Április végén nyilvánossá vált a 2017-es költségvetés tervezete. A betervezett számok alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekhez képest a kormány nagyon bőkezűnek mutatkozik, mivel szinte mindenre kicsit többet szándékoznak költeni, mint az előző években. Néhány kulcságazatra pedig több 100 milliárd forintot különítenek el.
A tények ismeretében nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a 2017-es költségvetés egy választási költségvetés, megágyazva a 2018-as országgyűlési választásnak. Az elmúlt hónap tüntetéseinek hatására például többet költenek majd egészségügyre és oktatásra, igaz ez nem jelenti azt, hogy sikerül is megoldani a problémákat. Arra viszont elegendő lehet, hogy elnémítsák a tüntetőket.
A törvényjavaslatból viszont az is kiolvasható, hogy nem kerültünk közelebb a nullás költségvetéshez, ráadásul a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályát is megsérti.
Választási költségvetés
Láthatóan elfogyott a kormány muníciója a 2018-as választásra, ezért idő előtt beterveztek egy választási költségvetést, amelyben olyan bőkezű osztogatásba kezdenek, mint az elmúlt 6 évben egyszer sem. Az elmúlt egy évben a kormánypárt a "háborús kommunikációt" a migrációs válságra építette, azonban azzal, hogy Brüsszel elvetette a kötelező kvótáról szóló javaslatot - ennek ellenére a Fidesz mégis több milliárd forintért népszavazást tartana a kérdésről -, és a Magyarországot érintő migrációs hullám megszűnt, a lakosság körében érdektelenné vált a kérdés. Ezzel szemben egyre nagyobb elégedetlenség bontakozott ki a kormánnyal szemben, a közoktatásban dolgozók utcára vonulása és sztrájkjai pedig rámutattak arra, hogy Magyarország korántsem az a sikeres ország, mint amit a Fidesz-propaganda sulykol. Szinte nyilvánvaló, hogy ezt az elégedetlenségi hullámot próbálja csitítani a kormány a 2017-es költségvetéssel, amelyben a tervek szerint számos kulcságazat jelentős többlettámogatást kap:
- Oktatásra 261 milliárd forinttal jut több, mint idén, az egészségügyre pedig 164,4 milliárd forinttal. Ezzel gyakorlatilag enyhíteni próbálják az elmúlt hónapok presztízsveszteségét, hiszen a tanárok és egészségügyi dolgozók körében kialakult elégedetlenség már elérte azt a szintet, amely cselekvésre kényszeríti a kormányt. Az viszont biztosra vehető, hogy ennyi pénzzel nem lehet megoldani a két kulcságazatban uralkodó áldatlan állapotokat, csupán tompítani lehet az elégedetlenséget. Az oktatási kiadásokkal kapcsolatban azonban nem egyértelmű, hogyan is jön ki a többletforrás: vélhetően az a Klik jut többletforráshoz, amellyel nagyon sok probléma volt az elmúlt években. Felsőoktatásra 84 milliárd forint plusz jut, azonban ennek jelentős hányadát adja ki a Testnevelési Egyetem új kampuszának építése. Az egészségügynek juttatott többletforrások a kórházi ellátásba kerülnek (fogorvosoknak, háziorvosoknak nem jut több), vélhetően a nővérek siralmas helyzetén próbálnak javítani, bár ennyi pénz biztosan nem elegendő arra, hogy a súlyos munkaerőhiányt mérsékelni tudja.
- Rendvédelemre és közbiztonságra 196 milliárd forinttal többet tervezett be a kormány, ezzel gyakorlatilag a Jobbik vitorlájából próbálják kifogni a szelet, mivel az ellenzéki párt programjának középpontjában mindig is ott volt a közbiztonság kérdése.
- Közlekedésre és távközlésre 471 milliárd forinttal jut több, ami átfogó infrastrukturális beruházásokat vetít előre.
- A sportrajongóknak sincs okuk a panaszra, a különböző sportok direkt támogatásai 178 milliárd forintra emelkednek.
A közmunkaprogram jövőre is dübörögni fog, az idei 340 milliárd forint után, jövőre 325 milliárd forintot terveztek be. A kormány azzal számol, hogy a foglalkoztatásbővülést már nem a közmunkaprogram fogja hajtani, azonban az így is jelentős összegnek köszönhetően a közmunkaprogramnak továbbra is meghatározó szerepe lesz.
A Lázár János által beharangoztatott átfogó bürokráciacsökkentésből viszont semmit sem látni a költségvetési tervben, mi több, a közszférában dolgozók létszáma 2017-ben 0,9 százalékkal fog emelkedni.
Adóváltoztatások
2017-ben az adórendszerben is várható több változás:
- A friss tej, baromfihús, és tojás áfakulcsa 5 százalékra csökken, az éttermi szolgáltatások és internet áfakulcsa pedig 18 százalékra mérséklődik.
- A kétgyermekes családok családi adókedvezménye 5 ezer forinttal 15 ezer forintra emelkedik.
- A kkv-k további kedvezményekben részesülnek.
- A dohánykedvelők viszont nem fognak örülni, mivel másfél év alatt 29 százalékkal emelkedne a dohánytermékek jövedéki adókulcsa.
Távol vagyunk a nullás hiánytól
A 2017-es költségvetés egyik legnagyobb trükkje az, hogy a kormány úgy próbál meg beállítani egy nullás költségvetést, hogy az valójában nem is nullás. A költségvetést gyakorlatilag három részre bontották: működési költségvetés, hazai felhalmozási költségvetés és európai uniós fejlesztési költségvetés, majd a számokat úgy variálták, hogy a működési költségvetés részben az nullára jöjjön ki. Az áfabevételek például nemes egyszerűségre két részre bontották, és egy bő 1000 milliárdot a fejlesztési költségvetés alá pakoltak be. Hogy mi ebben a logika? Semmi, csupán annyi, hogy a működéi költségvetésben jól néz ki, hogy az összes bevétel egyenlő az összes kiadással.
A pénzforgalmi szemléletű hiány ennek ellenére várhatóan magasabb lesz, mint az idei: közel 1200 milliárd forint. A hiánycél 2,4 százalék, magasabb, mint az idei, ez pedig szintén azt mutatja, hogy a kormány a lazítás irányába lép el jövőre. Azzal, hogy a jövő évi hiány 2,4 százalékra emelkedik, a strukturális hiány is várhatóan emelkedni fog, Magyarország pedig megsérti a középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó előírást, mivel az előírt 1,7 százalék helyett 2,1 százalék lesz. A kormány ezzel nemcsak a stabilitási törvényt sértené meg, hanem az uniós előírásokat is. A törvénysértésre az általában csendben lévő Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, de az eddigi reakciók alapján elmondható, hogy a kormány nem vette komolyan a figyelmeztetést.
Néhány év múlva jöhet a visszaesés
Közgazdászok egybehangzó véleménye alapján - leszámítva a kormányközeli Századvéget - a jövő évi költségvetés nagyon optimista számokkal számol, és azzal, hogy kiköltekeznek jövőre, az azt követő években jelentősen mérséklődni fog a szerkezetileg amúgy is gyenge lábakon álló gazdasági növekedés. A növekedést eddig a kormányzati költekezés és az uniós források húzták, 2019 környékén viszont könnyen visszaüthet a kormánynak az a terve, hogy a ciklus első felében megpróbálják lehívni a források jelentős hányadát. A fenntartható növekedés tehát egyértelműen nincs megalapozva, de még az sem biztos, hogy a kormány által 2017-re kivetett 3,1 százalékos növekedés meg fog valósulni. Az optimista becslések pedig az adóbevételek is érintenék, így várhatóan az elsődleges egyenleg vonatkozó hiány is magasabb lehet. Valószínűleg ez azonban kevésbé érdekli a kormányt, és a fejekben már a 2018-as választás jár, nem véletlen, hogy ehhez szabták a 2017-es költségvetés tervét.
