A Világbanknál működő vitarendező szervezet december 13-án több mint 7 milliárd forint kártérítést ítélt meg az Ebenred nevű francia cégnek, amely egyike volt azoknak a nagy utalványkibocsátó-cégeknek, amelyeket multiellenes progresszív adóval az Orbán-kormány még az előző ciklusban szorított ki a piacról. Az Erzsébet-utalvány bevezetésével és a külföldi cégek kiszorításával olyan monopolhelyzetet teremtett a kormány, amit Brüsszel sem nézett jól szemmel. Hosszas eljárás után végül idén februárban az Európai Unió Bírósága mondta ki, hogy a magyar kormánynak át kell alakítania a cafeteria-rendszert.
Az elmúlt 6 évben nem a cafeteria-piac volt az egyetlen olyan szektor, ahol a kormány kiszorította, vagy megpróbálta kiszorítani a külföldi szereplőket, helyzetbe hozva a hazai szereplőket - jellemzően az államhoz köthető, vagy a Fidesz érdekszférájába köthető cégeket -, emiatt számos eljárás és vizsgálat indult Magyarország ellen az elmúlt években. Minden esetben, amikor a büntetést szabnak ki Magyarországra, azt adófizetői pénzekből kell kifizetnie a kormánynak, miközben a monopol-piacok kialakítása egyáltalán nem a lakosság érdekét szolgálja.
A cafeteria-piac beszántása
A magyar kormány még 2012-ben döntött úgy, hogy az addig francia cégek által uralt cafeteria-piacot államosítja. A szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és Szép-kártya után 31 százalékos adókulccsal kell adózni, minden egyéb béren kívüli juttatás viszont 51 százalékos adókulccsal adózott a változtatások után. A piacot meghatározó három nagy szereplőt (Edenred, Le Chéque Déjeuner és Sodexo Pass) gyorsan kivéreztették, mivel a magasabb adókulcs miatt a cégeknek nem érte meg szerződni ezekkel a cégekkel, és sorra átváltottak az állami programra. A végső kegyelemdöfést egy újabb szabályváltoztatás hozta: 2013-tól meleg és hidegételt csak is kizárólag Erzsébet-utalvánnyal lehetett venni. Az Edenred és Sodexo Pass nem vonult ki a magyar piacról, bevételeik azonban megtizedelődtek, a Le Chéque Déjeuner viszont kivonulás mellett döntött miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyvelt el.
Az Európai Bizottság sem hagyta szó nélkül a cafeteria-piac államosítását, és kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, mivel az Erzsébet-utalvány és Szép-kártyákhoz köthető szabályozások súlyosan sértik a versenyjogot. Az Európai Unió Bírósága végül idén februárban mondta ki, hogy uniós jogot sért a magyar cafeteria-rendszer, és felszólították a magyar kormányt, hogy változtasson a rendszeren úgy, hogy a piaci szereplőknek is megérje belépni a piacra. A kormány gazdasági szabadságharca ezzel egy újabb pofont kapott, hiszen nem ez volt az első olyan elmarasztaló ítélet az Európai Unió Bírósága részéről, ami valamilyen piactorzító lépés miatt született.
23 millió eurós kártérítés
A cafeteria-piacról kiszorított francia cégek azonban nemcsak az Európai Bizottságnál dobták fel a kormányt, hanem a Világbanknál működő nemzetközi vitarendező szervezetnél (ICSID). A francia cégek egy a Magyarország és Franciaország között megkötött 1987-es kétoldalú szerződésre hivatkoztak, amely garantálja a francia cégek magyarországi működésének és befektetéseinek szabadságát. Az ICSID december 13-án pedig döntött is az Ebenred esetén: 23 millió eurós kártérítést ítéltek meg a cégnek. A másik két francia cég beadványa még hátra van, de a mostani döntésből kiindulva sejthető, hogy az ICSID végül hasonló döntésre fog jutni, így Magyarországnak további kártérítést kell kifizetnie, ennek összege pedig a 20 milliárd forintot is meghaladhatja végül.
A kormány szerint azonban így is megérte kiszorítani a magyar piacról a külföldi cégeket, mivel a külföldi cégek kiutalták a profitot Magyarországból, miközben a Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. hátrányos helyzetű gyermekek és idősek nyaraltatását biztosította. Való igaz, hogy az átalakítások után több milliárd forintban írtak ki pályázatokat jobbára hátrányos helyzetű társadalmi csoportok üdültetésére, azonban az igazsághoz hozzá tartozik 2010 előtt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ugyanezt a feladatot látta el, ráadásul nagyobb összegeket biztosítva. A Fidesz ezt a szervezetet beszántotta a kormányváltás után, majd később ennek feladatát kezdte ellátni az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., tehát nehezen lehet beszélni arról, hogy a Fidesz nagylelkű lett volna a cafeteria-rendszer átalakítása után. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az Erzsébet-utalvány bevételein gazdálkodó cégek gazdálkodását nehéz átlátni, ráadásul drágán is mérték az utalványokat: a munkaadóknak például 2,5 százalékos kezelési költségeket kellett fizetniük, a kereskedők és vendéglátóktól pedig 8 százalékos jutalékot is elkérhettek beváltáskor.
Novemberben az Európai Bizottság a reklámadóval kapcsolatban is döntésre jutott, és a törvénymódosítások ellenére a kormánynak vissza kell vonnia az adót.
A reklámadót elsősorban az RTL-csoport ellen vezette be a kormány, reagálva hírekben és egyéb közéleti műsorokban megjelenő kormányt bíráló kritikákra. (A magyar kormány szerint azért volt szükség az adóra, hogy biztosítsák az alacsony költségvetési hiányt, azonban az elmúlt években semmi probléma nem volt a hiánycél teljesülésével, és a 10 milliárd forintot sem elérő adó marginális hatással volt a költségvetésre.)
A kormány nem hátrál
Miután Brüsszel felszólította a magyar kormányt, hogy módosítson a cafeteria szabályokon. A Fidesz úgy döntött, hogy nem fognak meghátrálni, és inkább "beszántják" a béren kívüli juttatások rendszerét. 2017-től a cafeteria egy részét készpénzben fogják megkapni a munkavállalók, ennek összege rendszerint azonban alacsonyabb lesz, mint az eddigi cafeteria-rendszerben. A novemberi adócsomagban el is fogadták a változtatást: kedvezményes adóztatás mellett 100 ezer forint készpénz kaphatnak a munkavállalók, továbbá a magánszférában 350 ezer, a közszférában pedig 100 ezer forintot kaphatnak Szép-kártyára.
A magyar kormány a cafeteria-rendszer átalakításával beintett a brüsszeli döntésnek, és úgy szabta át a piacot, hogy a külföldi szereplőnek továbbra se érje meg belépni, mivel a béren kívüli juttatások volumene az eddigi formában jelentősen lecsökken.
Újabb büntetések jöhetnek
A magyar adófizetőknek nem csak az ICSID döntése miatt fájhat a fejük, hiszen Magyarország ellen még számos eljárás folyik különböző nemzetközi szervezeteknél különböző jogsértések, és piactorzító lépések miatt. Az eddigi eljárások során pedig jobbára a piaci szereplőknek adtak igazat, hiszen a magyar kormány még a látszatra sem törekedett a versenyellenes intézkedések kialakítása során. Az újabb kártérítéseket pedig ismét a magyar adófizetőknek kell megfizetniük, miközben semmit sem nyertek azzal, hogy a kormány több piacot is monopolizált (vagy megpróbált monopolizálni), mert ezek jobbára a Fideszhez köthető érdekköröknek kedveztek csak.
