográfiai folyamatait mutatja be. A tanulmány szerint 2060-ban várhatóan 7,9 millió fő körül alakul Magyarország népessége, vagyis a következő 45 évben 2 millióval lesz kevesebb hazánk lakossága. A legmagasabb várható népességszám 8,69 millió, a legalacsonyabb pedig 6,7 millió körül várható.
Hazánk lakossága a nyolcvanas évek eleje óta folyamatosan csökken, a 2011-es népszámlálás és 2014 között 100 ezer a "veszteség". A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye.
Gyermekek száma
1990 elején még 2,1 millió volt a gyermekek, a 0-14 évesek létszáma, 2011-ben már csak 1,5 millió, 2014-ben pedig 1,4 millió. 2060-ra számuk mindössze 1 millióra is apadhat. Ez 2060-ra 13 százalék körüli arányt jelent.
Sajnos jelenleg az látható, hogy nem történt érdemi javulás az éves születésszámban 2014 végéig. A havi adatokból az derül ki, hogy a 2010 nyarán bekövetkezett történelmi mélyponthoz vezető sokkszerű zuhanást követően 2014 decemberéig nem figyelhető meg trendszerű növekedés. Még 2014 februárja is (2013 decemberéhez hasonlóan) az egyik olyan hónap volt, amikor minden idők legalacsonyabb februári születésszáma volt megfigyelhető.
A kutatásból az is kiderül, hogy a teljes termékenységi arányszám (TTA) 2014-ben javult, az előzetes értéke 1,41. Az elmúlt évtizedekben a születések száma és a teljes termékenységi arányszám jellemzően együtt mozgott, azonban az elmúlt néhány évben a teljes termékenységi arányszám valamivel kedvezőbben változott, mint a születések száma. Ennek az az oka, hogy 2012-t követően elkezdett felgyorsulni azon női korcsoportok (20-40 évesek) létszámának csökkenése, akik körében viszonylag magas a gyermekvállalási kedv. Tehát egyre kevesebb potenciális anya vállalt ugyanannyi vagy kicsit több gyermeket, így az egy főre jutó termékenység nőtt – írja a Portfolio.hu
A kutatók a 2015-ös Demográfiai Portréban azt vetítik előre, hogy a következő években jelentős mértékben növekedni fog a végleges gyermektelenség, amelynek mértéke az 1975-ös születési évjáratú nők esetében már 17-18 százalék lesz. Bizonyos társadalmi alcsoportokban még ennél is lényegesen nagyobb arányt fog jelenteni, hiszen például a fővárosi diplomás nők 25 százaléka már a 2011. évi népszámlálás eredményei szerint sem vállal gyermeket.
Elöregedés
Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és annál idősebbek létszáma, 2011-ben pedig már 1,7 milliót számlált ez a korcsoport. Arányuk a népességben 13 százalékról 17 százalékra nőtt. 2030-ra 2,1 millióan lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió lehet 65 év felett, ami 33 százalékos arányt jelent. Mindez azt jelenti, hogy 45 éven belül Magyarország népességének harmada lesz 65 év felett, vagyis egy időskorúra már kevesebb, mint két aktív korú jut majd a népességen belül.
Az elöregedő magyar társadalmat jól mutatja az Eurostat ábrája is: hazánkban többen halnak meg, mint ahányan születnek. A probléma egyébként nem minden uniós országban jellemző, az ír, a ciprusi és a luxembourgi népesség például nő, ahogyan a francia, brit és svéd lakosság is egyre népesebb.
Az elöregedés azonban nem egyforma erővel sújtja Európa különböző régióit. A fejlettebb északi és nyugati országokban viszonylag magasabb születésszámhoz magasabb bevándorlás párosul. Ugyanakkor a kevésbé fejlett, kelet- és dél-európai régiókat többnyire alacsonyabb termékenység és a fiatalok elvándorlása jellemzi. Nőnek a területi egyenlőtlenségek, a zsúfolt és az elnéptelenedő régiók egy-egy országon belül is megtalálhatóak.
Átlagos évi népességnövekedés százalékos változása 2001-2011 között
Csak egyetlen elkerülhetetlen lépés jöhet
A Demográfiai Portréban szerepelt, hogy a kutatások szerint a Nagy-Britanniában élő magyar nők termékenységi rátája magasabb, mint az itthon élőké, és itthon éppen ez a generáció fog hiányozni a szülőképes nők közül. A kormány népesedéspolitikájáról elmondható: azoknak a változtatásoknak, amelyeket 2010-ben bevezettek, az össztermékenységet tekintve nem nagyon volt hatásuk. Igaz, nem is nagyon lehetett, mert a kedvezmények egy esetleges harmadik gyerekre irányultak, és az akadályok az első és a második gyerekek esetében jóval erőteljesebbek.
Egyes pártok a magyarországi demográfiai helyzettel mit sem törődve a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségével kampányolnak. Mindez a szakértők szerint csak oda vezethet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága még gyorsabban fog romlani. Sajnálatos módon egy ilyen intézkedéssel mindenkinek rosszabb lesz. A drámai demográfiahelyzet miatt valószínűleg az lesz, ami ilyenkor lenni szokott: idővel megint szükséges lesz, hogy felemeljék a nyugdíjkorhatárt.
