Miközben a magyar kormány azzal dicsekszik, hogy napról napra jobb a foglalkoztatási helyzet Magyarországon, egyre több ágazatban üti fel a fejét a munkaerőhiány. Jelenleg már nem csak arról lehet beszélni, hogy bizonyos magas kvalitást igénylő iparágakban (mint például az IT-szektor), nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt, hanem az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. Áprilisban például a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma elérte a 100 ezret, ami jóval magasabb mint az egy évvel ezelőtti mutató (80 ezer fő). A jelenség nem új keletű, a kivándorlás felgyorsulása miatt a cégek már évek óta panaszkodnak, hogy rendszerszintű változásokra lenne szükség, előrelépés azonban nem történt.
A munkaerőhiány hosszú távon pedig még több problémát okozhat a magyar gazdaságban: elmaradó beruházások és a külföldi cégek elköltözése sem kizárható, ha nem sikerül megoldást találni a rendszerszintű problémákra.
Egyre súlyosabb a munkaerőhiány
Nem először foglalkozunk a Magyarországot sújtó súlyos munkaerőhiánnyal, a helyzet azonban semmit sem változott az elmúlt fél év során. A magas, speciális képzettséget igénylő szektorokban (mint például az IT-szektor) már legalább egy évtizede azzal küzdenek a cégek, hogy megfelelő munkaerőt találjanak az üres álláshelyekre. A kivándorlás felgyorsulásával az elmúlt években viszont odáig fajult a helyzet, hogy már a McDonald's is kénytelen ingyen bérlakásokkal toborozni.
Miközben a magyar kormány megálmodott egy munkaerő-alapú társadalmat, hamar kiderült, hogy ehhez nincs elég munkás. Azaz lenne, ha a Fidesz végre rájönne, hogy nem a közmunkaprogram felfújásával lehet megoldani a hazai munkaerő-piaci problémákat, hanem megfelelő képzési rendszerrel. A magyar kormány azonban csak ül a babérain, büszke a 4 millió fő feletti foglalkoztatásra, miközben köztudott, hogy a jó adatok csak annak köszönhetőek, hogy évente több százmilliárd forintot öntenek a közmunkaprogramba, és a statisztikába beleszámolják a környező országban dolgozó magyarokat is.
Mindeközben a versenyszférában egyre több helyen üti fel a fejét a munkaerőhiány, még olyan stratégiai iparágakban is, mint például az autógépgyártás. A magyar gazdaság szempontjából meghatározó vállalatoknál is több ezer üres hely van, és egyre több multi panaszkodik, hogy nemcsak IT-és szakemberből vagy mérnökből van hiány, hanem a fizikai dolgozók felvétele is akadozik. Iparági elemzők szerint a helyzet pedig még rosszabb lehet a következő években a kivándorlás miatt. A járműgépgyártásban is hasonló munkaerőhiány jelentkezhet, mint az informatikai területen.
Hasonló a helyzet az építőiparban is, ahol az ország minden régiójában hiányoznak a szakemberek. Nincs elég asztalos, bádogos, de betanított munkásból is egyre kevesebbet találni. Így hiába a kormány által meghirdetett új otthonteremtési program, a kínálat várhatóan évekig nem fogja utolérni a keresletet a munkaerőhiány miatt, emiatt pedig a ingatlanárak is a jelenlegi szinten maradhatnak.
A cégek ráadásul nem csak Magyarországon küzdenek munkaerőhiánnyal. Az elmúlt években például Csehországban is egyre nagyobb munkaerőhiány ütötte fel a fejét. Magyarország szempontjából viszont nagyon rossz hír, ha a környező országokban is munkaerőhiány van, mivel a magasabb átlagbérekkel könnyen át tudják csábítani a hazai munkavállalókat, még rosszabb helyzetbe sodorva a magyar gazdaságot.
Nem csak az alacsony bérek jelentik a problémát
Egyértelmű, hogy a munkaerőhiány elsődleges oka a nagyon alacsony bérek. Az elmúlt 15 évben a bérdinamika nevetséges volt Magyarországon. Miközben a kétezres évek elején még Magyarországra jártak át dolgozni Szlovákiából, mára ez megfordult. A már említett autóipari szektorba például jóval magasabbak a bruttó bérek mind Szlovákiában, mind pedig Csehországban, így a régiós versenytársak könnyen át tudják csábítani a képzett munkaerőt. Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt százezrek vándoroltak ki Nyugat-Európába, ők várhatóan nem is térnek vissza. A képzett munkaerő kivándorlása pedig egyre több gondot okoz a hazai gazdaságnak, idővel beruházások fognak elmaradni, majd a külföldi cégek elköltöznek olyan országba, ahol találnak elég képzett munkaerőt.
Sokak szerint a probléma megoldható annyival, hogy a cégek ne panaszkodjanak, hanem emeljék meg a béreket. A globális verseny szempontjából viszont ez nem olyan könnyen kivitelezhető. Magyarország egyik nagy előnye ugyanis az alacsony bérek, és ehhez mérten viszonylag képzett munkaerővel rendelkezünk. A termelékenységi mutatók viszont egyértelműen azt mutatják, hogy a képzett munkaerő még így is jelentős lemaradásban van más országokhoz képest, így béremelésre nem igazán van lehetőség. A tőkeszegény beszállító cégek (kkv-szktor) pedig jelenleg sem tudnak 2-3 százaléknál nagyobb bérfejlesztést kigazdálkodni, emiatt náluk is egyre nagyobb munkaerőhiány jelentkezik, a multik pedig kénytelenek új beszállítók után nézni, ha partnereik nem tudják ellátni a rájuk kiszabott munkát.
Néhány szektor, mint például a már többször említett IT-szektorban volt egy jelentősebb béremelési hullám (ez fel is hajtotta országos szinten a reálbéreket az elmúlt években), hosszú távon azonban senki sem képes kigazdálkodni a jóval magasabb béreket mindaddig, amíg a magyar gazdaság nem lép a fejlődés útjára. Ehhez azonban rendszerszintű változásokra lenne szükség, strukturális reformokra. A mai napig viszont ezt egyetlen kormány sem merte meglépni, mivel jelentős áldozatokkal járna.
Jó példája ennek a hazai oktatási rendszer szörnyű állapota - közoktatás, felsőoktatás, szakképzés egyaránt. Elvileg az oktatási rendszer feladata lenne, hogy megfelelő körülmények között kitermelje azokat a szakembereket, akikre szüksége van a versenyszektornak, azonban Magyarországon ezek a körülmények nem adottak. Az oktatási rendszer minősége miatt pedig tehetséges fiatalok ezrei döntenek úgy már fiatalon, hogy külföldön tanulnak tovább, tudásokat pedig ott fogják kamatoztatni, mert nem éri meg nekik visszajönni Magyarországra, ahol semmilyen szinten sem tudják megbecsülni őket.
Új stratégiára lenne szükség
A magyar kormánynak be kellene látnia, hogy közel sem annyira jó a hazai munkaerőpiac állapota, mint ahogy azt ők sugallják. Igaz, hogy az elmúlt években több százezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, ennek mozgatórugója azonban a közmunkaprogram volt és a külföldön dolgozók statisztikába való beszámítása. A közmunkaprogram évente több százmilliárd forintba kerül, mindeközben pedig azt látjuk, hogy a hazai cégek súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, amelyre semmilyen megoldást nem sikerült találnia a kormánynak. Voltak hangzatos programok a fiatalok hazacsábítására, ennek keretében viszont csak pár százan tértek haza, miközben a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma már elérte a 100 ezret.
Tény, hogy a kivándorlás és a munkaerőhiány egyik oka a nagyon alacsony bérszínvonal, a versenyszektorban viszont csak és kizárólag akkor lenne lehetőség a bérek emelésére, ha a magyar gazdaság versenyképesebbé válna. Strukturális reformokra és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség, valamint olyan foglalkoztatáspolitikai stratégiára, ahol nem az egyszerű utat választják (több százmilliárdot forintot öntenek a közmunkaprogramba, ami zsákutcának tekinthető, mivel a közmunkában dolgozók többsége nem tud elhelyezkedni a versenyszektorban), hanem a hosszú távú szempontok figyelembevételével a képzési rendszerek javítását.
