Tiborcz István jogász végzettségű vállalkozó, az igazi aranyifjú, akinek élete meseszerű: feleségül vette a miniszterelnök elsőszülött lányát, és ha már a fele királyságot nem kaphatta meg (azt az após nem adja), de legalább rengeteg közbeszerzést nyert el. Orbán veje cégének bevételei megsokszorozódtak 2010 óta, hogy a fiatal házaspár a saját lábán tudjon megállni. A közvilágítási és a kastélyvásárlási biznisz után most még a vizes vb munkálatainál is feltűnt a neve.
Forrás: 24.hu
Az első sikerek – a közvilágítási biznisz
2009 tavaszán négy vállalkozást alapított Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint: ES Water, ES Gas, ES Audit és ES Light. A négy vállalkozás 2009 őszén beolvadt a 2009 nyarán alapított ES Holding Zrt.-be, az Elios Innovatív Zrt. jogelődjébe. A 2009-ben mindösszesen csak 8,5 milliós bevételt produkáló cég 2010-ben 686 milliót nyert, 2011-ben pedig 3 milliárdos bevételük volt. Orbán veje cégének bevételei megsokszorozódtak az utóbbi években, hogy a fiatal házaspár a saját lábán tudjon megállni. Felesége ugyanis éppen ez idő tájt koptatta egy lausanne-i iskola padjait, ahol 15 milliót kóstált a tandíj,
A sajtó 2013 októberében kezdett el foglalkozni a szerencsés ifjúval, mikor is az Elios Innovatív Zrt. cégével elnyerte a Szegedi Egyetem napelem-projektjét annak ellenére, hogy az általuk benyújtott árajánlat minden más versenytársénál magasabb volt. A kormány mélyen hallgatott az ügyről, pusztán annyit jegyeztek meg, hogy a kormánynak fontos a magánvállalkozások támogatása.
Nevezetes projektje volt még az Elios Zrt.-nek (a teljesség igénye nélkül) a zalaegerszegi közvilágítás korszerűsítése egymilliárd forintból (pontosabban az Európai Kohéziós Alapból, közpénzből és az önkormányzat hiteléből), és majdnem ugyanakkora összegekért Pécsett is, ahol a kormány megengedte a városvezetésnek, hogy hitelt vegyenek fel Tiborcz cégének kifizetésére. Hasonló történt a Fideszes vezetésű Gyálon, Szolnokon és Cegléden is. Az alábbi fotó a remekbe szabott szolnoki közvilágítást ábrázolja.
Forrás: MTI Fotó: Bugány János
Tiborcz összesen több mint 20 településen nyert el közbeszerzési pályázatokat. Érdekesség, hogy ezek a pályázatok indokolatlanul sokkal szigorúbb feltételeken alapultak, amit az Elios versenytársai nem tudtak teljesíteni, ráadásul Tiborcz cégét főként csak az egymilliárd, vagy ahhoz közeli összegű pályázati kiírások érdekelték.
A közvilágításra irányuló közbeszerzések mellett fontos részt képeztek a stadionok világítására irányuló közbeszerzések is, ugyanis Tiborcz cége ebben a műfajban is a legjobbnak bizonyult, sikerükként könyvelhetik el többek között a tatabányai és az újpesti stadion projektjét.
A napokban derült ki a Direkt 36 birtokába került hangfelvételnek köszönthetően, hogy miért is lehetett ennyire sikeres Tiborcz a közvilágítási biznisz terén. Az Elios Innovatív 2014 májusában nyerte el a szekszárdi közvilágítás korszerűsítésére kiírt 700 milliós megbízást. Az erről szóló közbeszerzést alig két hónappal korábban írták ki, tehát a cég is csak akkor értesülhetett a lehetőségről. A hangfelvétel szerint azonban már 2012 nyarán, másfél évvel a szerződéskötés előtt egyeztetett a beruházásról egyik tisztviselőjük a szekszárdi városvezetéssel.
Az Elios azonban Tiborcz számára már a múlté, hiszen talán a felfokozott médiaérdeklődésnek köszönthetően 2015 májusában eladta a cégét.
Szállodák – Kastélyok - Luxusvillák
Tiborcz a közvilágítás után az ingatlanbizniszbe kezdett bele. Első ügye a turai kastély megvásárlása volt, amit igen rejtélyes módon intézett el. A kastélyt 200 millió forintért vették meg, pedig az ingatlan ára már 1991-ben is 125 millió forint volt, tehát jóformán aprópénzért jutott hozzá az épülethez, ami szerves részét képezi a magyar történelemnek.
A turai kastély - Fotó: H. Szabó Sándor
Szintén Tiborczhoz köthető cég vett meg egy, a városligeti fasorban álló villát. Két ingatlanvásárlás között pedig arra is időt szakított, hogy földárveréseken költsön el 330 millió forintot és Mány környékén vásároljon be termőföldből.
A Posta Bank székház is a tulajdonukba került, ami nem sokkal később tulajdonost váltott, és az egész hátterében a nemrégiben elhunyt Gaith Pharaon szaúdi olajmágnás képe rajzolódott ki. A Tiborcz köreihez tartozó kastély- és ingatlanlista bővült még a bodajki Hochburg-Lamberg kastéllyal, és azt a céget is felvásárolta, amelynek nagy tulajdonjoga van abban a Mahart-házban, ahol Andy Vajna kaszinója működik. Egymilliárd forint értékű ipari parkot szerzett meg Komáromban, ahová puszta véletlenségből épp a kormány igyekszik külföldi befektető cégeket bevonzani.
Végül említsünk még meg két luxusszállodát, amelyek 2016 végén kerültek Tiborcz István hatáskörébe: sikerült átvennie a Mahart-ház körüli teljes tömböt Matolcsy bizalmasainak kezéből az V. kerületben, és érdekeltséget szerzett egy félkész állapotú visegrádi luxushotel-projektben is.
Miért éri meg mostanság belecsapni a műemlék és a szálloda „bizniszbe”? A műemlékként nyilvántartott kastélyok vásárlása után adókedvezmény jár, valamint egy újabb lehetőség az ingatlanfejlesztés esetén az EU-s pénzek elnyerésére, amelyben, valljuk be, Tiborcz eddig is remek eredményeket mutatott fel.
Új irányok?!
Mint azt tudjuk, 2017 júliusában rendezik Budapesten az úszó vb-t, és azt is tudjuk, hogy Tiborcz István „jól bizniszel”. Ebből a két dologból pedig az következik, hogy biztosan találkozunk a nevével, vagy egyik cégének nevével, vagy egy hozzá köthető cég nevével stb. az úszó vb kapcsán. Ez így is van, ugyanis a Batthyány térnél már elkezdték lerakni egy ugrótorony elemeit, amelyre a West Hungária Bau Kft.-t szerződtették, ez pedig Tiborcz Istvánhoz áll közel. Az ugrótorony 33 méter magas és az állam 66 milliót fizet minden méteréért.
Mi ez kérem, ha nem önerőből boldogulás?
