2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot. A politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa.
2016-ban a kormánypárt még magasabb fokozatra kapcsolt. Az év elején Andy Vajna állami kölcsönből megkaparintotta a TV2-öt, megszűnt az ingyenes Metropol és helyére jött a Lokál. A Mediaworks Hungary Zrt. bekebelezte a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, továbbá elhallgatott a Class FM és elhallgattatták a Népszabadságot.
Hogy miért lett a szabad média bedarálása ilyen sürgős? 2017-ben már beindul a választásai kampány, így a Fidesz számára kulcsfontosságú lett, hogy még a csapból is a kormánypropaganda folyjon.
(Ez a bejegyzésünk a tenytar.hu-n megjelent elemzésünk rövidített változata. A teljes írás itt olvasható)
A TV2 megkaparintása
A TV2 „fideszesítése” már igen régóta szerepelt Orbánék tervei között: a párt gazdasági hátországa a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta ügyködött azon, hogy magas nézettségű kereskedelmi televízióra tegyen szert. 2015 legvégén indult el a dulakodás az addigra már kegyvesztett Simicska Lajos és Andy Vajna kormánybiztos között, hogy ki is kaparinthatja meg a csatornát. 2016 januárjára azonban lezárult az ügy: hivatalosan is az állami kaszinókoncessziókon óriásit kaszáló Vajna lett a tulajdonos, a vásárláshoz pedig közpénzből kapott hitelt.
Forrás: zeroz3ro.tumblr.com
A Tv2 hírműsora, a Tények új dimenzió kapuját nyitotta meg a televíziózás történetében. Egyre jellemzőbb, hogy ráküldenek valakit politikusokra, aki az érintett tudta nélkül felvételeket készít róla, majd összeállítanak egy személyeskedő információkkal gondosan teletűzdelt riportot, amely politikai-gazdasági lépésekkel lehet összefüggésben. Itt már a tudatos karaktergyilkolás a cél: a másik személy szándékos lejáratása pletykákkal, befeketítéssel, sőt, már hírhamisítással.
Az M1 a totális kormánypropaganda szolgálatában
Ha megnézzük, hogy az államilag támogatott médiának mit sikerült összehoznia például a legutóbbi népszavazási kampány során, akkor láthatjuk, hogy az elvileg „független” médiumok távol állnak a valóságtól– ezt a Democracy Reporting International (DRI) és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatásában is bebizonyította.
A törvényileg rögzített kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatást az M1-nek nem sikerült biztosítania, ugyanis az M1 híradójában a műsoridőt vizsgálva 95, a hírek számát nézve 91 százalékban beszéltek a kormány álláspontjának megfelelően a kérdésről, a menekülteket negatív színben tüntetve fel. A kormány álláspontját alátámasztó hírblokkok átlagos hossza két perc (118 másodperc) volt, míg ha véletlenül ellenvélemény keveredett a műsorba, az átlagos hossz ilyen esetben hat másodpercre korlátozódott.
Az egyoldalúság egy dolog, de fontos kiemelni, hogy a közmédia például a menekültválság kapcsán a hírek torzításától, sőt, a hírhamisítástól sem riadt vissza. A közmédia (és a kormány) feladata elviekben a lakosság felkészítése és tényszerű tájékoztatása lett volna a menekültáradattal kapcsolatban, nem pedig a pánik- és hisztériakeltés. Az, hogy történtek valóban terrorcselekmények Európában, még nem menti fel a közmédia csúsztatásait, hazugságait. (Korábban már összegyűjtöttük például itt és itt, hogyan torzított a közmédia.)
A Népszabadság beszántása
A Mediaworks Hungary Zrt. 2016. október 8-án bezárta a Népszabadságot. A kiadó azzal indokolta a lépést, hogy a Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal csökkent, és a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt. Gazdasági okokra hivatkozni eléggé álságos, hiszen például a Lokál listaáras reklámbevételeinek 80 százalékát, a Magyar Időknek 63 százalékát, míg a Magyar Hírlapénak közel 50 százalékát közpénzből fizette az állam ebben az évben. Érdemes lenne még megnézni az olvasottságát is ezeknek a lapoknak. A Népszabadságot több mint 37 ezer ember olvasta, az utóbbi három lap eredményei azonban ismeretlenek minden ember számára.
Az, hogy tisztán politikai döntés született, nem pedig „racionális gazdasági lépés”, pont az újság felfüggesztésének a módja bizonyítja: az új tulajdonosi kör megtehette volna, hogy esetleg a jövőben kevesebb újságírót foglalkoztatnak, vagy éppen csak a netes-felületen működtetik tovább a médiumot, ezzel szemben egyik napról a másikra keresztbe tettek a mit sem sejtő szerkesztőségnek. A Népszabadság volt főszerkesztője, Murányi András mindezek után új befektetők után nézett, azonban kevés sikerrel. Murányi elmondta, hogy több olyan emberrel is tárgyalt, aki hajlandó lett volna szponzorálni a lapot, a segítség azonban elmaradt. Hogy miért. az itt hallgatható meg:
További „leszámolások”
A „g-napként” elhíresült botrány után a Simicskához köthető médiumok számára elkezdődött a visszaszámlálás. Ez év júniusában gazdasági okokra hivatkozva, megszüntették a Metropolt. A Népszabadság szerint a megszüntetés valódi oka, hogy az idei évre készített üzleti tervek egyike sem mutatott nyereséges működést, és már tavaly is 233 milliós veszteséget termeltek. A helyét a június óta létező Habony Árpád-féle állami pénzekkel felpumpált ingyenes lap vette át, nevén nevezve a Lokál. Ha az állami támogatás nem lenne elég, még a Szerencsejáték Zrt. is közel félmilliárddal járult hozzá az újság működtetéséhez.
Szintén a kormánypropagandát erősítheti a jövőben az, hogy Mediaworks Hungary Zrt. megszerezte a Pannon Lapok Társasága (PLT) Kft.-t, amellyel új kézbe került a vidéki lappiac. Ezzel az üzleti húzással közel 25 milliárd bevételű és 1150 munkavállalót foglalkoztató médiabirodalom jött létre. Jelenleg 12 megyében van jelen: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala megyében. Mindez azt jelenti, hogy a megyék többségének vezető hírportáljai is az aktuális kormánypropagandát nyomatják teljes gőzzel.
A sajtószabadság margójára
A fenti „bedarálási lista” közel sem teljes: november 19-től például elhallgatott a Class FM, az egyetlen országos kereskedelmi rádió, amely Simicska érdekeltségébe tartozott. (A rádió ma már csak interneten keresztül hallgatható). Ellenőrizetlenül folytak a reklámbevételek a Ripost-hoz és a 888.hu-hoz, illetve a szintén kormány közeli személyek által bekebelezett Napi Gazdasághoz, amely ma már Magyar Idők névvel terjeszti a kormány gondolatait arról, hogy ki a valódi hazafi. Az utolsó független gazdasági lapok egyikét, a Figyelőt, Schmidt Mária családi cége vásárolta fel.
Orbán most okosabban fogott neki a maradék szabad média teljes letarolásába: korábban gyakorlatilag a teljes Fidesz-média egyetlen ember, Simicska Lajos kezében összpontosult, most azonban több, korábban a médiát kerülő kormány közeli személy jelent a médiapiacon: Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedésükhöz.
Ebben a timeline-ban pedig összegyűjtöttük az összes cikket, ami megjelent a Ténytáron, hogy 2010-től a Fidesz hogyan alakította saját mintájára a médiát. A teljes elemzésünk pedig itt olvasható.
