Tovább csökkent, sőt, több évtizedes mélyponton van a magyar felsőoktatásban tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatásról szóló jelentése szerint ugyanis az előző évi 295 ezerről 287 ezerre csökkent a hallgatók létszáma 2016/17-es tanévben. Továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön, a fiatalok egyre kevésbé bíznak a hazai oktatás színvonalában és összességében a hazai előmeneteli lehetőségben, ezért a külföldi munkavállaláson kívül már egyre inkább megnőtt a külföldi továbbtanulást tervezők száma is.
A KSH adatai szerint Magyarországon a 2016/2017-es tanévben 1 millió 699 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben, ám ez több mint 28 ezer fővel (1,6 százalékkal) kevesebb, mint az elmúlt tanévben. Ez a létszámcsökkenés minden oktatási szinten jelentkezik, de eltérő mértékben: az óvodások száma 1,1, az általános iskolásoké 0,5 százalékkal lett kevesebb, a középfokon tanulóké ennél nagyobb mértékben, 3,6, míg a felsőoktatásban hallgatóké 2,2 százalékkal csökkent.
Közülük nappali képzésben 205 ezer 560-an vesznek részt, ötezerrel kevesebben, mint egy éve. A KSH adatai szerint tizenhét év után először tavaly esett 300 ezer alá a hallgatói létszám, ami most tovább csökkent: 2010-ben még 370 ezren, 2015-ben pedig 306 ezren jártak főiskolára és egyetemre. A kiadott diplomák száma is csökkent: 2016-ban 39,7 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 1,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben.
Forrás: KSH
Mi ennek az oka? Külföldre mennek...
Bár tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan Magyarországról, mint a megelőző években, de továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A más országba költöző magyarok túlnyomórészt a fiatal korosztályból kerülnek ki. A kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni népesség kormegoszlásától, vagyis a kivándorlók jóval fiatalabbak, mint a hazai átlagéletkor. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön, alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza az átmenetileg, egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók a jegybank korábbi adatai alapján. Ez 2011 óta megháromszorozódott, akkor még csak 1 milliárd eurót küldtek.
Rosszabbak itthon a lehetőségek
A fiatalok egyre kevésbé bíznak a hazai oktatás színvonalában és összességében a hazai előmeneteli lehetőségben, ezért a külföldi munkavállaláson kívül már egyre inkább megnőtt a külföldi továbbtanulást tervezők száma is. A felmérések azt mutatják, a legtöbben azért választanak a külföldi felsőoktatási intézményt, mert az ott megszerzett diplomával úgy érzik, többre jutnak, mint a magyarországi diplomával, tehát nem bíznak a magyar felsőoktatás minőségében. A hazai politikai-társadalmi helyzet miatt is egyre többen érzik úgy, hogy külföldön jobbak az esélyeik és a hazai közéleti helyzet szintén negatívan befolyásolja a hazatérés szándékát, míg a külföldre távozás mellett érv a magas életszínvonal és a szakmai lehetőségek, a rugalmasság és a fejlődési lehetőségek.
A perspektívák hiánya láthatóan lombozóan hat a fiatalokra, hiszen a 444.hu számításai szerint 2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40 százalékkal nőtt a magyar diákok száma. Angliában 3 év alatt 66, Németországba 38, Ausztriában 17 százalékkal nőtt a magyar diákok száma a 2012-es szinthez képest. A legnagyobb megugrás Hollandiában volt, 89 százalék. De a kifejezetten drágának számító és messze lévő Egyesült Államokban is 38 százalékkal nőtt a magyar diákok száma.
Egy másik megközelítés is hasonló eredményre jutott: az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint a gyerekek tizede külföldön képzeli el a felnőtt életét, míg az MTA kutatása szerint a fiatal korosztály harmada fontolgatja, hogy az országhatáron kívül keres iskolát vagy munkát. Ráadásul egyre többen vannak azok, akik ott is szülik meg a gyerekeiket. A külföldre menni tervezők egyébként 69 százalékban a jobb megélhetésért vándorolna ki.
Az Engame Akadémia által készített kutatás szerint nagyjából 10 ezer magyar fiatal választott külföldi felsőoktatási intézményt. A kutatás nem reprezentatív mintával készült, ám sokféle képzési területet lefed. Kiderül belőle, hogy a külföldön tanulók egyetlen motivációja a hazaköltözésre az itthoni szociális hálójuk, ám a munkalehetőségeket egyáltalán nem találják vonzónak. Hatvan százalékuk nem jön haza, vagy még bizonytalan.
Forrás: KSH
Hiányzik az alternatíva
A 10 ezer fős létszám nem tűnik nagynak, ám a külföldön tanulni vágyók száma egyre növekszik. Hazajövetelük fontos a magyarországi munkaerőhiány szempontjából. Eddig azok a fiatalok, akik külföldi felsőoktatási intézményben szerettek volna diplomát szerezni, ám nem akartak külföldre távozni, remek lehetőségeket nyújtott nekik a CEU, a kormány azonban ennek az intézménynek is hadat üzent a közelmúltban és egyelőre nem látszik, mi lesz a vége az új szabályozásnak. Amennyiben a CEU-t be kell zárni, további fiatalokat veszíthet a munkaerőpiac és a felsőoktatás, mert a külföldi tanulást választják.
Ebben az esetben pedig tovább nő az életkori szakadék: nagyszámú fiatal, munkaképes lakosság vándorol külföldre a jobb lehetőségek, magasabb életszínvonal, megbecsültebb diploma reményében, míg itthon az egyre inkább elöregedő népesség a munkaerőpiacot nem lesz képes megfelelő mértékben fenntartani, ráadásul ezáltal a népességcsökkenésre is mérget vehetünk, amely végül egy ördögi kört eredményez. Kiútra márpedig szükség van, mégpedig nem utóbb, hanem előbb … hiszen a hazai demográfia és gazdaság szenvedi kárát.
