A vasárnapi boltzár eltörlése nem mindenkinek okozott örömet, a kiskereskedelmi dolgozók kiszolgáltatottnak érzik magukat. Új szabályokat szeretnének lefektetni a munkaidőt és a bérüket tekintve. A munkaadói érdekképviseletek már előálltak egy ajánlatcsomaggal: többek között azt kérik, hogy a munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illesse meg.
A penzcentrum.hu információi szerint a kormány egy másik megoldáson is töri a fejét: a fix vasárnapi bérpótlék helyett sávos rendszerrel rendeznék kereskedelmi dolgozók helyzetét, úgy, hogy a vasárnapi bérpótlék időarányosan változna, azaz a reggeli nyitáskor például még 50 százalék plusz járna a dolgozóknak, déltől viszont akár már 200 százalék. A boltoknak azonban ez a lépés komoly érvágást jelentene, többségük nagy valószínűséggel már vasárnap délben kénytelen lenne bezárni. A sávos bérpótlékról már megint „csak” szakmai szervezetet nem sikerült megkérdezni.
Az MSZP mindeközben próbál minél többet kihozni abból, hogy a Fidesz visszavonta a vasárnapi boltzárat. Amellett, hogy ráerősítettek a népszavazási kezdeményezés végigvitelére, még egy javaslatcsomagot is benyújtottak az országgyűlés elé, amely havi két vasárnapban maximálná a kötelező hétvégi munkát, illetve kétszeresére emelné az azért járó dolgozói pótlékot.
100 százalékos bérpótlék járna
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonása hátrányosan érintette a kereskedelemben dolgozókat, ezért arra kérik a kormánypártot, hogy lehetőség szerint javítson a munkavállalók helyzetén. A munkaadói érdekképviseletek - a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetsége (MaSzSz) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) - nemrég közösen adott ki egy közleményt, amelyben tudatták, hogy egyikük sem ért egyet azzal, hogy a vasárnapi vásárlás lehetőségének visszaállításával a törvényalkotók felére csökkentették a vasárnapi pótlékot.
A három érdekvédelmi szervezet több ajánlást is megfogalmazott, például hogy a munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék illesse meg, a munkáltató a jelenlegi 1 helyett 2 vasárnapi pihenőnapot biztosítson havonta a dolgozók számára, vagy éppen a gyermekét egyedül nevelő szülő önkéntes alapon, azaz kizárólag saját kérésére legyen beosztható a hét utolsó napján.
Vannak azonban olyan szervezetek, akik másképpen látják a helyzetet. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége például közleményben állt ki az 50 százszázalékos vasárnapi bérpótlék mellett. Álláspontjuk szerint a törvény által előírt, 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlék megfelelő ellentételezést jelent, az ezzel kapcsolatban kialakult vita rendezését pedig a munkáltatói szervezetekre és a szakszervezetekre kell hagyni.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a penzcentrum.hu-nak azt nyilatkozta, bár érthető a munkavállalók követelése, azonban még az 50 százalékos bérpótlékra sincs meg sok helyen a fedezet. A probléma az, hogy a mintegy 25-30 milliárd forintra rúgó terhet elvitte az évközi béremelés, egy komolyabb bérpótlék előteremtése ráadásul a legkisebb kereskedőknek okozná a legnagyobb kárt.
Mit tesz a kormány?
A társadalomnak azon szeglete, amelyik éppen kezdte megszokni és megszeretni a vasárnapi zárva tartást, nem feltétlenül őrült a Fidesz meghátrálásának. A kiskereskedelmi dolgozók egy csoportja még április közepén ment a Nemzetgazdasági Minisztérium elé, hogy átadják követeléseiket a kormánynak. A kialakult helyzetre többek között Kósa Lajos reagált, aki bejelentette, hogy legkorábban szeptemberben foglalkoznak a kereskedelmi dolgozók vasárnapi újranyitás miatt kialakult helyzetével. Nem sokkal később azonban Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára már azt nyilatkozta, hogy a kormány hamarosan tárgyal az érintettekkel a vasárnapi pótlékról.
A Pénzcentrum információi szerint a fix vasárnapi bérpótlék megemelése helyett elképzelhető, hogy sávos rendszerrel rendezi majd a kormány a kereskedelmi dolgozók helyzetét. Ez azt jelentené, hogy a vasárnapi bérpótlék időarányosan változna, azaz a reggeli nyitáskor például még 50 százalék plusz járna a dolgozóknak, déltől viszont már 200 százalék, délután 2-től pedig akár ennek a többszöröse is. A boltoknak azonban ez komoly érvágást jelentene, így többségük nagy valószínűséggel vasárnap délben lehúzná a rolót. A helyzetre jellemző, hogy az OKSZ főtitkára szerint a sávos bérpótlékról egy szakmai szervezetet sem kérdeztek meg.
Az MSZP mindenkinek kedvezne
A dolgok alakulásából a legnagyobb előnyt az MSZP próbálja kikovácsolni. Egyrészt átfogó javaslatcsomagot nyújtottak be azon munkavállalók védelme érdekében, akik vasárnap is dolgoznak. A szocialisták elsősorban a kiskereskedők azon követelésének tennének eleget, hogy az emberek legalább 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a jelenlegi ötven százalékos helyett. A szocialisták egyben egy átfogó módosítást is benyújtanak a munka törvénykönyvéhez, amely a bérpótlék kérdése mellett érintené a heti munkaidő meghatározását, a munkaidőkeret szabályozását, valamint rögzítené, hogy a munkavállaló nem dolgozhat két vasárnapnál többet egy hónapban.
A munkaadókról sem feledkezett el az MSZP. Mivel Lukács Zoltán szerint ezek az intézkedések nagy terhet rónának rájuk, azt javasolják, hogy a bérpótlék 50 százalékig legyen csak járulékköteles. Ugyanakkor próbálván eleget tenni a fogyasztói oldalnak is, folytatják a vasárnapi boltzár elleni népszavazáshoz az aláírásgyűjtést is, hiszen mint állítják, a frissen eltörölt rendelkezést bármikor vissza lehet állítani. Tóbiás József elmondta, hogy ha a választók népszavazáson döntöttek volna a boltzár eltörléséről, akkor a módosítás után három évig nem lehetett volna hozzányúlni a törvényhez. Ennek függvényében az MSZP arra kéri az országgyűlést, hogy vállaljon garanciát arra, hogy három évig nem változtat majd döntésén.