Nemrégiben látott napvilágot egy kutatás a magyarországi korrupció-percepcióról, amelyből kiderült, mennyire látják korruptnak az országban uralkodó viszonyokat a magyarok. Az eredmény elkeserítő, de egyáltalán nem váratlan: minden harmadik ember szerint nőtt a korrupció 2010 óta, mióta a Fidesz van hatalmon.
A kutatások szerint az emberek nem tévednek. Egy másik kutatás 120 ezer közbeszerzés anyagát nézte át 2009-2015 időszakából, amelyből kiderült, hogy akár 140-320 százalék közötti túlárazás is előfordulhat, és 2009 óta meredeken nőtt az ártorzítás a magyar közbeszerzéseknél.
Nincs min csodálkozni, mindennek tanúi voltunk. Az elmúlt 6 évben szinte nem telt el úgy hét, hogy ne borult volna ki egy újabb bili a Fidesz-közeli korrupciós ügyek körül: trafikmutyi, földmutyi, ormótlan ingatlannövekedések, elcsalt EU-s pályázati pénzek, kaszinómutyi, letelepedési államkötvények, gázmutyi és sorolhatnánk tovább az ügyeket, amelyeknek közös nevezője, hogy az egyik oldalon a közvagyon általában el, a másikon pedig a magánvagyon feltűnik.
Forrás: 4024.hu
A nemzeti mutyik kormánya
Számtalan kutatás, elemzés foglalkozott a magyarországi korrupcióval, amelynek minden esetben fontos, központi eleme, hogy jogi eszközökkel magánpénzzé alakítják a közpénzeket. Úgy is mondhatnánk, hogy Magyarországon haveri kapitalizmus épül a polgárok kárára a magyar adófizetők pénzéből.
A nyertesek pedig a kormánypártokhoz közel álló üzleti körök, oligarchák. Ezek helyzetbe hozása nem csak pillanatnyi érdek, hiszen a politikai hatalom gazdasági hatalommá alakításának fontos pillérei ezek a strómanok. Segítségükkel egy elvesztett választás után jó ideig nem kell majd attól félnie a jelenlegi kormánypártoknak, hogy kiürül a kassza.
Az elmúlt években tehát őrületes mennyiségben kerültek elő az újabb és újabb korrupciós ügyek, amelyeket már számon tartani is nehéz - ezt pedig nem csupán mi mondjuk. Egy új, reprezentatív közvélemény-kutatásban azt látjuk, hogy a magyarok háromnegyede úgy véli, hogy annyi a korrupciós ügy az országban, hogy már követni sem tudják. Mondanunk sem kell, hogy az ingerküszöb eltolódásával, a korrupcióvaksággal bizony azok járnak jól, akik érdekeltek a korrupciós csatornák fenntartásában, hiszen leginkább ők részesülnek a közvagyon magánvagyonná alakításával nyert óriási összegekből.
A rendszer pedig természeténél fogva előbb-utóbb mindenkit utolér, akitől még van mit elvenni, hogy aztán Mészáros Lőrinceknek és Andy Vajnáknak adja. Mindehhez pedig a magyar nyomozati szervek eltűnt bizonyítékokkal, az ügyészség pedig megszűnő vagy el sem indított nyomozásokkal asszisztálnak.
Korrupciós kutatások: lefelé a korrupciós lejtőn
Egy friss elemzés (Publicus) foglalkozott bővebben a témával. Az eredmények alapján a korrupció mértéke a 6. legfontosabb probléma ma Magyarországon. (A listát egyébként a szegénység vezeti, amelyet a megkérdezettek 43 százaléka jelölt meg). Érdekes továbbá az is, hogy a választók nem tudják a korrupciót konkrét szereplőkhöz kötni. Sokkal inkább pártokban gondolkodunk, amikor a korrupció témájáról szó van (a legtöbben a Fideszt tartották a legkorruptabbnak (17 százalék, ezt követően, kevesebb mint feleannyian az MSZP-t tartották a legkorruptabbnak 7 százalékkal). Jellemző a magyar viszonyokra, hogy az egyes pártok szavazói általában sokkal inkább vakok a saját pártjuk korrupciós ügyeire: így a fideszes szavazók a baloldali, míg a baloldali szavazók a fideszes politikusokat tartották a legkorruptabbnak.
Forrás: Publicus
A Transparency International (TI) korrupciós kutatásában Magyarország tavaly 100 pontból 51 pontot ért el, ami három ponttal múlja alul az ország 2014-es eredményét - tehát szerintük is romlott a helyzet. A pontszámhoz hasonlóan a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott Magyarország. Martin József Péter, a TI magyarországi igazgatója szerint hazánkban kiépült és rendszerszerűvé vált a korrupció központosított formája, éppen ezért 2015 a közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt Magyarországon.
Igény azonban lenne a változásra: a válaszadók háromnegyede, 76 százalék szerint nem szabad beletörődni abba, hogy a korrupció mára a politika természetes részévé vált.
Közbeszerzések: közpénzlapátolás markolóval
A Korrupciókutató Központ kutatói (CRCB) nemrégiben több mint 120 ezer közbeszerzés anyagát nézték át 2009-2015 időszakából, amelyből kiderült, hogy akár 140-320 százalék közötti túlárazás is előfordulhat.
A kutatás 5 fő üzenete a következő:
1. Csökken a verseny a közbeszerzéseknél
2. Folyamatosan növekednek a korrupciós kockázatok (aki csalni akar, az ebben a környezetben tud is)
3. Növekszik a túlárazás mértéke és gyakorisága is
4. Az ártorzítás borzasztóan magas, becsült értéke 130-320 százalék
5. Az EU-s támogatásoknak visszás hatása van: csökkentik a versenyt és növelik a korrupciót
A közbeszerzések kapcsán tehát általános tendencia, hogy a verseny fokozatosan csökken, miközben a transzparencia is egyre alacsonyabb szinten van. Jelenleg az átláthatóság szintjében Chilével (!!) versenyzünk, és az adatok egyre romlanak. A pályázatok közel egyharmadát versenyeztetés nélkül adják oda a nyertesnek, akiknek kilétét sokszor titkolná az állam.
Forrás: CRBC I a túlárazás folyamatosan nő
Elkeserítő adatok, amelyek ellen tenni kellene. Megfelelő törvényekkel a legtöbbet a hatalmon lévő elit tehetné azért, hogy kevesebb vándoroljon magánzsebekbe, s több maradjon az országnak, az állampolgároknak. De persze mutyiországban ezek után sem fog történni semmi. A Fidesz-közeli üzleti körök továbbra is számolatlanul juthatnak hozzá a közbeszerzési forrásokhoz, rokonok és barátok cégbirodalmai nőhetnek ki a semmiből, hogy aztán állami pályázatokon milliárdokat besöpörve, a bennfentes ügyészségből adódóan a felelősségre vonástól való legcsekélyebb félelem nélkül vonogathassák a vállukat.
