Gulyás Mártonék egy arányos választási rendszert akarnak kikényszeríteni a Fidesztől. Az nem vitás, hogy Orbánék az előző ciklusban a saját érdekeiknek megfelelően alakították át a választási rendszert, azonban ez nem azt jelenti, hogy a kormánypárt egyszerűen leválthatatlan: a jelenlegi szisztéma elsősorban a legtöbb szavazatot szerző pártnak segít, azaz a Fideszt úgyis nagyon meg lehet verni, ha 2018-ban valamelyik ellenzéki formáció csak kicsivel szerepel jobban, mint a most hatalmon lévők.
Addig azonban, amíg a többi ellenzéki pártnak jóval kevesebb szavazója van, mint a Fidesznek, felesleges a meglévő energiákat arra pazarolni, hogy hátha majd tüntetői nyomásra megváltoztatják a jelenlegi választási rendszert, ugyanis a mai ellenzék egy arányosabb rendszerben sem áll győzelemre a Fidesszel szemben. Lövétei István alkotmányjogász szerint ráadásul a választójogot közvetlenül a választások előtt nem is lehet megváltoztatni.
Az arányos választási rendszer erőltetése nem juttat közelebb a kormányváltáshoz, a megoldás másban keresendő: mind a pártoknak, mind a civil tüntetőknek el kéne jutniuk a Fidesz szavazóihoz, hogy meggyőzzék őket: ne támogassák tovább Orbán ámokfutását, azaz 2018-ban vagy válasszanak egy másik pártot, vagy maradjanak otthon. Ha esetleg robbanna közben egy Simicska atombomba, akkor lehet, hogy nem is lesz annyira nehéz őket meggyőzni ebben.
Az áprilisi tüntetések központi alakjává előlépett Gulyás Márton a „Nem maradunk csendben” demonstráción a választási rendszer megváltoztatását tűzte ki célul. Az aktivista véleménye szerint a jelenlegi rendszert a Fidesz úgy alakította ki, hogy sohase lehessen leváltani. Éppen ezért választási mozgalmat hirdetett, amelynek célja, hogy az év végéig arányos választási rendszer bevezetését kényszerítsék ki a kormánypártól. Mint Gulyás mondta, olyan választási rendszerben szeretnének voksolni, ahol egyenlő feltételek vannak.
Az nem vitás, hogy a Fidesz a saját érdekeinek megfelelően alakította át a választási rendszert. A korábbi, rendszerváltás óta érvényben lévő kétfordulós, vegyes rendszer (ahol egyszerre voltak pártlisták és egyéni körzetek) 2012-ben egyfordulós vegyes rendszerrel váltotta fel a Fidesz. A győztes pártot is illeti a töredékszavazatok utáni kompenzáció, a második forduló elmaradása miatt a sorsdöntő egyéni körzetekben, amelyek a mandátumok több mint feléről döntenek, a legerősebb jelölt van a legjobb helyzetben, azaz a rendszer egyértelműen a legerősebb pártot jutalmazza.
A 2014-es választáson a Fidesz a listás szavazatok 44,87 százalékát szerezte meg, ezért a parlamenti mandátumok 66,83 százalékát vitte el. Ezzel szemben az ellenzéki pártok valamelyikének listájára a szavazók 55,13 százaléka voksolt, de csak a parlamenti mandátumok 33,17 százalékát szerezték meg. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) jelentése, amely a 2014-es választások után készült el, meg is jegyezte, hogy a Fidesz-KDNP jogosulatlan előnyhöz jutva nyert kétharmaddal a választásokon.
Az EBESZ szerint az új rendszer alkalmas volt arra, hogy több ponton súlyosan torzítsa a választói akaratot: volt itt választókerület-manipuláció, győzteskompenzáció, állami propaganda a kormánypártok mögött, baráti civilek a kampányban, átláthatatlan kampányfinanszírozás, kettős mérce (sérült a szavazategyenlőséghez való jog) a külföldi magyarok szavazásánál, a kormánypártok irányában erősen elfogult médiapiac. MINDEZ 2018-ban is várható…
Ámde, 2014-ben nem csak azért nyert a Fidesz, mert magára szabta a választási rendszert: Ők szerezték meg messze a legtöbb szavazatot (több mint kétmilliót, míg az „összefogás” 1,2 milliót). Az új választási rendszer „csak” abban segédkezett, hogy 2/3-ot szerezzenek (amit azóta el is vesztettek). Szó se róla, hogy a Fidesznek lejt a pálya, de addig, amíg a többi ellenzéki pártnak jóval kevesebb szavazója van, mint a kormánypártnak, addig felesleges a meglévő energiákat arra pazarolni, hogy hátha majd tüntetői nyomásra megváltoztatják a jelenlegi választási rendszert. A mai ellenzék ugyanis egy arányosabb rendszerben sem áll győzelemre a Fidesszel szemben.
Ezen kívül a szomorú igazság az, hogy ameddig a Fidesz nem akarja megváltoztatni a választási rendszert, addig is nem fog megváltozni. Ismerve Orbán mentalitását, minél nehezebb helyzetbe hozzák őt, annál jobban fog ragaszkodni a neki kedvező szabályokhoz. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy Lövétei István alkotmányjogász szerint ráadásul a választójogot közvetlenül a választások előtt nem is lehet megváltoztatni.
Egy választási bojkott lenne a megoldás? Nem hinnénk…
Gulyás Mártonék a tüntetésen felvetették akár még egy választási bojkott meghirdetését is, abban az esetben, ha a Fidesz nem hajlandó változtatni a jelenlegi választási rendszeren. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a HirTV-ben is hasonlóakat mondott: szerinte egy minden ellenzéki pártot magába foglaló választási bojkott az Orbán-rendszer legyőzésének az eszköze lehet. Ezekkel a véleményekkel szemben azonban elég valószínű, hogy lehetetlenség egy hatékony bojkott létrehozása: Gyurcsány szavaira válaszul már többen is jelezték, főképp baloldalról, hogy ez szóba sem jöhet.
Ha valami csoda folytán a baloldal bojkottálná a választásokat, a Jobbik és több, a Fidesz által vélhetően erősen felfuttatott párt részvételével (Schmuck Andorral fémjelzett szociáldemokratáktól kezdve a Munkáspárton át, a többi rengeteg kamupártról nem is beszélve) legitimálódna az egész választás. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy a Nyugat hagyná-e mindezt, a válasz vélhetően az, hogy sajnos igen. 2014-ben például egyértelműen kijelentette az EBESZ, hogy tisztességtelen eszközökkel nyert a Fidesz, ennek ellenére mindösszesen csak annyi nyugati ellenreakció történt, hogy a gratuláló leveleikben sajnálatukat fejezték ki, hogy nem volt teljesen egyenlő mérce minden párt számára a választás során.
A győzteseknek kedvez a rendszer
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét (a mindenhova beépített pártemberivel együtt) a mostani választási rendszerrel lehet igazán leváltani: ha a legtöbb szavazatot szerző nem fideszes formáció csak egy kicsit kap többet, mint a jelenlegi kormánypárt, a választási rendszer fent említett sajátosságai miatt könnyen nagy többségbe kerülhet, akár még a 2/3-ot is elérve. Mindezzel szemben, ha az ellenzék egy új arányos rendszerben kicsivel nyerne, a Fidesz kb. fél év alatt lehetetlenítené el kormányzását...
László Róbert, a Political Capital szakértője ugyanerre hívta fel a figyelmet egy korábbi elemzésében, hogy épp egy erős ellenzéki győzelemhez jönne jól a mostani rendszer, éppen azért, mert egy relatív népszerűségből csinálna erős felhatalmazást, míg egy arányosabb rendszerben egy kis baloldali győzelem patthelyzetet, vagy akár ellenzéki összefogással egy Jobbik–Fidesz-koalíciót is eredményezhetne.
Legvégül annyit, hogy a civilek megmozdulásai önmagukban nem elégségesek a Fidesz leváltásához, hiszen a választásokon már pártok indulnak: lehet mindegyiket rühellni az MSZP-én keresztül a DK-án át akár a Jobbik-ig, de Orbánt leváltani csak a pártok tudják. Az arányos választási rendszer erőltetése nem juttat közelebb a Fidesz leváltásához. A megoldás másban keresendő. Mind a pártoknak, mind a civileknek el kéne jutniuk a Fidesz szavazóihoz, hogy meggyőzzék őket: ne támogassák tovább Orbán ámokfutását. Ha esetleg robbanna közben egy Simicska atombomba, akkor lehet, hogy nem is lesz annyira nehéz őket meggyőzni ebben.