Ahogy már olvasóink is tudhatják, a Ténytár blog mellett működő tenytar.hu létrehozásának célja, és azóta is fontos célkitűzése, a politikai szereplők szavainak kontrollja. A Ténytáron szellemiségünkhöz híven kritikai visszhangot adunk politikusaink megnyilvánulásainak: legyen szó betartott vagy be nem tartott ígéretekről, igazságokról vagy valótlanságokról, következetességről vagy pálfordulásokról. Úgy gondoljuk, a kimondott szavaknak következményük kell hogy legyen. E célból hoztuk létre mérőinket a Ténytáron: az Ígéretmérőt, a Hantamétert és a Szélkakast.
Ezek közül most a legnépszerűbbek összegyűjtésével indítanánk 2017-et. Megígérték, hogy megszüntetik a Klik-et, ehelyett beköszöntött a totális államosítás a közoktatásban. Rogán még a kvótareferendum előtt arról beszélt, hogy értelmetlen népszavazást tartani olyan kérdésben, amelynek egyértelmű a végeredménye. Orbán kisvasútja totális bukta: a kormány napi 2500 utassal számolt, végül azonban októberben például hat olyan nap is volt, amikor senki nem utazott a kisvasúton. Legvégül pedig hiába erősködött azzal a miniszterelnökünk hogy a tao az nem közpénz, bíróság mondta ki ennek az ellenkezőjét.
6. helyezett: Orbán csúsztatott a kvótával kapcsolatban
Orbán Viktor Martin Schulz-cal tárgyalt, ám erről szóló nyilatkozatában eléggé összekombinálta az EU intézményeit.
Hangsúlyozottan arra kértem az elnök urat, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak, és ne használjanak jogalkotási trükköket”, mert „a miniszterelnökök az önkéntes kvóta mellett döntöttek, és a Parlament – összejátszva a Bizottsággal – ezt kötelező kvótára változtatta. Azt kértem, hogy ezt ne tegyék többé, mert ezt a nemzetállamok nem tudják elfogadni – nyilatkozta a miniszterelnök a pozsonyi csúcstalálkozó előtt Martin Schulz-cal folytatott megbeszélésével kapcsolatban.
Orbán szavai nem teljesen állták meg a helyüket. Bár a magyarok, a csehek, a szlovákok és a románok kivételével, de a tagországok miniszterei végül támogatták a menekültek újraelosztását célzó kvótát.
Amiről Orbán Viktor beszélt, az az Európai Tanács, amely a tagországok állam- és kormányfőiből áll, ám ez a jogi döntéshozatalban közvetlenül nem vesz részt, csupán iránymutatást ad. A miniszterelnökünk a kommunikációja ellenére az Európai Tanács ülésének zárónyilatkozatát ő is jóváhagyta, amely kimondja: teljes körűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot.
5. helyezett: Megszüntetik Kliket?
A Klebelsberg nyáron, mint olyan megszűnik – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV reggeli műsorában.
Rendkívül sokat foglalkoztunk a Klik sorsával, ami azért érdekes, mert ugye az ígéretek szerint meg kellett volna szűnnie... Ehelyett teljesen átalakították azt: Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár 2016 novemberében nyilatkozta, hogy „A tervek szerint és a megfelelő ütemben zajlik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítása. Jól haladnak a szervezetnél a decentralizációs folyamatok”.
4. helyezett: Rogán szerint értelmetlen népszavazást tartani olyan kérdésben, amelynek egyértelmű a végeredménye
Mérlegelnünk kellett az elmúlt egy év tapasztalatait, és költséges lenne 5 milliárd forintot kiadni egy népszavazásra, amelynek amúgy is egyértelmű a végeredménye – mondta Rogán Antal.
A fenti szavakat Rogán nem a kvóta-népszavazásról mondta, hanem a vasárnapi boltzárról szóló referendum megtartásával kapcsolatos visszakozásuk kapcsán. Rogán akkor úgy érvelt, teljesen felesleges olyan kérdésben népszavazást tartani, amelynek egyértelmű a kimenetele. A miniszter érvelésében kitért arra is, hogy azzal, hogy nem tartottak népszavazást ebben a kérdésben, az ország nagyjából 4-5 milliárd forintot spórolt meg.
Rogán a kvóta-népszavazásról már teljesen mást gondolt. Korábbi kommunikációja ellenére ezt a népszavazást már mégsem tartotta feleslegesnek, hiába volt egyértelmű a kimenetele - ugyanis minden létező előzetes felmérés szerint 90 százalék felett volt a kormány által propagált „nem”-ek aránya.
A tízből kilenc tehát úgy jön össze, ha csak azokat nézzük, akik elmentek szavazni, habár maga a szöveg erősen azt a látszatot kelti, mintha 10 magyar választóból 9 nemmel szavazott volna a népszavazáson. Azonban az igazság az, hogy 10-ből vasárnap csak 4 magyar ember szavazott nemmel, ez pedig azt eredményezte, hogy nem lett érvényes a népszavazás, ám sokkal tetszetősebb nemek arányát propagálni.
2. helyezett: Nem teljesíti az elvárásokat Orbán kisvasútja
Hiába erőltették Orbánék, és bizonygatták, hogy jó lesz a kisvasút kihasználtsága, az utasok száma közel sem érte el a még a legpesszimistább becsléseket sem. A kormány eredetileg 2560 utassal számolt, a pályázat készítői pedig napi 7000 fővel. Többek között ezek miatt a túlzó kijelentések miatt az Európai Bizottság vizsgálni is kezdte a pályázatot még 2015-ben.
Nem is értjük, miért ilyen kukacoskodó Brüsszel, mivel az eredmények önmagukért beszélnek: októberben hat olyan nap is volt, amikor senki nem utazott a kisvasúton, nulla embert szállítottak.
Bár Orbán egy interjúban „kommunista örökségnek” nevezte, hogy egyesek megkérdőjelezik a pénz eloszlásának módját, sőt törvényt is hoztak annak érdekében, hogy ne legyenek a tao-adatok nyilvánosak, a bíróság érvelése ennek most ellentmond. A döntés értelmében a Puskás Akadémiának nyilvánosságra kell hoznia a 2013-2015 közötti költések számláit, mivel az egyesület közpénzt is felhasznált.
