Kevés olyan ágazat van, amelyre még nem tette rá csápjait a kormánypárt, de úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy egy valóban jól teljesítő és fejlődő ágazatot is bekebelezzen a Nemzeti Együttműködés. A KSH adatai szerint ugyanis szédületes bővülésen esett át az ágazat az utóbbi években: 2010 óta majdnem 30 százalékkal nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma. Nem csoda hát, hogy a sikerből részesedni akar az ágazat felemelkedésében eddig nem túl tevékeny kormányzat - gazdasági holdudvara - is.
Egy február elején kiszivárgott kormány-előterjesztés tervezetéből ugyanis az derül ki, hogy a kormány egy új intézménystruktúra kialakítását tervezi, amely a turizmus egészét lefedi, és amelyre a kormányzati érvelés szerint azért van szükség, hogy növekedjenek a turizmusból származó állami bevételek.
Csakhogy a dokumentum több ponton az állami piacra lépést javasolta a turisztikai ágazatban is, kezdve a nemzetközi színvonalú rendezvényszervezéstől a városnéző buszok indításáig. Kérdés, lehet-e hinni a kormánypártoknak, hogy nem lesz újabb piaclenyúlás, ezúttal a turizmusban. Hamarosan kiderül, a tervezet ugyanis szűk két hónapot ad a megvalósításra.
A Magyar Turizmus Zrt. legutóbbi nagy dobása: Menekülj Magyarországról, ha tudsz! (szabadulószoba) Forrás: Cink
Piackorlátozás vagy hatékonyságnövelés?
Egy nemrég kiszivárgott titkos kormányzati előterjesztés alapján a kormány növelni akarja befolyását a turisztikai piacon: a tervezet szerint az államnak piacra kéne lépnie a turizmusban, kezdve a nemzetközi színvonalú rendezvényszervezéstől a városnéző buszok indításáig. A tervezet háttérintézményt is rendelne a tervhez, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökséget (NIÜ) hozná létre a cél elérésére.
A propagandaminisztérium miniszterelnöki kabinetiroda szerint persze szó sincs államosításról, vagy a piac korlátozásáról: „Az előterjesztésnek nem célja korlátozni a piaci versenyt, vagy befolyást gyakorolni a piacra, nem tartalmaz javaslatot magáncégek állami körbe vonására”. Mindeközben pedig Lázár „bürokráciacsökkentő” János is sietve biztosított mindenkit arról, hogy „nem lesz államosítás”.
Pedig az új központi intézményt, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökséget valamiből finanszírozni is kell majd. A jelenlegi tervek szerint a szervezet az állami és fővárosi támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájönnének az általa létrehozott rendezvények bevételei, továbbá a jutalék, amelyet rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, illetve egyes szolgáltatóktól szednének. A terv szerint a Nemzeti Kongresszusi Irodával (NKI) már 3-5 év alatt elő kéne, hogy teremtse teljes éves büdzséjének 50 százalékát - írja az Index.
Az NIÜ-vel jönne az állami rendezvényszervezés, a budapesti konferenciaturizmus fejlesztése és állami városnéző buszok is. Sokan már most lenyúlásoktól, a piaci szereplők megkárosításától tartanak.
Hiszen nyilvánvaló, hogy a piacra lépés például a városnéző buszok esetében nem a meglévő piac bővülését jelenti, hanem a piacon megjelenő állami szereplő hatására a meglévő forgalom oszlik majd többfelé - ami akkor is biztosan bevételcsökkenést okoz a piacon lévő vállalatoknak, ha az állam nem hozza törvényi eszközökkel előnyös helyzetbe a saját városnéző buszait a többiekkel szemben.
Gigaszervezet a turizmus élére is
A tervezet alapvetően három lehetőséggel számol az állami struktúra átalakítása kapcsán:
1. A Magyar Turizmus Zrt. ügynökséggé alakítása után öt nagy egység kiválna, és 100 százalékban állami tulajdonban lévő, önálló gazdasági társaságként működnének (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával).
2. A NIÜ alapítaná meg az öt a gazdasági társaságot, és „ezzel egy anyavállalat-leányvállalat konstrukció jönne létre”.
3. Az ügynökség (NIÜ), mind az alá tartozó szervezeteket központi költségvetési szervek lennének.
Felmerül azonban az a kérdés is, hogy vajon a turizmus működésének hatékonyságát valóban egy központi, állami intézmény fogja biztosítani? Hiszen nem állíthatjuk, hogy az állam és a hatékonyság szavak kéz a kézben járnak. A központosítás már az oktatásban is csúfosan megbukott, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésével szerzett tapasztalatok például éppen ezt bizonyítják.
Való igaz, hogy a turizmusból származó állami bevételek tekintetében lemaradunk a régió többi országától: bármennyire is bővül a magyarországi idegenforgalom, a szomszédos országokban a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt.
Sikerágazat és sharing economy (közösségi gazdaság)
Magyarországon a turizmus a GDP 8,8 százalékát adja, a foglalkoztatásból kivett része pedig összesen 11,3 százalék. A KSH adatai szerint pedig szédületes bővülésen esett át az ágazat az utóbbi években: 2010 óta majdnem 30 százalékkal, 13,36 millióról 17,25 millióra nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma, és 2014-ben a belföldi utazások számának alakulásában is kedvező fordulat állt be, miután 3 százalékkal, 14,38 millióról 14,85 millióra emelkedett a többnapos belföldi turisták száma. Nem csoda hát, hogy a siker megtetszhetett az ágazat felemelkedésében eddig nem túl tevékeny kormányzatnak is.
Forrás: KSH
Az utazási irodák, a regisztrált szálláshelyek, az idegenforgalmi szolgáltatók működése, az idegenforgalmi adó és persze a turisták által Magyarországon elköltött pénz hozzájárul a gazdasághoz, de vajon milyen szemmel nézi a kormány a főként Budapesten elterjedt sharing economyn alapuló Airbnb-szolgáltatást, amelyen keresztül bárki kiadhatja a lakását utazóknak, a regisztrált szállásadók többsége azonban nem regisztrált. Felmerülhet a kérdés, hogy a hatékonyság jegyében vajon az Uber után rászállnának majd az Airbnb-re is?
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaság kapcsán úgy fogalmazott: ezek a szállodákat, utazási irodákat vagy utazásszervezőket hosszú távon nem veszélyeztetik például a magánszobák vagy -lakások igénybevételét lehetővé tevő sharing economy platformok, ezek ugyanis a szolgáltatás minőségét tekintve nem versenyezhetnek a professzionális turisztikai szolgáltatókkal - írja a portofolio.hu.
Fontos látni emellett azt is, hogy a közösségi gazdaságnak kulcsfontosságú szerepe lehet a külföldi vendégek Magyarországra vonzásában, akik aztán pusztán azzal, hogy költik a pénzüket, jelentősen hozzájárulhatnak a turizmus másodlagos bevételeinek növekedéséhez.
Rokonok kulcspozícióban?
Fontos gazdasági szereplőként részt vett a tervezettel kapcsolatos zártkörű egyeztetésen a miniszterelnök lánya, valamint Orbán Viktor és a filmes, kaszinós Andy Vajna is. A turisztikai ágazat teljes átalakítását tehát úgy tűnik, a legjobb szakembergárda bábáskodásával végzik majd.